Kezdőlap
| Párizsban új terrorizmus ellenes koalíció született | ||
Közel 50 ország vezetője vett részt vasárnap délután a franciaországi terrortámadásokat elítélő párizsi meneten. A francia fővárosban rendezett nemzetközi miniszteri találkozó résztvevői közös nyilatkozatban tettek hitet a külföldről visszatérő harcosokkal kapcsolatos hírszerzési információk cseréje, a gyanúsnak tartott állampolgárok mozgásának külső határokon történő fokozottabb ellenőrzése és a légiutasok adatainak tárolását kötelezően előíró európai rendszer gyorsított ütemű létrehozása mellett. Az ország történetében példanélkülinek mondható terrorizmus ellenes demonstráció résztvevői kiálltak a sajtó- és a szólásszabadság mellett, és elítélték a szélsőséges iszlamisták és dzsihadisták által elkövetett terrorcselekményeket és az európai demokratikus értékeket fenyegető más félelemkeltő akciókat. A tüntetéssel párhuzamosan Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter meghívására 12 uniós tagállam szakminisztere, az USA igazságügyi és Kanada belbiztonsági minisztere, az Európai Bizottság belügyi biztosával és a terrorizmus ellenes uniós főkoordinátorral kiegészülve Párizsban közös nyilatkozatot fogadott el, amelyben felvázolták az első lépéseket a terrorizmus elleni nemzetközi fellépés fokozása érdekében. Rihards Kozlovskis lett belügyminiszter, EU soros elnöki minőségében pedig bejelentette, hogy a héten rendkívüli belügyminiszteri ülést hívnak össze Brüsszelben az EU-szintű sürgős és közös lépések elfogadása érdekében. A belügyminiszterek január 29-én informális ülés keretében Rigában is tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy megvitassák a további szükséges lépéseket. A lett belügyminiszter által kiadott közlemény szerint jelenleg a külföldi harcosok kezelése, a radikalizálódás elleni fellépés, az illetékes tagállam és nemzetközi hatóságok közötti együttműködés és információcsere megerősítése, valamint a stratégiai kommunikáció javítása élvez elsőbbséget. A lett elnökség kész azonnal tárgyalásokat kezdeni az Európai Parlamenttel a légiutasok adatainak tárolását lehetővé tévő rendszer (európai PNR) létrehozásáról, mihelyt a képviselőtestület kialakítja a saját álláspontját a kérdésben. „Az EU-nak a külső határokon is meg kell erősítenie a biztonságot, hogy a jelenleginél hatékonyabban felderítsen és nyomon követhessen bizonyos utasokat objektív és konkrét kockázati kritériumok alapján, tiszteletben tartva a zökkenőmentes határforgalom követelményét, az alapvető szabadságjogokat és a biztonsági előírásokat” – fogalmazott a párizsi ülést követően az EU soros elnökségét ellátó lett kormány belügyminisztere. „Meggyőződésem, hogy elérkezett az a pillanat, amikor együttes és koherens választ kell adnunk a terrorizmusra” – szögezte le Rihards Kozlovskis. Ezt megelőzően a francia, a lett, a német, az osztrák, a belga, a dán, a svéd, az olasz, a spanyol, a holland, a lengyel és a brit belügyminiszter amerikai és kanadai kollégáikkal már meg is állapodtak azokról a lépésekről, amelyek révén megítélésük szerint erősíteni kellene a terrorizmus elleni hatékony fellépésre és a terrorista cselekmények megelőzősére irányuló nemzetközi együttműködést. „Szorosabbra kell fonnunk a párbeszédet és nem szabad megengedni a terroristáknak, hogy gyűlöletet szítsanak, félelmet és megosztást keltsenek a társadalmainkban. Hasonlóan fontosnak tartjuk az operatív együttműködés további megerősítését a szolgálataink között” – húzza alá a párizsi nyilatkozat, amelyben a résztvevők megerősítik a szólásszabadság, az emberi jogok, a pluralizmus, a demokrácia, a tolerancia és a jogállam melletti „megkérdőjelezhetetlen elkötelezettségüket”. „A Charlie Hebdo, a rendvédelmi szervek és a zsidó közösség elleni támadással a terroristák le akarták bontani ezeket az egyetemes értékeket. Ez nem fog sikerülni nekik” – szögezi le a nyilatkozat. A miniszterek a továbbiakban pontokba szedték azokat a lepéseket, amelyek megítélésük szerint elsőbbséget élveznek a terrorizmus elleni küzdelemben. Külön is kiemelve, hogy átfogó megközelítésre van szükség, ami magába foglalja a radikalizálódás elleni fellépést (például az interneten), a terrorista hálózatok cselekvőképességének meggyengítését és mozgásának akadályozását célzó források megerősítését. A résztvevők aggodalmuknak adnak hangot az internet gyűlöletkeltésre és erőszakra való felbujtásra való mind gyakoribb használata miatt, és eltökéltnek mondják magukat olyan lépések megtételére, amelyek ezeknek a jelenségeknek a visszaszorítását szolgálják, anélkül, hogy a vélemény nyilvánítás szabadságát és más alapvető jogokat korlátoznának. Ennek jegyében a legnagyobb internetes szolgáltatók partnersége révén megteremthetők annak a feltételei, hogy rövid úton feltárják a terrorizmust és a gyűlöletet szító internetes tartalmakat és amennyire a feltételek engedik, gondoskodjanak azoknak az eltávolításáról. A szóban forgó országok ezenkívül elhatározták, hogy fellépnek a terrorista propaganda és az általa közvetített félrevezető üzenetek ellen; pozitív, célzott és könnyen hozzáférhető üzeneteket fogalmaznak meg, amelyek különösen a fiatal közönség körében alkalmasak ennek a propagandának az ellensúlyozására. Ezzel összefüggésben az aláírók arra sürgetnek minden tagállamot, hogy a lehető legnagyobb mértékben támaszkodjanak a belga belügyminisztérium kebelében felállítandó Szíriai Stratégiai Kommunikációs Tanácsadó Csapat (SSCAT) tanácsaira a kommunikációs erőfeszítésekben. A fiatalok radikalizálódása mögött meghúzódó mélyebb okok kezelése céljából az EU-nak egy uniós kommunikációs stratégia kifejlesztését is ideértve olyan célzott akciókat is fontolóra kellene vennie, amelyek tudatosítják a társadalomban az alapvető jogokat és értékeket. A résztvevő országok ezentúl kötelezettséget vállalnak az együttműködés magasabb szintre emelésére a jogérvényesítés terén az állampolgárok biztonságának szavatolása céljából. Megegyeztek, hogy hatékonyabban fellépnek az illegális tűzfegyverek Európán belüli elterjedése ellen. (Tudvalevő, hogy az egykori Jugoszláviából és a káoszba fulladt Líbiából nagy számban csempésznek át a határokon a párizsi merényletben is használt Kalasnyikov géppisztolyokat). Ennek érdekében sűríteni kívánják a fegyvercsempészet ellen irányuló közös tagállami akciókat. A nyilatkozat aláírói a terrorista fenyegetés különböző formáival (így a külföldi harcosokkal, azok mozgásával és az őket támogató háttérrel) kapcsolatos hírszerzési információk egymással való megosztására is készséget mutatnak különböző intézkedések révén, és ennek érdekében készek az Europol, az Eurojust és az Interpol forrásainak maximális igénybe vételére. Reményüknek adtak hangot, hogy rövidesen befejezhetik azt a Bizottság által irányított munkát, aminek célja az EU külső határain átkelő európai állampolgárok utazási célú mozgásának a felderítése és nyomon követése. „E célból alaposabban fel fogunk deríteni és nyomon fogunk követni bizonyos utazókat, objektív és konkrét kritériumok alapján, anélkül, hogy a zökkenőmentes határátkelés elve, az alapvető szabadságjogok és a biztonsági előírások sérülnének” – fogalmaznak. Feladatként fogalmazzák meg a Schengeni határkódex szabályainak módosítását annak érdekében, hogy nagyobb hozzáférést biztosítsanak a Schengeni Információs Rendszerhez (SIS) magánszemélyek külső határátlépése során. Sürgetőnek és létfontosságúnak nevezik az európai légiutas-adatrögzítési rendszer és azon belül egy belső uniós PNR létrehozását is, konstruktív megközelítést ígérve az EP-vel erről folytatandó tárgyalásokon. Végezetül kezdeményezéseket tartanak fontosnak az úgynevezett tranzit-országokkal és lehetőség szerint a külföldön harcolók célállomásának számító államokkal az együttműködés javítására. „Miként ez a támadás is illusztrálja, az EU-ra leselkedő terrorista veszély sajnos reális és növekvő mértékű. Ahogy Juncker elnök is mondta a mapokban Rigában, ez most a hallgatás és a reflexió ideje. Cselekvésünket a megfontoltság és nem a félelem fogja irányítani” – hangsúlyozta Dimitrisz Avramopulosz, az EU belügyekért és menekültpolitikáért felelős biztosa. BI |
||
| 2015.01.13 19:44:04 | | | Vissza |
Hírarchívum© Detektor Plusz 2010 Minden jog fenntartva.
powered by SiteSet
|