Kezdőlap
| Közös álláspontra jutottak a tagállamok az adatvédelmi irányelvről | ||
Valóra váltva júniusban megfogalmazott szándékukat, a tagországok igazságügyi miniszterei pénteken közös EU-tanácsi tárgyalási álláspontot fogadtak el az Unió adatvédelmi szabályozásának rendvédelmi irányelvet illető részéről. A Bizottság üdvözölte a fejleményt, az EP jelentéstevője máris közölte, hogy az „jelen formájában elfogadhatatlan”. A viták korábbi szakaszában hosszas huzakodás folyt arról, vajon a leendő új jogszabály – az átültetésben és végrehajtásban viszonylag nagy nemzeti mozgásteret kínáló – irányelv, vagy pedig adott megfogalmazásban egy az egyben kötelezően átveendő rendelet legyen-e. (Azon országok – köztük volt Magyarország is -, amelyek úgy érezték, hogy adatvédelmi rendszerük az európai átlagot meghaladó, ódzkodtak a rendeleti formától, mert attól tartottak, hogy a többséghez igazodva alacsonyabb szintű védelemre kell felcserélniük addigi normáikat.) Az alkudozás a szokásos közösségi kompromisszumot eredményezte: egyfelől kialakult belőle egy rendelet-tervezet a személyes adatok védelmének és felhasználásuk keretszabályairól, másfelől született egy javaslat egy – a rendvédelmi és igazságügyi szervezetek közötti információáramlást elősegítő - közbiztonsági adatkezelési irányelvről. Az előbbiről – három éves vita után – idén júniusban jutottak általános közös álláspontra (brüsszeli zsargonban: „általános megközelítésre”) a tagországok, (igaz, két tagállam, Ausztria és Szlovénia egyértelmű ellenvéleménye, és sokak fenntartása mellett, de a szükséges többség támogatásával). Egyúttal már júniusban kilátásba helyezték, hogy az októberi tanácsülésen megkísérlik összehozni az „általános (tanácsi) megközelítést” a közbiztonsági irányelv esetében is. Erre került sor most pénteken Luxembourgban. A rendeletről a júniusi tanácsi mandátum alapján időközben már meg is kezdődött az egyeztetés a soros elnökség, az Európai Parlament és az Európai Bizottság között. A pénteki döntés alapján ugyanez a háromoldalú folyamat kezdetét veheti immár a rendvédelmi irányelv esetében is, esélyt adva arra, hogy az év végéig esetleg már első olvasatban megszülethet az EU Tanács (tagországok) és az EP szükséges egyetértése a jogszabálycsomag véglegesítéséhez. Mindezt bizottsági és tanácsi körökben sokan azért is tartanák felettébb kívánatosnak, mert a terrorizmus elleni harcban fontos eszközként várt légiutas-nyilvántartási irányelv (PNR) elfogadását attól tették függővé az EP-képviselők, hogy vele párhuzamosan még idén szülessen meg az adatvédelmi szabályozás reformja is. A pénteki tanácsülés amúgy egy másik jogalkotási kérdésnek is nekifutott: az elnökség ismét kísérletet tett a leendő Európai Ügyészi Hivatal felállításáról intézkedő jogszabálytervezetnél fennálló véleménykülönbségek feloldására. Azonban, mint Félix Braz az ülés után megjegyezte, be kellett látniuk, hogy „nem egyszerű kérdésről” van szó, aminek tisztázása még további egyeztetést igényel. További fontos témája volt a pénteki tanácsülésnek az Európai Bíróság napokban született ítélete arról, hogy érvénytelenítették az amerikai és az európai uniós cégek közötti szabad adatközlést, amit 15 éve még azon az alapon intézményesítettek, hogy az óceán mindként oldalán egyforma mértékben szavatoltnak tekintették a személyiségi jogokat érintő adatok védelmét. A minderről intézkedő „biztonságos kikötő” (safe harbour) jogszabály a mára megváltozott körülmények – az amerikai biztonsági szolgálatokról ismertté vált, sokak szerint személyiségi jogokat sértő adatkezelési gyakorlat – fényébe az Európai Bíróság szerint immár ellehetetlenült és ezért alkalmazását törölni kell. |
||
| 2015.10.15 18:48:17 | | | Vissza |
Hírarchívum© Detektor Plusz 2010 Minden jog fenntartva.
powered by SiteSet
|