Kezdőlap
| A vártnál is drágább lesz a biztonsági őr | ||
A szakma által várt 1700-1800 forint közötti összeg helyett 1889 forintban határozza meg a belügyminiszter a vagyonvédelmi szolgáltatás minimális rezsióradíját – az erről szóló rendelet tervezete a kormány honlapján jelent meg csütörtökön. Eddig csak az építőiparban volt kötelező a minimális rezsióradíj alkalmazása, de (mint azt korábban megírtuk) július elején a kormány közzétette azt a rendeletét, amelyben kötelezővé tette a vagyonvédelmi szolgáltatásoknál is a minimális rezsi óradíjat. A kormány egyúttal meghatározta annak a kiszámítási módját is, de a belügyminiszter kötelezettségévé tette a konkrét összeg maghatározását. Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke a múlt héten sajtótájékoztatón 1700 és 1800 forint közé várta a minimális rezsióradíjat. Ezzel szemben a szakminiszter 1889 forintot tett közzé a tervezetben. „A kötelező minimális rezsióradíjtól azt várja a szakma, hogy a szolgáltatás minősége is javulni fog” – vélte a kamarai elnök. A parlament februárban fogadta el a közbeszerzési törvény módosítását, amelyben aránytalanul alacsony árnak minősül a vagyonvédelmi szolgáltatásnál az az ajánlati ár, amely nem éri el a minimális rezsióradíj kötelező mértékét. A minimális vagyonőri rezsióradíj, melynek bevezetése több százezer munkavállalót érinthet, a tervek szerint a közbeszerzési pályázatokon való indulás feltétele lesz. Célja, hogy a szóban forgó cégek ne tudják minimálbér alatt foglalkoztatni munkavállalóikat. Ezt azonban eddig is, ezután is igen nehéz lesz ellenőrizni. Ameddig ugyanis lesznek olyan munkavállalók (jellemzően főfoglalkozású vagy nyugdíjazott belügyi alkalmazottak), akik rendes jövedelmük kiegészítéseként nyomott béren is örömmel vállalják a feladatot, addig az irreálisan alacsony bérek és a zsebbe fizetés rendszerét nehéz lesz felszámolni. „Noha a vagyonvédelem évek óta kiemelt területe a munkaügyi ellenőrzéseknek, minimálbér alatti foglalkoztatás vagy ’zsebből zsebbe történő bérfizetés’ miatt ritkán szankcionálnak cégeket” – magyarázza Máriás Attila, a BDO Magyarország HR üzletágának vezető munkaügyi tanácsadó partnere. „Az ilyen jellegű kihágást ugyanis a munkavállalók nyilatkozata nélkül nem tudja bizonyítani a hatóság. Tekintettel azonban arra, hogy a munkavállaló sem fizet adót az így szerzett jövedelme után, nem érdekelt az együttműködésben.” |
||
| 2014.07.25 07:18:21 | | | Vissza |
Hírarchívum© Detektor Plusz 2010 Minden jog fenntartva.
powered by SiteSet
|