Kezdőlap
| NSA-botrány: több program befagyasztását kérik a képviselők | ||
Az EP nagy többséggel megerősítette az állampolgári jogi szakbizottság (LIBE) jelentését az amerikai adatgyűjtési botrány nyomán lezajlott meghallgatásokról. A képviselők több EU-amerikai együttműködési program felfüggesztését kérik, és felvetik, hogy ha nem áll be kedvező változás, veszélybe kerülhet a leendő szabadkereskedelmi megállapodás EU-jóváhagyása.. Az állásfoglalást, amely jogi értelemben nem kötelezi a tagországokat, 544 szavazattal, 78 ellenszavazat és 60 tartózkodás mellett fogadták el az EP szerdai strasbourgi plenárisán. A PRISM-ügy kirobbanása után az EP tavaly júliusi plenáris ülése bízta meg a LIBE bizottságot, hogy dolgozzon ki és terjesszen be jelentést az amerikai kormány titkos adatgyűjtési gyakorlatáról, ennek lehetséges európai érintettségeiről, és a szükségesnek, lehetségesnek, kívánatosnak tartott uniós (ellen) lépésekről. A jelentés elkészítésével, a végül összesen 16 meghallgatásból álló üléssorozat tanulságainak összefoglalásával Claude Moraes brit munkáspárti EP-képviselőt (szocialisták és demokraták frakciója) bízták meg. A terjedelmes anyag mindenekelőtt elítéli, és a nemzetbiztonsági érvekkel nem védhetőnek minősíti az állampolgárok tömeges megfigyelését. Emellett azonban egy sor EU-amerikai együttműködési program felfüggesztését is felveti. Az egyik az úgynevezett "biztonságos kikötő" (Safe Harbour) megállapodás, amely amerikai vállalkozások számára lehetővé teszi, hogy európai polgárok személyes adatait az Egyesült Államokba továbbítsák. A jelentés szerint az egyezmény „nem kínál védelmet EU-állampolgárok számára”, és ezért a meglévő, képviselők szerint alkalmatlan szerződés helyett új javaslatot várnak a személyes adatok – EU adatvédelmi előírásokkal összhangban álló – közvetítésére. Ugyancsak felfüggesztést javasolnak a pénzügyi tranzakciók nyomon követésén keresztül a terroristák kiszűrését célzó együttműködési program (TFTP) esetében is. Erről egyébként már ősszel külön plenáris ajánlás is született, szorgalmazva a program leállítását azon hír nyomán, miszerint az amerikai hatóságok állítólag (a nemzetközi pénzátutalásoknál alkalmazott) európai SWIFT-adatokat is megfigyelés alá vontak. A jelentés egyúttal indítványozza, hogy az EP ne fogadja el a leendő EU-amerikai szabadkereskedelmi megállapodást (TTIP), ha az közvetve vagy közvetlenül magánszemélyek adatvédelmét is érintő kitételeket is tartalmaz. Szorgalmazza viszont, hogy „még tavasszal” szülessen új, átfogó, EU-amerikai adatvédelmi megállapodás, (az év végéig pedig EU-keretek között is szükségesnek nevezi a régről vajúdó új belső, európai adatvédelmi jogszabály tető alá hozását). A TTIP egészét tekintve pedig az EP állásfoglalás úgy fogalmaz, hogy amennyiben nem áll be érzékelhető javulás az európai személyek, intézmények, információk amerikai megfigyelésében, adatok kezelésében, ez komolyan veszélyeztetheti a leendő szabadkereskedelmi megállapodás majdani európai parlamenti jóváhagyását. A szavazást megelőző plenáris vitában érezhetően többségben voltak az amerikai adatgyűjtési gyakorlat elítélői. Visszatérő vélemény volt, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem lehet sem erkölcsi, sem jogi alapja emberek tömeges megfigyelésének, magánéleti jogainak megsértésének. Sokan felvetették, hogy alapvető gondot jelent a helyes egyensúly megtalálása a biztonság és személyiségi jogok között, de a konklúzió az esetek többségében az volt, hogy az előbbi nem mehet az utóbbi rovására. Ugyancsak erre hivatkozva többen is azzal érveltek, hogy éppen, mivel egyre fejlettebb technológiai eszközök bevetésével is fokozódik a biztonsági fenyegetés elhárítását célzó tevékenység, mindez automatikusan szükségessé teszi az állampolgárok jogvédelmi eszközeinek és erősítését is. A szavazást megelőző vitában ezúttal is hossza tartó polémia övezte azt a kérdést, hogy mit tehet az EU a visszaélések leleplezői védelmében? A szöveg végül a visszaélést jelentő személyek európai védelmi programjának létrehozását kéri, különös tekintettel „a hírszerzés területét érintő visszaélések jelentésének összetett voltára”. Az uniós tagállamoknak azt is meg kellene fontolniuk, hogy az ilyen személyeknek a büntetőeljárásokkal szemben nemzetközi védelmet biztosítsanak. A jelentés más tekintetben is megszólít több tagországot is, midőn például külön felkéri Nagy-Britanniát, Franciaországot, Németországot, Svédországot, Hollandiát és Lengyelországot, hogy tisztázzák magukat a tömeges megfigyelés és adatgyűjtés velük kapcsolatban felmerült vélekedések alól. Az elfogadást megelőző vitában esetenként éles megfogalmazások is elhangzottak. A jelentés egyik legfőbb patrónusa, Sophie in’t Veld (holland, liberális, a LIBE egyik alelnöke) Európára nézve „szégyenteljes dolognak” nevezte, hogy az adatgyűjtési botrány kirobbanása óta egyetlen tagállami parlament, egyetlen tagállami kormány sem vette a fáradtságot, hogy a érdemben megvitassák „az emberi jogok e példa nélkül álló tömeges megsértését”. Mint fogalmazott, mindezek fényében is büszke arra, hogy az EP viszont kész és képes is volt a problémát igazi súlya szerint górcső alá venni. Az ellenvélemények markáns megfogalmazója Timothy Kirkhope (brit konzervatív) képviselő volt, aki „felelőtlennek” nevezte a jelentésben megfogalmazott javaslatokat. Hangsúlyozta, semmilyen jelentés nem támogat, amelyik veszélyezteti a terrorizmus elleni küzdelem sikerét, és az európai szempontból kulcsfontosságú leendő EU-amerikai kereskedelmi megállapodás megszületését, ünnepel viszont szerinte arra teljesen érdemtelen embereket. Hozzászólásában Viviane Reding igazságügyi és alapjogi biztos több tekintetben is egyetérteni látszott a palamenti felvetésekkel. Az amerikai együttműködési programok felfüggesztése kapcsán például úgy fogalmazott: ki tudja, "lehet, hogy a biztonságos kikötő talán nem is olyan biztonságos”. Mindenesetre - tette hozzá - a Bizottság már átadott az amerikai partnereknek egy 13 pontból álló listát, kérve, hogy ezek esetében lehetőleg nyárig módosítsanak bizonyos az amerikai előírásokat. A célul kitűzött EU-amerikai adatvédelmi keret-megállapodás kapcsán egyfelől üdvözölte Barack Obama amerikai elnök ez ügyben közelmúltban tett – haladást sürgető – nyilatkozatát, másfelől viszont azt is sietett leszögezni, hogy most már „beszédeknél többre van szükség”. A plenárison elfogadott jelentés egyébként arról is intézkedik, hogy állítsanak fel egy magas szintű munkacsoport, amelynek ki kellene dolgoznia a titkosszolgálatok működésének megfelelő figyelemmel kísérését szolgáló normákat. Az EP-állásfoglalás egyúttal felkéri a tavaszi választások után helyére lépő új Európai Parlamentet, hogy egy éven belül tekintse át az ügyben bekövetkezett fejleményeket. BI |
||
| 2014.03.14 14:50:38 | | | Vissza |
Hírarchívum© Detektor Plusz 2010 Minden jog fenntartva.
powered by SiteSet
|