Kezdőlap
| Új korszak kezdődik a kiberbűnözésben | ||
Noha egyre több adat, személyes információ kerül fel az internetre, amelyen keresztül mind többen banki ügyeiket is intézik, az átlag felhasználók túlnyomó többségét még mindig nem izgatja a kiberbiztonság. Az informatikai biztonsági megoldásokkal foglalkozó Kaspersky Lab budapesti konferenciáján pedig az is kiderült, vajon előállhat-e az az őrültnek tűnő helyzet, amelyben a hatóságok együttműködjenek az amúgy ugyancsak bűnöző szervezetként számon tartott Anonymous hackercsoporttal, hogy térdre kényszerítsék az Iszlám Államot. Minden hetedik magyar internetezőt legalább egyszer ért kibertámadás idén az év harmadik negyedévében – derült ki a Kaspersky Lab legújabb statisztikáiból. Az informatikai biztonsági megoldásokkal foglalkozó cég budapesti konferenciájának előadói hangsúlyozták, egyre kevésbé fordíthatnak hátat a kibertámadások kérdésének az egyszerű felhasználók. Főként azért, mert a trendek azt mutatják, egyre több bűncselekményre lehet számítani, mivel mind többen a pénzügyi szolgáltatásaikat is mobiltelefonról, az interneten keresztül intézik majd. Ennek fényében az is látszik, hogy átalakul a kiberbűnözés, és a jövőben már nemcsak a Windows-alapú készülékeket, hanem az androidos, illetve az Apple OS X, iOS-alapú, illetve a Linux operációs rendszerrel üzemelő eszközöket is mind több támadás éri. A konferencia előadói azt is hangsúlyozták, hogy azt sem igazán tudja sok mindenki, hogy egy külső, a számítógépre csatlakoztatható, hordozható háttértáron, azaz egy külső winchesteren vagy épp egy pendrive-on tárolt adatok sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint a gép belső adathordozóján lévők. Fontos azt is megjegyezni, hogy a kiberbűnözők csoportjai nem a klasszikus bűncselekményeket elkövető bűnbandák piramisrendszerének felépítésére hasonlítanak, működésük sokkal összetettebb, és a különféle képességek szerint „osztják le” a munkát egymás között. Erről beszélt előadásában Gary McEwen. Az Europol kiberbűnüldözői központjának (EC3) elemzője szerint épp az ilyen felépítés miatt nehéz fülön csípni az elkövetői csoportokat, igaz, vannak pozitív tapasztalatok is. Ilyen volt például az épp egy éve történt Onymous elnevezésű akció, amelynek keretében többek között az amerikai FBI nyomozóival közösen 17 országban tizenhét személyt tartóztattak le, négyszáz illegális tevékenységet (drog- és fegyverkereskedelmet) folytató honlapot „tüntettek el” a világhálóról.
– A személyes adatok védelmének talán legfontosabb eleme a titkosítás – mondta lapunknak Stefan Tanase. A Kaspersky Lab vezető elemzője szerint pedig az internetfelhasználóknak kétszer is érdemes meggondolniuk, milyen személyes információkat (adatot, képet vagy videót) töltenek fel magukról az internetre, s ezeket kikkel osztják meg. Ami ugyanis egyszer felkerül a világhálóra, az tulajdonképpen szinte letörölhetetlen, s a bajokat sokszor maguk a felhasználók idézik elő meggondolatlanságukkal. Gary McEwent egy másik érdekes kérdésről is faggattuk. A párizsi terrortámadások után az amúgy szintén illegalitásban működő, adathalászatban jártas kiberkalózokat tömörítő Anonymous hackercsoport újra hadat üzent az Iszlám Államnak, és mint írták, „totális háborút kezdenek az iszlamisták ellen az interneten”. A téma persze igen „forró”, hiszen furcsa lenne, ha előállna az a helyzet, hogy a hatóságok a most rablóból lett pandúr, azaz az Anonymous együttműködésével próbálnák semlegesíteni az Iszlám Állam kibertevékenységét. Netán lokalizálni a radikálisok online tevékenységét, ami nagyon nehéz. – Nem lehetséges, hogy együttműködjünk, hiszen az Anonymous is így vagy úgy, de bűnszervezetnek számít. Viszont, azokba az adatokba, információkba, amelyeket feltöltenek a világhálóra, mindenki szabadon bele tud nézni, fel tudja használni, így mi is – mondta az Europol elemzője.
– Az 1980-as évek óta ugyanazt tanítják az embereknek az informatikai biztonságról, miközben azóta már több mint harminc év is eltelt, és nyilvánvaló, mára mindez teljesen elavult, ez pedig nagyon nem vicces – mondta szuggesztív előadásában David Jacoby. A Kaspersky Lab vezető globális elemzője szerint ráadásul az emberek többségét továbbra sem igazán érdekli az IT-biztonság. Jacoby előadásában azzal a tévhittel is megpróbált leszámolni, hogy a belépési jelszavak gombamód szaporodó korszakában a jelszó bonyolultsága a legfontosabb a személyes védelem szempontjából. – A nyolcvanas években, amikor legfeljebb két-három ilyen kódot kellett megjegyeznie az embernek, ez még talán igaz volt, ám ma, amikor egy-egy felhasználónak akár húsz ilyet is fejben kell tartania, korántsem ez a legfontosabb szempont – véli a szakértő. Ma inkább az egyediség a fontos, egy olyan személyes dolog, amire az ember az élete végéig képes álmából felkeltve is emlékezni. Mondjuk egy idézet, egy olyan mondat – illetve például azok kezdőbetűi –, amely mélyen beleégett a felhasználó tudatába. Egyedivé pedig úgy lehet ezeket tenni, hogy párosítunk hozzájuk olyan egyéb dolgot, kifejezést, netán személyt, ami az adott programot, alkalmazást (például a Facebookot vagy a Skype-ot) használva először az eszünkbe jut. A biztonság kérdéséről szólva Jacoby megjegyezte, szerinte hibás újságírói hozzáállás a biztonsági szakértőket folyamatosan arról faggatni, vajon milyen fenyegetések várnak ránk a jövőben, miközben a ma kihívásaival nem foglalkozunk. – Arról kell beszélni, ami most zajlik épp körülöttünk, nem pedig futurisztikus, nem létező dolgokon kell spekulálni – jelentette ki a szakértő.
|
||
| 2015.11.24 07:56:30 | | | Vissza |
Hírarchívum© Detektor Plusz 2010 Minden jog fenntartva.
powered by SiteSet
|