Termékmonitor

Adat és információvédelem
Elektronikus jelzéstechnika (135)
Gépjárművédelem
Kommunikációtechnika
Mechanikus biztonságvédelem
Szolgáltatások
Tűzvédelem technika (5)

Hírarchívum

Védené az EU a kulcshálózatokat

A jelenleginél szorosabb internetes biztonsági együttműködést teremtene meg a tagállamok között az az irányelv, amelyet csütörtökön mutatott be az Európai Bizottság. A testület a számítógépes vírusok terjedésének megállítását, és a hálózatok hatékonyabb működését tűzi ki célul, hogy az elektronikus szolgáltatásokat is nagyobb biztonsággal lehessen igénybe venni.
Internetes biztonsági stratégiát fogadott el csütörtökön az Európai Bizottság a számítógépes hálózatok elleni támadások könnyebb és hatékonyabb kivédését célozva. A stratégia első és központi elemeként egy olyan irányelvtervezetet nyújtott be a testület, amely előírná, hogy a tagállamok, illetve a komolyabb internetes platformot kínáló cégek a jelenleginél biztonságosabb és megbízhatóbb digitális környezetet üzemeltessenek az Európai Unión belül.

A direktíva hatálya alá tartoznának az internetszolgáltatók, a kulcsfontosságú infrastruktúrákat üzemeltető vállalatok, az internetes kereskedelmet bonyolító cégek, a közösségi oldalak, valamint a bankok, az egészségügyi, a közlekedési és energiaszolgáltatók.

A keretjogszabály szerint minden uniós tagállamnak kötelezően el kellene fogadnia egy hálózati és információs stratégiát, amelyben körvonalaznia kellene, hogy mit kíván tenni a hálózatok biztonságosabbá tétele érdekében. Ezen túlmenően minden országban ki kellene jelölni egy hatóságot, amely az internetes biztonságot felügyeli, és azonnal reagálni is tud a cybertérben végrehajtott támadásokra. A Bizottság azt is kéri, hogy ezek a hatóságok kellő anyagi forrással és kapacitással rendelkezzenek.

A stratégia és az irányelv bemutatóján több uniós biztos is hangsúlyozta, hogy a fő gond abban rejlik, hogy az érintett vállalatok, vagy a tagállamok nem jelentik az észlelt támadásokat és visszaéléseket, és így ebből nem tud tanulni sem a többi tagország, sem a hasonló helyzetben lévő, vagy hasonló veszélynek kitett cégek.

A digitális politikáért felelős bizottsági alelnök példaként említette a holland Diginotar biztonsági tanúsítványokat kiállító cég esetét, amely nem jelentette, hogy a rendszerét feltörték, és onnan eltulajdonítottak olyan tanúsítványt, amelyet kihasználva az ezzel visszaélők anyagi előnyre tudtak szert tenni. Neelie Kroes hangsúlyozta, az irányelv szerint ilyesmi már a jövőben nem fordulhat elő. „A javaslatunk szerint a kiemelt cégeknek tudniuk kell kezelni az ilyen kockázatokat, és azonnal jelenteni is kell majd ezeket a hatóságoknak, ahogyan a távközlési szektor esetében már most is van ilyen kötelezettség” – mondta a holland EU-biztos.

A direktíva harmadik pillére szerint az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak egy olyan biztonságos hálózatot kell kiépíteniük, amely lehetővé teszi a folyamatos információcserét és egyfajta riadóláncként is üzemelhet valamilyen támadás esetén.

A kül- és biztonságpolitikai főképviselő elmondta, mintegy 150 ezer számítógépes vírus kering a világhálón minden nap, és körülbelül ugyanennyi számítógép fertőződik meg naponta. Catherine Ashton idézte a Világgazdasági Fórum becslését, amely szerint 10 százalék az esélye annak, hogy a következő évtizedben le fog állni egy különösen jelentős információs hálózat, ezzel mintegy 250 milliárd amerikai dolláros kárt eredményezve.

A tágabb perspektívát felvázoló, ugyancsak csütörtökön elfogadott stratégiában a Bizottság öt vezérelvet határozott meg. Ezek szerint rugalmasabbá és ellenállóbbá kell tenni az internetes platformokat; jelentősen csökkenteni kell a számítógépes bűnözést; a Közös Biztonsági és Védelempolitikához kapcsolódóan internetes védelmi politikát kell kidolgozni; meg kell teremteni a cyberbiztonság ipari és műszaki forrásait; koherens nemzetközi internetbiztonsági politikát kell kidolgozni az EU-n belül.

A belügyekért felelős uniós biztos ismertette az ezzel kapcsolatos közelmúltbéli Eurobarométer felmérés eredményeit, amelyek szerint az uniós internetfelhasználók 38 százaléka már „meghallotta” a folyamatosan hangoztatott aggályokat, és változtatott a közelmúltban az internetezési szokásain. 18 százalékuk kevésbé valószínű, hogy vásárolni fog valamit az interneten, és az internetes banki felületeket használók aránya is 15 százalékkal csökkent.

Bi

 

2013.02.13 15:34:11   |   Vissza

© Detektor Plusz    2010    Minden jog fenntartva.
powered by SiteSet