Termékmonitor

Adat és információvédelem
Elektronikus jelzéstechnika (135)
Gépjárművédelem
Kommunikációtechnika
Mechanikus biztonságvédelem
Szolgáltatások
Tűzvédelem technika (5)

Hírarchívum

Szabálysértésnek minősülhet a közterületi illegális árusítás

Szabálysértésnek minősülhet a közterületi illegális árusítás, az erről szóló bizottsági módosító javaslatot szerdán fogadta el az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága.

A bizottsági módosító javaslat szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelenség visszaszorítására alkalmatlan a helyi önkormányzatok által alkalmazott, a jelenleg hatályos jogszabályi környezetnek megfelelő közigazgatási hatósági eljárás. Az illegális közterületi árusítás felszámolása iránti egyre erősödő társadalmi igény miatt indokolt az önálló szabálysértési tényállásként történő szankcionálás. Az indoklás arra is kitér, hogy az illegális árusokkal szemben a leghatékonyabb fellépési mód az elkobzás, ez azonban csak szabálysértési eljárás keretében lehetséges.

A bizottsági előterjesztés szerint a zugárusok nemcsak engedély nélkül végzik tevékenységüket, hanem sok esetben zavarják a közforgalmat, illetve döntően bűncselekményből, illetve ismeretlen forrásból származó, olykor az egészségre is káros élelmiszereket árulnak. A bizottság ugyanakkor nem támogatta azt az ugyancsak az utcai árusítások visszaszorítását célzó jobbikos javaslatot, amely hozzájáruláshoz kötné a közterület-használatot és ennek a hozzájárulásnak a hiánya, illetve az abban meghatározott tevékenységtől való eltérés, és az abban meghatározott mértéket meghaladó alapterület esetén szankcionálna.

A bizottság annak keretében döntött a módosító javaslatról, hogy az Országgyűlés tárgyalja a szabálysértésről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény módosítását. Azt a módosítási javaslatot, amely alapján az önkormányzatok dönthetnének arról, hol nem tartózkodhatnak életvitelszerűen a hajléktalanok, 14 igen, 3 nem szavazattal, tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak találta a bizottság.

Juhász Ferenc (MSZP) a javaslattal összefüggésben azt kifogásolta, hogy a kormány áprilisban arról határozott, felméri a szükséges kapacitásokat. Ez a Belügyminisztérium tájékoztatása szerint még tart, így előbb kell dönteniük a hajléktalan életmódot folytatók szankcionálásáról, mint ahogy a szükséges feltételeket megteremtenék. Emiatt pártja nem támogatja a tervezetet.

Az előterjesztő részéről Magyariné Nagy Edit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára arról számolt be, hogy a kormány épp ennek a kormányhatározatnak részeként májusban már tárgyalta a hajléktalanellátáshoz kapcsolódó, kapacitásokról szóló jelentést. Hozzátette: még az év folyamán előkészítenek egy további jelentést. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy 2012-ben több hajléktalanszállót is átadtak, nem volt olyan, hogy ne jutott volna valaki fedélhez kapacitáshiány miatt.

Dorosz Dávid (LMP) úgy vélte, a módosítás tervezete ugyanannak a folytatása, amit a Fidesz-KDNP az elmúlt három évben művelt, szerinte a kormánypártok nem a szegénység, hanem a szegények ellen indítottak háborút. Felidézte, az Alkotmánybíróság szerint ezek a rendészeti eszközök nem vezetnek célra, nem felelnek meg az alapvető európai jogoknak. Hozzátette: hiába létesülnek új férőhelyek a hajléktalanok számára, egyre többen kerülnek utcára. A módosítás által nyújtott megoldást feleslegesnek és embertelennek nevezte.

Csampa Zsolt, a bizottság fideszes alelnöke válaszában képviselőtársa stílusát kifogásolta és azt, hogy szerinte kevés bizottsági ülésen vesz részt Dorosz Dávid. Hangsúlyozta: mind az ellenzék, mind a kormányoldal próbál tenni annak érdekében, hogy a problémákat megoldja és példaként említette, hogy a devizahitelesek megmentésére is megoldást keresnek.

Magyariné Nagy Edit arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy az előterjesztés nem a hajléktalankérdést kívánja rendezni, hanem az alaptörvény negyedik módosítása kapcsán, annak egyik passzusára reagál, ami a szabálysértési törvényben valósítható meg. A bizottság ülésén megjelent Lakatos Bertalanné hajléktalan, A Város Mindenkié csoport képviselője. Meghallgatására Dorosz Dávid tett javaslatot, azonban a bizottság ezt nem támogatta.

Tavaly óta tart a dilemma

Az Alkotmánybíróság 2012 novemberében alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette az új szabálysértési törvény azon rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát. A testület a hajléktalanokat "sújtó" részekkel együtt azokat a rendelkezéseket is megsemmisítette, melyek alapján az önkormányzatok saját rendeletben határozhatták volna meg a pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartásokat.

Budapest Főváros Közterület-felügyelete szerint ez az Ab-döntés okolható azért, hogy érzékelhetően elszaporodtak a fővárosban és több nagyobb városban a közterület-használati engedély nélkül kitelepülő árusok. Budapesten főleg a turisták által előszeretettel látogatott tereken, utcákon, városrészekben jelentek meg az illegális árusok. A szegényes felszerelésű vattacukrosok, lufi- és vízárusok, szuveníresek ellepték a Vár környékét és megszállták a Városligetet is, büntetés nincs, és még az élelmiszerbiztonsági előírások betartását sem kéri senki számon.

Egy megkérdezett közterület felügyelő szerint a problémát az jelenti, hogy az árust most legfeljebb szép szóval megkérheti, menjen el a területről, de valódi szankciókat nem tudnak kiszabni. Az egyetlen visszatartó erő szerinte az árukészlet elkobzása, a kiszabott büntetéseket ugyanis általában nem fizetik be. A közteres szerint az árusok jó része meglepő tájékozottságot mutat az aktuális jogi helyzet terén, tisztában van saját lehetőségeivel, illetve azzal, hogy a hatóságok pillanatnyilag mit léphetnek ellene. Mint mondta, egyik kollégája épp egy árustól értesült arról, hogy az adott kerület önkormányzatánál elfogadás előtt van egy új rendelet.

A Közterület-felügyelet sajtóosztálya korábban hivatalos tájékoztatásában is az AB-t okolta. Azt írták, hogy az alkotmánybírósági határozat hatályba lépése, „2012. november 15. óta jogszerűen eljárni nem lehet „illegális árusítás” miatt”. „Korábban a közterületen, – közterület-használati megállapodás nélkül, illegálisan – árusító személyekkel szemben a közterület-felügyelő 5-20 ezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhatott ki, szabálysértési eljárást kezdeményezhetett, valamint az árut visszatarthatta, amíg az eljáró hatóságnak (jegyző, helyi önkormányzat polgármesteri hivatalának szabálysértési hatósága) elkobzásra át nem adta. Az eljárás azonnali lefolytatása érdekében az elkövetőt a felügyelő a hatósághoz előállíthatta.”

 

 

2013.09.12 09:15:41   |   Vissza

© Detektor Plusz    2010    Minden jog fenntartva.
powered by SiteSet