Termékmonitor

Adat és információvédelem
Elektronikus jelzéstechnika (135)
Gépjárművédelem
Kommunikációtechnika
Mechanikus biztonságvédelem
Szolgáltatások
Tűzvédelem technika (5)

Hírarchívum

Törvénymódosítások pontosítják a katasztrófavédelem működését

Több belügyi tematikájú törvény is módosult novemberben, a változásokról szóló jogszabály már megjelent a Magyar Közlönyben. A most kihirdetett változások – egy kivételével – jövő év januárjában lépnek hatályba. A módosítások több területen is érintik a katasztrófavédelem tevékenységét, többek között a szervezet hatósági munkáját is befolyásolják.
A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló jogszabály az eddiginél pontosabbá válik a törvénymódosítás jövő év január elsejei hatályba lépésével. Egyértelműen meghatározza, mikor és milyen módon indít eljárást az erre jogosult hatóság, ha valamely rendszert vagy objektumot európai és nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kíván nyilvánítani. Bővül azon szervezetek köre, amelyeknek a hatóság továbbíthatja az általa kezelt adatokat, és pontosítják azt is, hogy mely dokumentumokat kell kötelezően nyilvántartani az érintett hatóságnál.
 
Újdonság az is, hogy a kritikus és létfontosságú rendszerek üzemeltetetőjének biztonsági tervét az ágazati kijelölő hatóság ellenőrzi majd – ez garantálja, hogy az ilyen rendszerek üzemeltetőjével szemben támasztott biztonsági (tartalmi és formai) követelmények maximálisan teljesüljenek.  Amennyiben az üzemeltető már rendelkezik dokumentációval, amely eleget tesz a kijelölő hatóság támasztotta tartalmi és formai biztonsági követelményeknek, úgy kérelmezheti, hogy a már meglévő dokumentum helyettesíthesse az üzemeltetői biztonsági tervet. A jogszabály módosítása pontosítja azt is, hogyan és mivel kell kiegészíteni a rendkívüli események bekövetkeztekor végrehajtandó üzemletetői biztonsági terveket.
 
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló jogszabály változása a küszöbérték alatti üzemek működtetőinek hoz kedvező változást 2017. január 1-től, amikor is hatályossá válnak a most kihirdetett módosítások. Ezen üzemek működtetőinek az eddigi három helyett csak ötévente kell felülvizsgálniuk a súlyos káresemények elhárítása érdekében készített tervüket, összhangban a biztonsági jelentéssel és a biztonsági elemzéssel. Szintén ebben a változtatásban pontosítja a jogalkotó a veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar definícióját. Eszerint az olyan esemény, amely a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény leállítását vonja maga után, de egyéb következményekkel nem jár, a jövőben már nem minősül a veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarnak.
 
A kéményseprőipari tevékenységről szóló törvény módosítása, amely változás ez év november 26-án lép életbe, kettős célt szolgál. Egyfelől rendezi a kéményseprőipari szolgáltató és közszolgáltató adatkezelési jogosultságait és megszabja adatkezelési feladatait. Másfelől világosan elhatárolja a lakosság számára térítésmentesen végzett tevékenységet a díjfizetés ellenében végzett tevékenységtől.
 
Ugyanez a változás pontosítja a kéménytűz és a szén-monoxid-szivárgás esetén végzendő műszaki vizsgálatok egyes rendelkezéseit is. Itt pontosan leírják, hogy mely ingatlanok esetében kinek kell e vizsgálatokat elvégezni és mely esetekben ingyenes a tevékenység. Ha a kéményseprők eljárást kezdeményeznek valamely ingatlan esetében, a törvénymódosítást követően a hatósági eljárást megalapozó tanúsítvány vagy szakmai nyilatkozat másolatát is továbbítaniuk kell a tűzvédelmi hatóság részére..
 
A vízi társulatokról szóló jogszabály jövő év január 1-től hatályos módosítása nyomán a törvény egyik alfejezete új paragrafussal egészül ki. Ennek lényege, hogy amennyiben a közfeladat ellátása veszélybe kerül, akkor a vízügyi hatóság – az illetékes vízügyi igazgatóság kérelmére – a vízi társulatot a vízgazdálkodásról szóló hatályos jogszabályok alapján cselekvésre kötelezi. Ha a vizek mennyiségi védelme, a vízkárok elhárítása és megelőzése, avagy a jogszerűen gyakorolt vízhasználat azt szükségessé teszi, a hatóság kötelezheti a káros, illetve a károsodás veszélyével fenyegető állapot megszüntetésére a vízhasználót, illetve azt, aki a vízviszonyokba jogellenesen beavatkozott. Ez a kötelezés tartalmazhatja a szükséges vízi munka elvégzését, amelynek konkrét módját is előírhatja a hatóság.
   

2016.11.29 07:25:16   |   Vissza

© Detektor Plusz    2010    Minden jog fenntartva.
powered by SiteSet