Termékmonitor

Adat és információvédelem
Elektronikus jelzéstechnika (135)
Gépjárművédelem
Kommunikációtechnika
Mechanikus biztonságvédelem
Szolgáltatások
Tűzvédelem technika (5)

Hírarchívum

 Mégsem teszik feketelistára a Kalasnyikovot

A veszélyes, de legálisan magánkézben lévő lőfegyverek bűnözők és terroristák birtokába kerülését hivatott megelőzni az a jogszabály-tervezet, amiről december 20-án jutott elvi egyetértésre a Tanács és az Európai Parlament. A szigorítás ellenére az új irányelv sem tiltja be teljesen a Kalasnyikov géppisztolyok magánszemélyek által engedéllyel történő tulajdonlását. 


Egy évet vett igénybe, mire az uniós jogalkotók között politikai megállapodás jött létre annak a jogszabálynak a módosításáról, amely a 2015 novemberi párizsi vérengzések folyományaként minden eddiginél szigorúbb ellenőrzés alá vonna a tűzfegyverek magánszemélyek és gyűjtők által történő birtoklását és ezeknek a fegyvereknek az erőszakos bűncselekmények elkövetése során való használatát.
 
A tűzfegyverekről szóló irányelv jelentősen szigorítja a veszélyes lőfegyverek kategorizálását, megtiltva egyes típusok magánkézbe jutását, illetve szigorúbb ellenőrzést vezet be az egyszer már hatástalanított tűzfegyverek esetében, megnehezítve újraélesítésüket.
 
Az Európai Bizottság végül nem állt az alku útjába, jóllehet az több fontos kérdésben is elmaradt az eredeti javaslatban megfogalmazott ambícióktól. Brüsszel például a legveszélyesebb félautomata tűzfegyverek (géppisztolyok), köztük a Kalasnyikovok (AK47) és az AR15-ök teljes betiltását szerette volna elérni, ezt azonban a Parlament és a Tanács is elutasította. A teljes tiltás jelen esetben azt jelentette volna, hogy az ilyen fegyverek maximum hatástalanításuk után kerülhettek volna csak magánkézbe.
 
Brüsszelnek azt sem sikerült elérnie, hogy a magángyűjtők egyáltalán ne tehessenek szert éles támadófegyverekre. Erre a jövőben is lehetőség lesz, mint eddig külön engedély birtokában.
 
A jelenlegi szabályok értelmében a tűzfegyvereket veszélyességük és beszerezhetőségük szempontjából négy kategóriába (A, B, C, D) sorolják. Az első kategóriába eddig csak a teljesen automata és katonai célú fegyverek tartoztak, amelyek csak hatástalanításukat követően kerülhetnek magánszemélyek birtokába. Ezt a kategóriát most a félautomata lőfegyverré átalakított automata fegyverekre, az újratöltés nélkül több mint 21 sorozat leadására alkalmas rövid tűzfegyverekre, a 11 sorozat leadására alkalmas hosszú tűzfegyverekre, a vállról használt félautomata tűzfegyverekre is kiterjesztik.
 
A riasztó- és a többek között a színházakban vagy a filmek forgatásánál használt jelzőpisztolyok is aktív fegyvereknek minősülnek majd a jövőben, mert ezeket a fegyvereket viszonylag könnyen át lehet alakítani éles lőfegyverré. Nem tiltják majd be ezeknek a fegyvereknek a használatát a színházakban vagy a filmekhez, de be kell jelenteni és engedélyeztetni kell majd ezeket.
 
A hatástalanított lőfegyvereket is be kell majd jelenteni a jövőben a nemzeti hatóságoknak.
 
Az irányelv első ízben terjed majd ki a múzeumokra és a magángyűjtőkre is. A jövőben ugyanazok a szabályok vonatkoznak majd rájuk is, mint a bármely más magánfegyver-tulajdonosra. Szigorú feltételek mellett A kategóriájú tűzfegyverekre is szert tehetnek majd.
 
A tűzfegyverek és a töltények interneten történő beszerzésének a feltételei is jelentősen megszigorodnak. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról is, hogy a kereskedelmi forgalomba kerülő lőfegyvereket megfelelően regisztrálják, megjelöljék és adatbázisba vezessék a könnyebb nyomon követhetőség érdekében.
 
A jövőben csak azok kaphatnak fegyvertartási engedélyt, akik orvosi ellenőrzésen esnek át. Az orvosi vizsgálat részleteit a tagállamok szabályozhatják.
 
A sportlövők mentesülnek bizonyos , így ők ezután is szert tehetnek majd az A kategóriába tartozó tűzfegyverekre.

BI

2016.12.22 18:15:37   |   Vissza

© Detektor Plusz    2010    Minden jog fenntartva.
powered by SiteSet