Kezdőlap
| Ezentúl leplezett eszközökkel figyelnek | ||
A Kormány 2016 végén elfogadta az új büntetőeljárásról szóló törvény tervezetét, amely új rendszer szerint, leplezett eszközök megnevezés alatt átalakítja a titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés hatályos szabályozását. A titkos információgyűjtés folytatásáról rendelkező ágazati törvények, többek között a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.), a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.), a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) és azügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) módosítását az új büntetőeljárási kódexben megvalósítani kívánt változások teszik szükségessé. A jogalkotó az új Be-ben egyértelmű szándékát fejezte ki arra vonatkozóan, hogy a bűnüldözési célú titkos információgyűjtést, mint különleges, leplezett tevékenységet, a büntetőeljárásnak is szerves részévé tegye, vagyis információk és bizonyítékok megszerzését tűzte ki célul. Az új törvény a hatályos törvénynél részletesebb szabályokkal rendelkezik a büntetőeljárásban alkalmazható leplezett eszközökről és módszerekről, új eljárási szakaszt vezet be, meghatározza a büntetőeljárás és az egyéb célokból folytatott titkos információgyűjtés viszonyát, továbbá a rendőrség titkos információgyűjtésre feljogosított olyan szervei számára is biztosítja büntetőeljárási cselekmények végrehajtását, amelyek nyomozó hatósági jogkörrel egyébként nem rendelkeznek. A bűnüldözési célú titkos információgyűjtésneka Be-be integrálása szükségessé tette a nyomozást megelőző új eljárási szakasz, az előkészítő eljárás bevezetését. Ezzel az eljárással a Be. lehetőséget biztosít egyfajta előzetes felderítésre, amelynek célja a bűncselekmény gyanújának megállapítása, illetve kizárása. A nyomozásra jogosult szervekre vonatkozó ágazati törvények alapján a jövőben nem lesz lehetőség valamely konkrét bűncselekményt vizsgáló bűnüldözési célú titkos információgyűjtésre, ilyen célú tevékenységet a büntetőeljárásról szóló törvény alapján, a leplezett eszközökre vonatkozó rendelkezések szerint lehet majd folytatni. A reform miatt a titkos információgyűjtés azon eszközei és módszerei, amelyek alkalmazása konkrét bűncselekmény gyanúját feltételezi – pl. a csapda, az álvásárlás egyes formái – a büntetőeljáráson kívül szintén nem lesznek alkalmazhatók. Az új Be. tehát önmagában még nem teszi teljessé a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés reformját. Ahhoz a normarendszer szintjén nélkülözhetetlen a vonatkozó ágazati törvények cél- és eszközrendszerének korrekciója is. A leplezett eszközöknek az új rendszer szerint kijelölt cél- és eszközrendszere alapján az ágazati jogszabályokban kizárólag a konkrét bűncselekmény gyanújához nem kapcsolódó információgyűjtés szabályrendszere maradhat. Mivel a büntetőeljárásról szóló új törvénynek a leplezett eszközök alkalmazására vonatkozó szabályainak a pontosítása, részletezése, illetve módosítása mögött az egyébiránt bármely elfogadott célból folytatható titkos információgyűjtésre irányadó elvek húzódnak, ezért a titkos információgyűjtést szabályozó egyéb törvények rendelkezéseit az új büntetőeljárási kódex rendelkezéseivel összhangba kell hozni. A fentiekre tekintettel a titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő, továbbá a bírósági végrehajtás során a sértettnek megítélt polgári jogi követelések kielégítési sorrendjére vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló törvény kormányzati portálon megjelent tervezetének (a továbbiakban: Tervezet) legfontosabb célkitűzése a titkos információgyűjtés szabályozásának az átalakítása, amelynek főbb irányai a következők. Az egyes törvényeket érintő módosítások egy része az új büntetőeljárásról szóló törvényben a leplezett eszközök alkalmazásának rendszerével való koherencia megteremtése érdekében szükséges tartalmi, rendszerszintű változtatásokat jeleníti meg. E koncepcionális szempont jelenik meg a Rtv. és a NAV tv. tekintetében a titkos információgyűjtés folytatását megalapozó, a törvény által megengedett célokat érintő módosításokban, így a Tervezetben foglalt módosítások eredményeként a konkrét bűncselekmény felderítése, megszakítása, a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyon felkutatása, az elkövető elfogása és a bizonyítékok megszerzése kikerül e törvényekből. A titkos információgyűjtésnek az említett törvényekben meghatározott egyes céljait illetően a Tervezet szerinti új rendelkezések a titkos információgyűjtést folytató szervek törvényben meghatározott feladataihoz igazítva, immár egyértelműen meghatározzák az egyes célok mibenlétét, és egyben az engedélyezés során alkalmazható szempontrendszert is szolgáltatnak.
Az új szabályozás szerint a titkos információgyűjtés speciális eszközök összessége, amely elősegíti az egyes szervek törvényben meghatározott feladatainak ellátását. Az Rtv. módosítása a titkos információgyűjtésre vonatkozó célhozkötöttséget érvényesíti úgy, hogy a titkos információgyűjtés céljait a rendőrség Alaptörvényben és a Rtv.-ben meghatározott feladataihoz igazítja. A Tervezet a bűnmegelőzési tevékenységet olyan bűnügyi hírszerző tevékenységként határozza meg, amelynek tárgya nem egy adott bűncselekmény, hanem a Magyarország társadalmi rendjét veszélyeztető bűnözés. A rendőrség ezen feladata teljesítése során információszerző, értékelő, kockázatelemző tevékenységet végez.A tevékenység alapján a rendőrségnek intézkedési kötelezettsége keletkezik a bűncselekmények elkövetésének megakadályozása érdekében. A Tervezet megszünteti a bűncselekmények megakadályozását, mint a titkos információgyűjtés külön nevesített célját. A rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve esetén a bűncselekmények felderítése a büntetőeljárás előkészítő eljárásának lefolytatásaként vagy a nyomozás során közreműködőként való eljárásként értelmezhető. A Tervezet lehetőséget biztosít arra, hogy a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve előkészítő eljárást folytasson, valamint arra, hogy őt a nyomozó hatóság és az ügyészség egyes büntetőeljárási feladatai végrehajtásához igénybe vegye. Az Rtv. nem határoz meg a titkos információgyűjtés során ügyészi engedéllyel alkalmazható eszközöket. Az egyes adatkezelőktől történő adatszolgáltatás kérése továbbra is ügyészi engedélyhez kötött, azonban az új Be. az adatkérést nem a leplezett eszközök között szabályozza. A megbízhatósági vizsgálat folytatása esetén pedig a megbízhatósági tervet az ügyészségnek jóvá kell hagyni, azaz maga a megbízhatósági vizsgálat sem folytatható az ügyészség jóváhagyása nélkül. A Tervezet az új Be. és a Rtv. fedett nyomozókra vonatkozó rendelkezéseivel azonos megfogalmazást vezet be, amely a Btk-ban rögzítettek szerint biztosítja a fedett nyomozó eljárásának törvényességét. A Tervezetben a jogalkotó a rendőrség terrorizmust elhárító szervének kapcsolatát is rendezi a büntetőeljárással. Az új szabályozás lehetőséget biztosít a rendőrség terrorizmust elhárító szervének az előkészítő eljárás folytatására, valamint arra, hogy a nyomozó hatóság és az ügyészség egyes büntetőeljárási feladatai végrehajtásához igénybe vegye. A titkos információgyűjtés folytatásának garanciális feltételeként az Rtv. előírja az intézkedés arányosságának fokozott vizsgálatát. A Tervezet a rendőrség terrorizmust elhárító szervének kettős feladatrendszere miatt külön rendelkezésben határozza meg azt, hogy a szerv mely részfeladatai esetén jár el a rendőrségi törvény és mely feladatok ellátása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény alapján. A Rtv. a titkos információgyűjtésre vonatkozó, Tervezet szerinti általános szabályai egyértelműen meghatározzák azon célokat, amelyek érdekében titkos információgyűjtés folytatható.A titkos információgyűjtést szabályozó törvények közötti összhang és a szabályozás egységességének megteremtése érdekében a Tervezet kiegészíti a célok körét a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása során igénybe vett technikai eszköz vagy adat elhelyezésével, valamint eltávolításával és a fedett nyomozó, illetve a fedőintézmény védelmével. Szintén kiegészítésként fűzi a jogalkotó az Rtv-hez az egyes célok definícióját, amely azért szükséges, mert a titkos információgyűjtés törvényességének érdemi megítélését akár az engedélyezés, akár a végrehajtás keretében csak meghatározott szempontrendszer alapján lehet elvégezni. A tervezett módosítás a hatályos szabályozással egyezően nem teszi lehetővé bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazását a megbízhatósági vizsgálat során. A Tervezet az alkalmazási tilalmat azzal egészíti ki, hogy nem teszi lehetővé bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazását a tanú személyazonossága vagy elérhetőségének megállapítása érdekében elrendelt körözés végrehajtása során.
A Tervezet az új büntetőeljárási szabályozásra figyelemmel határozza meg a titkos információgyűjtés bírói engedély nélkül alkalmazható eszközeit. A hatályos Rtv-ben meghatározott csapda, a mintavásárlás, az álvásárlás, a bizalmi vásárlás, a fedett nyomozó bűnszervezetbe való beépülése, illetve az ellenőrzött szállítás folytatása nem alkalmazható az Rtv. alapján, utóbbira is kizárólag bűnügyi jogsegély és nem a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéseként keretében kerülhet sor. A módosítás szerint a hírközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből való információgyűjtés egyértelműsítése és az egyéb – adott esetben bírói engedélyhez kötött – eszköztől való elhatárolás érdekében pontosítja a szabályozást. A Tervezet alapján fedett nyomozótól megkülönbözteti a rendőrség kilétét leplező tagját. Rögzíti továbbá azt is, hogy nem büntethető a fedett nyomozó az eljárása során elkövetett olyan bűncselekmény vagy szabálysértés miatt, amelynek az elkövetése az alkalmazása során a meghatározott célból vagy érdekből szükséges volt, és amely esetében a fedett nyomozó alkalmazásával elérni kívánt érdek jelentősebb, mint a fedett nyomozó felelősségre vonásához fűződő érdek. A módosítás egyértelműen rögzíti, hogy a fedett nyomozó nem követhet el más életének szándékos kioltásával járó, vagy maradandó fogyatékosságot okozó bűncselekményt, az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlata szerint mást bűncselekmény elkövetésére nem bírhat rá, és nem terelheti az érintett személyt annál súlyosabb bűncselekmény elkövetése felé, mint amelyet eredetileg elkövetni tervezett. Az adatkérésre vonatkozóan a Tervezet mellőzi az adatszolgáltatás kérésének minden olyan jogcímét, amelyek valamely konkrét bűncselekmény felderítésére vonatkozott, mivel e célból az új büntetőeljárási törvény alapján kizárólag büntetőeljárás során kérhető az adatok szolgáltatása. A Tervezet a titkos információgyűjtés folytatása esetén a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása előtt előírja az arányosság és szükségesség fokozott vizsgálatát.
Az Rtv. és az új Be. a Tervezetalapján azonos módon határozza meg a titkos információgyűjtés során alkalmazható bírói engedélyhez kötött eszközöket, amelyek: az információs rendszer titkos megfigyelése, a titkos kutatás, a hely titkos megfigyelése, a küldemény titkos megismerése és a lehallgatás. A Tervezet meghatározza a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazásának korlátait és pontosítja az engedélyezés során mérlegelendő szempontokat. A Tervezet rögzíti egyrészt a bűnmegelőzés arányossági szempontú korlátait, másrészt a bűnüldöző hatóság nemzetközi együttműködéséről szóló törvényben a titkos információgyűjtéshez tartozó rendelkezéseket. A módosítás részletesebb szabályokat vezet be a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazásának engedélyezésével kapcsolatosan.
A módosítás rögzíti a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazásának időtartamát A hatályos szabályozás alapján ugyanis nem egyértelmű, hogy a titkos információgyűjtés kilencven nappal való meghosszabbítására egy vagy több alkalommal kerülhet sor. Az Alkotmánybíróság 32/2013. (XI. 22.) AB határozata is tett olyan megállapítást, amely szerint a Rtv. aBe-vel szemben nem tartalmaz korlátozást a határidő meghosszabbítását illetően. A módosítás a titkos információgyűjtés időtartamának maximumát az egyes célok sajátosságaira figyelemmel differenciáltan határozza meg. Az időtartamra vonatkozó szabályok kialakítása során a módosítás vagy a bírói engedélyhez kötött eszköz alkalmazását vagy az azzal érintett személyt veszi a határidő számításának alapjául. Azon célok esetén, amelyeknél a módosítás egyértelművé teszi, hogy a titkos információgyűjtés időtartamára vonatkozóan nem ír elő felső határt, garanciális okokból többletfeltétel teljesülését írja elő a hosszabbítás engedélyezésére. Ennek megfelelően, ha az addig engedélyezett, de legfeljebb háromszáz hatvan nap alatt az alkalmazás nem érte el a célját, a további engedélyezésnek akkor van helye, ha új tény vagy körülmény ezt megalapozza. A bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása esetén a titkos információgyűjtés egyik kiemelt garanciája az, hogy az engedélyező a végrehajtás során is törvényességi kontrollt gyakorolhasson. Ezért a Tervezet valamennyi, a titkos információgyűjtést szabályozó törvényben erősíti az ellenőrzés intézményét. A bíróság ennek megfelelően vizsgálhatja, hogy az általa engedélyezett leplezett eszközök alkalmazása az engedélynek megfelel-e. E feladatának ellátása érdekében a Tervezet a bíróságnak nem csupán az engedélyezés körében, hanem a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazása során is iratbetekintési, és egyfajta felügyeleti jogot biztosít.
A Tervezet szerint a titkos információgyűjtés megszüntetésére vonatkozó szabályok az egyes célokhoz, az alkalmazás szükségességének és arányosságának feltételeihez, a bírói engedélyhez kötött eszközök esetén az engedély kereteihez igazodnak. A Tervezet új szabályként írja elő, hogy a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazásának megszüntetéséről tájékoztatni kell a bíróságot. A módosítás az információs önrendelkezéshez való alapvető jog tiszteletben tartását, és az Alaptörvénynek való megfelelést biztosítja azzal, hogy a bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazásának végrehajtását követően, az engedélyben megjelölt érintett személyt az eszközök alkalmazásának tényéről tájékoztatni kell. Ettől csak a büntetőeljárás eredményessége és más titkos információgyűjtés érdekére figyelemmel lehet eltekinteni. A módosítás a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök végrehajtásához kapcsolódóan az új büntetőeljárási szabályozással azonos módon rendelkezik arról, hogy az egyes, bírói engedélyhez kötött eszközök alkalmazásához szükségszerűen igénybe vett berendezések, technikai eszközök telepítése miként, milyen módszerekkel történhet, és arról, hogy a végrehajtását követően mikor kell eltávolítani azokat.
A módosítás szerint a titkos információgyűjtés engedélyezése, végrehajtása, illetve az annak eredményeként keletkezett adatok felhasználása során gondoskodni kell arról, hogy az intézkedések és az adatok bizalmassága megőrizhető legyen, a tevékenységről illetéktelen személyek ne szerezzenek tudomást. E cél érdekében a titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szervek, illetve a bíróság, ha annak feltételei fennállnak, a titkos információgyűjtéssel összefüggő adatokat a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint minősített adatként védhetik.
Alapvető adatvédelmi szempontú, és az Alaptörvénynek való megfelelést biztosító garanciális rendelkezés, hogy a titkos információgyűjtés során minden, a megszerzése idején is nyilvánvalóan érdektelen adatot törölni kell. A következő lépésként, a titkos információgyűjtés befejezését követően kell megsemmisíteni azon adatokat, amelyek az eljárás eredményeképpen és más adatokkal történt elemzést követően érdektelennek tekinthetők. Meg kell semmisíteni azt az adatot is, amelyet a halaszthatatlan elrendelés során szereztek be, ha az utólagos engedélyezés iránti indítványt a bíróság elutasította, továbbá azon adatokat, amelyek olyan eszköz alkalmazása során keletkeztek, amelyre vonatkozóan a bíróság az engedélyét visszavonta. A Tervezet külön bekezdésekben, a rendőrség egyes feladatai szerint részletezve alakítja ki a Rtv. adatkezelés határidejére vonatkozó szabályrendszerét, amelynek célja a készletező adatgyűjtés lehetőségének egyértelmű kizárása.
A titkos információgyűjtés jogállami szabályrendszerének egyik hangsúlyos eleme a célhozkötöttség, amelyet a törvényben meghatározott feladatra épülő és szorosan ahhoz igazodó cél- és eszközrendszerre vonatkozó rendelkezések mellett a titkos információgyűjtéssel megszerzett adatok kezelésére vonatkozó szabályokban is érvényre kell juttatni. A tervezet az egyes célok sajátosságaira és a célok különbözőségeire figyelemmel határozza meg azt, hogy az egyes adatkörök mennyi ideig kezelhetők a rendőrség adatállományában. A büntetőeljárásban nem értelmezhető a rendőrség komplex feladatellátása, pontosabban a büntetőeljárásban a leplezett eszközök alkalmazásának célja az egyes eljárási szakaszok céljához igazodik, ezértaz adatkezelés szabályrendszere is ennek megfelelően került kialakításra.
A módosítás következtében a végrehajtási eljárás során a természetes személy sértettek érdekeinek védelme hangsúlyosabbá válik azzal, hogy a kielégítési sorrendben a büntető- és a büntetés-végrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeget megelőzően kerülnek kielégítésre azok a polgári jogi igények, melyek a bűncselekmény következtében keletkeztek és az adóssal szemben természetes személy sértett javára kerültek – akár büntetőeljárásban, akár polgári perben – megállapításra. Az igazságos egyensúly megköveteli, hogy a végrehajtási eljárások során a bűncselekmény következtében keletkezett és a természetes személy sértettek javára megítélt polgári jogi igények kielégítése megelőzze az állam javára fizetendő összegeket, ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést. A módosítással érintett természetes személy sértettek érdekeinek hatékonyabb védelme következtében a sértetti jogok erősödnek. A módosítás az egyes törvények közötti koherencia megteremtése érdekében a Nbtv. esetében is kizárja a megállapodás megkötését olyan személlyel, aki olyan bűncselekményt követett el, amely maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást szándékosan okozott.
A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény módosítása azért vált szükségessé, mert az új büntetőeljárási kódexben érvényesíteni kívánt új szabályozási rendszer alapján egyértelművé válik, hogy ellenőrzött szállításra, illetve a jelenleg e törvény alapján végzett, bűnüldözési célú titkos információgyűjtésre a jövőben nem kerülhet sor, csak és kizárólag büntetőeljárás keretében. Ez azt is jelenti, hogy ilyen jellegű külföldi megkeresést a hazai hatóságok az új büntetőeljárási törvény hatálybalépését követően csak bűnügyi jogsegély keretében teljesíthetnek. Ezért az előterjesztés céljaként megfogalmazott, az új büntetőeljárási törvénynek megfelelő rendészeti, illetve nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés rendszerének a teljességéhez az is hozzátartozik, hogy a jogalkotó világossá teszi a nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében végezhető titkos információgyűjtés szabályait.
Az új büntetőeljárási kódex alapján az ügyészség a nyomozást megelőzően előkészítő eljárást folytathat, amelynek során biztosított a leplezett eszközök alkalmazásának lehetősége. Az Ütv.-ben meghatározott bűnmegelőzési feladat, illetve a rendőrséggel párhuzamosan végzett egyéb, rendészeti feladat hiányában a titkos információgyűjtésre vonatkozó rendelkezés kiüresedik, ezért a Tervezet hatályon kívül helyezi. Az ügyészség a titkos információgyűjtést szabályozó törvények módosítását követően az Ütv. alapján nem folytathat titkos információgyűjtést, kizárólag a büntetőeljárás keretében, a büntetőeljárási törvény alapján alkalmazhat leplezett eszközöket. A különleges eszközzel végzett megfigyelés tevékenysége leplezett eszköznek tekinthető, amelynek alkalmazása során keletkezett adatok kezelésére az új büntetőeljárási törvény és az Ütv. 32. §-ának módosított rendelkezései az irányadók. A módosítások hatálybalépését az új büntetőeljárási kódex hatálybalépéséhez igazítják.
|
||
| 2017.03.29 06:29:18 | | | Vissza |
Hírarchívum© Detektor Plusz 2010 Minden jog fenntartva.
powered by SiteSet
|