Termékmonitor

Adat és információvédelem
Elektronikus jelzéstechnika (135)
Gépjárművédelem
Kommunikációtechnika
Mechanikus biztonságvédelem
Szolgáltatások
Tűzvédelem technika (5)

Hírarchívum

Új elnök a vagyonvédelmi kamara élén

Változó idők, kihívások, stratégia

riport Fialka Györggyel


Március 17-én a tagság döntő többséggel választotta meg Fialka Györgyöt, a vagyonvédelmi kamara új elnökévé. Az újraszervezésről és a nagyszabású, hosszú távú tervekről, elképzelésekről kérdeztük.

Először is engedje meg, hogy gratuláljunk az új tisztséghez! Mi indokolta a személyi változást és hogyan esett Önre a választás?

– Az első egy hosszabb és bonyolultabb folyamat eredménye. Szinte minden konferencián, de a mindennapos híradásokban is téma gyökeresen megváltozott világunk, a tömeges migráció és az egyre gyakoribbá váló terrorjellegű cselekmények. Ennek előjelei már 2012-ben kezdtek körvonalazódni Magyarországon és az Európai Unióban egyaránt, amely 2016-ban csúcsosodott ki igazán.

Az új kihívásokkal szemben, természetesen új stratégiákra van szükség, ennek része a vagyonvédelmi kamara és működésének megújulása is. Ennek kapcsán merült fel az elnökségben, hogy új vezetőt válasszanak. Először idén januárban kerestek meg, hogy részt vennék-e a kamara megújításában. Bár személy szerint nem volt tervem ilyen jellegű feladatokban részt venni, de a belügyminisztériumtól is kaptam megerősítést, szeretnék, ha részt vennék a feladatokban. Mivel a biztonságtudományok doktora vagyok, így lenne és immáron lesz lehetőségem megmutatni, hasznosítani tudásomat a kamara javára és igent mondtam a felkérésre.

A küldöttgyűlésen végül 94 százalékos eredménnyel választottak meg. Ez jól esett, mert láttam mennyien ismernek és bíznak bennem.


Milyen visszhangja volt a megválasztásának?

– A volt kollégák és a különböző társszervezetek vezetői egyaránt gratuláltak az új tisztséghez, de még a polgárőrségtől is érkezett jókívánság. Mindenki úgy érzi, hogy a szakmai tudásom, felkészültségem megvan hozzá. Bár hozzátették, nehéz kihívásokkal kell szembenéznem.


Milyen teendőket kell végrehajtani, mi a fontossági sorrend?

– A kamara egész működését újra kell gondolni. A 2015-ben és 2016-ban tapasztalt migrációs nyomás, annak kiváltó okainak megszüntetése valójában továbbra sincs megoldva. A rendész és rendészeti tevékenységeket végző erőszakszervezetek – rendőrség és katonaság – nap mint nap végzi a dolgát, megakadályozza az illegális migrációt, de ehhez szükséges a majdnem 100 ezer fő vagyonőr szellemi és fizikai jelenléte is, a területek védelmében, az esetleges terrorcselekmények megelőzésében. Ennek előfeltétele, a biztonságtudatos szakembergárda. A kamara hatékony működéséhez jelenleg az anyagi körülmények sem megfelelőek, másrészről újra kell strukturálni, részben új szakágakat létrehozva, részben a meglévők megerősítésével.


Van már valamilyen konkrét elképzelés?

– Az egyik lehetőség, hogy a személyi-, vagyonőri- és magánnyomozói kamara átalakulna egy magánbiztonsági kamarává. Ez a kamara magában foglalná a más, egyébként is magánbiztonsággal foglalkozó szakembercsoportokat is: fegyveres biztonsági őrök, önkormányzati rendészetek és az egyéb őröket (halőr, vadőr, erdőőr stb.). Továbbá, visszakapcsolódna a vagyonbiztonsági technikai társulat, megerősödött formában. A magánnyomozói társaság tagsága még nem biztos – a belügyminisztérium egy új készülő szabályozása miatt – őket önálló kamarába kívánják besorolni.

Fontos célkitűzés, a vagyonőrzési tevékenységek tisztázása, úgy tűnik, arányaiban itt van a legtöbb feltárt feketegazdaság-jellegű eset.

A vagyonőröknek vissza kell adni a tisztességes és törvényes foglalkoztatás feltételeit, alkalmazottként, az előírt óradíjakkal. A másik, hogy az új kamara megkapná a cégek feletti ellenőrzési jogkört a rendőrségtől és a belügyminisztériumtól, beleértve az új engedélyek kiadását vagy jogsértés esetén a meglévők bevonását.

A jövőre nézve létkérdés az oktatásban történő paradigmaváltás. Ennek keretében a közép- és felsőfokú végzettségű szakembereknek a képzésével, továbbképzésével szintén foglalkozni kell. Számukra egy kreditpontos továbbképzési rendszert kívánunk kidolgozni, ami leginkább a technikai ismereteknél érvényesülne a legjobban. Nem titkolt cél egy úgynevezett biztonságtechnikai mérnökkamara létrehozása. Ez más mérnöki kamarákkal azonos szolgáltatásokkal és jogkörrel ruházná fel a tagokat. Kidolgozásához megkértem az Óbudai Egyetem rektorának a segítségét is.


Gyakori kérdés a magánnyomozók működése, és lehetőségeik. E téren is terveznek változtatásokat?

– Nemrég nálunk járt a Nemzetközi Magánnyomozói Kamara elnöke, aki elmondta, hogy a legfontosabb a tevékenység végzéséhez: a szükségesség és arányosság elve, amely megszabja milyen eszközöket és erőket vethet be a magánnyomozó a törvényes adatok megszerzéséhez. Jelenleg a belügyminisztérium egy új törvény kidolgozásának érdekében lépéseket tesz, hogy a magánnyomozók ezeket a lehetőségeket megkaphassák.

A magánnyomozók már említett besorolása még nem dőlt el, mivel létszámuk még kevés ahhoz, hogy önálló kamarát alakítsanak. De önálló ágként lehetnének a vagyonvédelmi kamarán belül. A döntési jog azonban a belügyminisztériumnál van.


Sok megoldandó feladatot sorolt fel. A megvalósításhoz megfelelő emberek és anyagi források is szükségesek. Hogyan lehet ezeket előteremteni, például kötelező kamarai tagság, tagdíjak stb.? Lehetséges-e még más pénzügyi forrásokat találni vagy megpályázni?

– Az első egyik ilyen jellegű elképzelés a kötelező kamarai tagság. Úgy gondolom, hogy ez sokakban ellenállást fog kiváltani kezdetben, de például a vagyonőrök részére egy minimális, inkább jelképes díjat szabnánk meg. A vállalkozások esetében más szempontok érvényesülnének, de ma is közel 500 cég tartozik a tagság körébe, igaz erre a közbeszerezési pályázatok miatt is szükség volt. A tagsági díjak megállapításánál körültekintő vizsgálatok és egyeztetések szükségesek. A tagdíjak mellett, a már említett, rendőrségtől és belügyminisztériumtól a közeljövőben átvett felügyeleti hatáskör szintén járna bizonyos mértékű keretösszegű finanszírozással, mint a szükséges működés biztosítása.

Sajnos a kamara jelenlegi gazdasági helyzete nem alkalmas semmiféle projekt indítására. A gyökeres átalakulásra mindenképpen szükség van.


Milyen kapcsolatban állnak például a szakszervezettel, hiszen nem fogadják el a kötelező kamarai tagságot?

– Az Egységes Vagyonvédelmi Szakszervezet 2012-ben éllovasa volt a kötelező kamarai tagság megszüntetésének és erre a mai napig büszkék. Ez nem feltétlenül egyértelmű győzelem, mert az önkéntesség minden kamaránál fontos lehet. Azonban nem értem miért volt baj a kötelező tagság a mi esetünkben, amikor 15 másik kamaránál is van kötelező tagság!

Ahhoz, hogy a tagok munkájukkal, tevékenységükkel megfelelő színvonalú biztonságot tudjanak garantálni a mindennapokban az állampolgárok vagy a megbízóik számára, ahhoz a kamarának is stabil működési, anyagi feltételekre van szüksége, részben a tagdíjakból. A megbízható és tiszta működéshez egy bizonyos szűrésre is szükség van a tagok irányába, etikailag és erkölcsileg egyaránt. Ugyanakkor esetleges konfliktushelyzetekben meg is kellene a tagokat védeni, mivel a jogsegélyszolgálat szintén nehézkesen működik. A védelemre nem csak a cégek, hanem a dolgozók, a vagyonőrök is számítanak. Országos szinten több mint 100 ezer ember sorsa függ a jövőbeni működéstől, eredményességtől. A tárgyalásokra mi nyitottak vagyunk.

Az elképzelések és célkitűzések egy részét mi magunk is meg tudjuk valósítani, de számos más esetben törvényi- és alapszabály-módosításokra is szükség van, szükség lesz.


A teljes új kamara hogy épülhet fel?

– Országos és megyei tagozódás szerepel az elképzelésben, de leginkább az alágazatokat kívánjuk megerősíteni. Sőt, felvetődött a különböző takarítóvállalkozások integrálása is, ami első hallásra meglepő, de gondoljunk bele, hogy például repülőtereken vagy bármilyen irodaházban mondhatni szabadon mozoghatnak, bármerre, akár a dolgozók munkaidején túl! Ez szintén biztonságkockázati tényezőt jelent szakmailag, ezért nagyon fontos lenne a cégek és a személyzet szűrése, minősítése.


Ezek után ideális esetben milyen nagyságú lenne, lehetne a kamarai taglétszám?

– Próbáltunk előzetes számításokat végezni erre vonatkozóan, de ha csak az önkormányzati rendészetet – ide értve a közterület-felügyelőket is –, a fegyveres biztonsági őrzést, a vagyonőröket és a biztonságtechnikai ágazat létszámát veszem alapul, az már körülbelül 150 ezer embert ölel fel. A takarítók létszámáról még nincsenek információk, még nem tárgyaltunk velük, de az elképzeléseinkről már tudnak. Nincs kizárva a 200 ezer fő sem.


A vállalkozások létszáma hogyan alakulna?

– A magánbiztonság területén jelenleg 3700-3800 cég van bejegyezve. A kötelező tagsággal ezt szintén pontosan nyomon lehetne követni, kik azok, akik ténylegesen működnek. A takarítócégek állományát szintén nem ismerem. A fegyveres biztonsági cégeknél olyan tagok is vannak, akik számára nem is lenne kötelező. A személyi állomány országos szinten hozzávetőleg 10 ezer fő.


Terveznek-e nemzetközi viszonylatban partneri kapcsolatok kiépítését?

– Igen, mindenképpen. Az önkormányzati rendészet becsatlakozásának ötlete onnan ered, hogy az NKE magánbiztonsági tanszékének a vezetője olyan kutatásokat végzett a környező országokban, amelyekből egyértelműen látható, hogy az ilyen jellegű szervezetekbe be vannak tagozódva. Ezt a példát kívánjuk mi is követni, mert ez az oktatáshoz szintén kapcsolódik. Továbbá, kapcsolatban állunk az osztrák magánnyomozói kamarával, tőlük anyagokat is kaptunk a magánnyomozói törvények előkészítéséhez.


Milyen jövőbeni szolgáltatásokkal igyekeznek tagságot toborozni, milyen előnyökkel jár majd a kamarai tagság?

– Ez egy alapvető kérdés, miért is legyen valaki valamilyen kamarának a tagja. Ebben szintén előrelépés lenne szükséges. Például a feketegazdaságnak leginkább kitett vagyonőrök esetében a tagság biztonságot, legális foglalkoztatást, a munkaadók ellenőrzését is jelentené egyben. Az előző kamara által elfogadtatott minimál rezsióradíj is már eleve egy bérszintet biztosított számukra.

A másik nagy csoport a biztonságtechnikával foglalkozó szakembereké, önálló ágként működne. Azonban külön kellene választani a rendszereket telepítő, a rendszereket fejlesztő, az eszközöket gyártó vállalatokat és a kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásokat. Valamint lenne még egy, már említett kamara tagozat, amely kimondottan a biztonságtechnikai mérnököknek és a szakma elitjét adhatná. Mindezt ötvözve a szakmai képzéssel és továbbképzéssel létrejöhetne a magyar biztonságtechnika vezető rétege.

Az önálló magánnyomozói kamara még bizonytalan, de ha nálunk maradnak, akkor az adatszolgáltatáshoz való hozzáférésüket – a szükségesség és arányosság elvén – erőteljesen támogatnánk. Ezzel párhuzamosan ki tudnánk dolgozni számukra egy olyan monitoringrendszert, amely által a feddhetetlenségüket folyamatosan fenn tudnák tartani, időszakos ellenőrzések révén. Továbbá, egységes adatkezelési rendszerbe kerülnének, alágazattól függetlenül.

Az etika, erkölcs, megbízhatóság és becsület szavainkat újra tartalommal kellene megtölteni! Ez csak egy szigorú ellenőrzési rendszerrel tartható meg. Ennek keretében azonban bizalmat kaphatna a takarítócégek személyzete is.

Fiatal koromban, ha kimondtuk a biztonság szót, az a munkabiztonságot jelentette, még nem létezett a magánbiztonság rendszere.
Feltétlenül meg kell említeni a munkabiztonságot és a tűzvédelmet, mely két fontos terület a biztonságtechnikában, bár önálló ágazatok foglalkoznak velük. Véleményem szerint mindenképpen közeledniük kellene egymáshoz és párbeszédet kell kezdeményezni, hogy egy egységes felületről kezelhessük a kockázati elemeket.


Milyen elképzelései vannak vagy már alakultak ki a külső kapcsolati rendszerek terén?

– Fontosnak tartom, hogy a magánbiztonság területén dolgozó szervezetekkel és társaságokkal komoly együttműködést folytassunk. A vagyonvédelmi kamara vezetősége alatt létre kellene hozni egy, az érintett területek képviselőiből álló csapatot, akikkel folyamatosan kapcsolatban lennénk és akár heti vagy havi rendszerességgel leülnénk megbeszélni az aktuális kérdéseket, megoldásokat keresnénk a felmerülő problémákra. Közös terveket tudnánk kidolgozni, még szorosabbá fonva az együttműködést. Ennek keretében mind a nyomtatott, mind az online biztonságtechnikával foglalkozó szaksajtó számára szoros partnerkapcsolati hálót hoznánk létre, ennek segítségével tájékoztatnánk őket a napi eseményekről, változásokról, elért eredményekről. Ezáltal a kamarai tagság tájékozottsága szintén jelentősen javulna. Visszafelé, mi is kaphatnánk információkat, milyen témákban, mik jelentek meg a különböző médiákban.


Végezetül, hogyan alakul az Ön kapcsolata az MBVE-vel a jövőre nézve?

– A lemondásom nem jelenti automatikusan a tagságom megszűnését. Úgy gondolom, hogy az MBVE az én „gyermekem” is, hiszen 13 évig voltam az elnöke, de idestova 19. éve vagyok a szervezet tagja és továbbra is maradni kívánok. Úgy érzem, ez a szervezet olyan szellemi és szakmai tudással rendelkezik, ami máshol nem lelhető fel. Bízom benne, hogy a kamara újraszervezésében, szakmai felemelésében szintén segítségemre lesznek.



K. M.

 

 

 

 

 

 

2017.03.30 08:31:22   |   Vissza

© Detektor Plusz    2010    Minden jog fenntartva.
powered by SiteSet