Termékmonitor

Adat és információvédelem
Elektronikus jelzéstechnika (135)
Gépjárművédelem
Kommunikációtechnika
Mechanikus biztonságvédelem
Szolgáltatások
Tűzvédelem technika (5)

Hírarchívum

Több ezer kamera figyel


Növekvő közbiztonság vagy egy orwelli jövőkép felé haladunk?

A rendőrség honlapján is elérhető táblázat szerint körülbelül 2500 térfigyelő kamera (ezenkívül van minden ATM-ben is, körülbelül ötezer) van Magyarország közterületein. De nemcsak itt figyelnek minket, hanem a bevásárlóközpontoknál, a pénzautomatáknál, a parkolóházakban, az autópályákon, a boltokban, a repülőtereken vagy akár a járműveken is.
 



Fotó: Katona László


A rendszerek segíthetik a bűnüldöző szervek munkáját: ilyen felvételek alapján keresik a rendőrök a Lehel úti bankrobbantót, és ezek segítettek kézre keríteni a londoni merénylőket is.


Harmadával kevesebb rablás

A múlt héten a XIII. kerületben 55 darab új térfigyelő kamerát adtak át. Ezekkel együtt Angyalföld, Újlipótváros és Vizafogó városrészeket már összesen 232 kamera figyeli, és a tervek szerint még ebben az évben további 26 darabot szerelnek fel. A fejlesztésre 46 millió forintot költött az önkormányzat, a rendszer működtetése pedig 67,5 millió forintba került tavaly.

A befektetés azonban a rendőrség szerint megérte, hiszen jelentősen javultak a megfigyelt területek bűnügyi statisztikái.

– A kerületi térfigyelő rendszer kiépítése 2000-ben kezdődött, a fejlesztés az újlipótvárosi területekre halad észak felé – mondta lapunknak Paál Péter rendőr alezredes. A XIII. kerületi rendőrkapitányság vezetője szerint ennek a rendszernek köszönhető például, hogy a Szent István körút környékén sikerült felszámolni a prostitúciót, a rablások száma pedig körülbelül harmadával esett vissza a bekamerázott környékeken, és csökkent a közterületen elkövetett más bűncselekmények száma is.

– A kapitányságra futnak be a lakossági igények: általában egy komplett lakóközösség szokta kezdeményezni egy adott terület bekamerázását. Ezek alapján mi megvizsgáljuk a statisztikáinkat, illetve a körzeti megbízott felveszi a kapcsolatot a lakókkal – tudtuk meg Paál Pétertől. Ha a rendőrség úgy látja, hogy a problémákat nem lehet másképp, például a rendőri jelenlét növelésével megoldani, akkor javaslatot tesz az önkormányzatnak a kamerák pontos helyére.


Csak utólag segít

Azt azonban Paál Péter is elismerte, hogy a térfigyelő rendszer nem tekinthető egyfajta csodaszernek, a kamerák ugyanis önmagukban nem akadályozzák meg a bűncselekményeket. Ehhez a rendőrkapitány szerint szükség van a megfelelő reagálási rendszerre is.

– Jelenleg kétféle technika érhető el, a hagyományos analóg és a modernebb, úgynevezett IP-rendszerek. Térfigyelésre ma már általában ez utóbbit használják – mondta Antal Gyula, az Oktel Elektronikai Kft. egyik alapítója.

A biztonsági rendszerek telepítésével foglalkozó cég vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy az IP-kamerák – az analóg kamerarendszerekkel ellentétben – már nagy felbontású, HD-minőségű képet tudnak adni. Ezen belül is léteznek mozgatható és fix kamerák.


Bevezető utak és a belváros

– A kisebb településeken általában a bevezető utak mentén telepítenek fix kamerákat, hiszen ha például betörés történik, akkor a felvételeken visszakereshető, amikor az elkövető menekült – mondta Antal Gyula. A nagyobb városokban viszont jellemzően a forgalmas belvárosi részeken helyeznek el mozgatható kamrákat, melyek képeit az operátorok folyamatosan figyelhetik, és akár rá is közelíthetnek egy-egy gyanús eseményre, személyre.

– Az IP-kamerákba tulajdonképpen egy egyszerűsített számítógépet építenek be, a rendszer kiépítése is olyan, mint egy számítógépes hálózaté – magyarázta a szakértő. Bár ezek között van olyan, mely akár 30 megapixeles felbontásra is képes, itthon azért jellemzően 1,3–2 megapixeles berendezéseket telepítenek a közterületekre.

A rendszer nemcsak rögzíti a képet, hanem képes arcokat vagy rendszámokat is felismerni, így automatikusan jelez a kezelő, ha például körözött személy vagy jármű kerül a látóterébe.


A jogainkat is védeni kell

Ez a technológia így már egy orwelli jövőképet vetít elénk, használata komoly kontrollt igényel. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011-es törvény szerint személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárult, vagy azt törvény, illetve a helyi önkormányzat rendelete elrendeli.

A jogszabály külön nevesíti a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítését is, mint adatkezelést. Az említett törvény szerint azonban személyes adatnak csak az minősülhet, amely azonosítható személlyel hozható kapcsolatba. Tehát csak az a felvétel tartozik a törvény hatálya alá, amelyen felismerhetőek az egyes emberek. Így például azokra a forgalmat figyelő kamerákra, melyek felbontása az azonosítást nem teszi lehetővé, vagy azokra a webkamerákra, amelyeken emberek nem látszanak, mindez nem vonatkozik. A rendőrség, illetve a közterület-felügyelet által üzemeltetett térfigyelő rendszerekre azonban igen.

A rendőrségről szóló törvény viszont úgy rendelkezik, hogy a rendőrség közterületen, ahol az közbiztonsági, bűnmegelőzési, illetve bűnüldözési célból igazolhatóan szükséges, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhet el, és felvételt készíthet. Ezek használatát pedig egy 2007-es ORFK-utasítás szabályozza.


5–35 nap múlva törlik a felvételt

Ez határozza meg például, hogy ha a térfigyelő kamerák felvételeire nincs szükség egy büntető- vagy szabálysértési eljárás során, akkor azokat öt napon belül törölni kell. Szükség esetén azonban az adatkezelés határidejét harminc nappal meghosszabbíthatják.

– A térfigyelő kamerák használatának ellenőrzött keretek között kell maradnia, hogy ne váljanak a totális megfigyelés eszközeivé – mondta lapunknak Szabó Máté Dániel. A Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet szakmai igazgatója szerint azonban a meglévő törvényi garanciák üresek maradnak, ha nem lehet ellenőrizni. Szabó Máté Dániel szerint ugyanis az átlagember nem tudja nyomon követni a jogszabályokat, az adatvédelmi hatóság pedig nem tűnik túl hatékonynak a kérdésben.


Történelem

• 1942-ben Németországban használtak először zárt láncú kamerarendszert (CCTV), hogy a V-2 rakéták indítását biztonságosan, egy bun-
kerből figyelhessék.

• 1956-ban Hamburgban telepítettek először utcai kamerarendszert.

• Az Egyesült Államokban Olean volt az első város, ahol videokamerákat telepítettek a főút mellé 1968-ban, hogy csökkentsék a bűncselekmények számát.

• 1974-ben London teljes területén videomegfigyelő rendszereket telepítettek a főbb utak mellett, hogy ellenőrizzék a forgalmat.

• A hetvenes évek végén jelentek meg a VHS-szalagok, 1986-ban pedig kifejlesztették az első 1,4 megapixel felbontású szenzort.

• 1992-ben Newcastle-ben kiépítették az első vezeték nélküli térfigyelő rendszert, 1996-ra Leeds kivételével már az összes angliai nagyváros városközpontját térfigyelő kamerákkal szerelték fel.

• A kilencvenes évek végén megjelentek a digitális rögzítőrendszerek.

 

 

metropol.hu

 

 

 

2014.01.24 12:04:23   |   Vissza

© Detektor Plusz    2010    Minden jog fenntartva.
powered by SiteSet