Termékmonitor

Adat és információvédelem
Elektronikus jelzéstechnika (135)
Gépjárművédelem
Kommunikációtechnika
Mechanikus biztonságvédelem
Szolgáltatások
Tűzvédelem technika (5)

Hírarchívum

Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Országos Szervezetének tájékoztatója

A Magyar Országgyűlés úgy határozott, hogy a közrend és a közbiztonság erősítését célzó intézkedéscsomag részeként a magánbiztonsági szektornak és ezen belül személy- és vagyonőri szakmánknak is presztízst kíván teremteni. Ekként a munkatársaknak meg kell ismerkedniük a megváltozott jogszabályi környezettel, köztük új jogaikkal és kötelességeikkel. A 2012. évi CXX. törvény és az annak végrehajtásáról gondoskodó 68/2012. (XII. 14.) BM rendelet ezért kötelező képzést ír elő a vagyonőrök részére.
A jogszabályi változások érintik a vagyonőrök intézkedési jogait és kötelességeit, az állampolgárok érdekeit szolgáló panaszkezelést, a tevékenység és a bérek differenciálását hosszabb távon előmozdító minősítést, és az ezen intézkedéseket bevezető, illetve segítő képzést.
A képzésen való részvételt a jogalkotó minden, személy- és vagyonőr igazolvánnyal rendelkező munkavállaló részére kötelezővé tette, így ők 2014. január 1-ig kötelesek az e törvényben meghatározott képzési és vizsgáztatási követelményeknek eleget tenni.
A vizsgával nem rendelkezők a határidőt követően nem végezhetnek vagyonvédelmi tevékenységet (a tanúsítvány megszerzéséig). A képzés költsége 9.663.- Ft, a vizsga díja pedig 1.932.- Ft.
A vagyonvédelmi szakmai kamara mindazonáltal segítséget nyújt a tagdíjat lelkiismeretesen megfizető tagjai részére és ezért tagdíjának erejéig (6.200.-Ft), több mint 50 %-os kedvezményt biztosít a tanfolyam díjából.

Tájékoztató a képzésről
Milyen érdeke fűződik a vagyonőröknek a képzéshez?
- A 2012. évi CXX. törvény és a 68/2012 (XII.14.) BM rendelet új kötelezettségeket ír elő a vagyonőrök részére, akiknek meg kell ismerkedniük új munkafeltételeikkel.
- A jól képzett vagyonőr magasabb színvonalon végzi a munkáját, biztosabb az állása.
- A vagyonőr jogot alkalmaz, ezért lépést kell tartania a jogszabályi környezet változásaival, hiszen a feladata mások jogainak védelme és a jogszabályok betartatása.
- A vagyonőrnek tudnia kell, milyen helyzetekben milyen jogszabályt kell alkalmaznia, meddig terjednek lehetőségei. A szakszerűtlen intézkedésnek súlyos következményei lehetnek a vagyonőrre nézve is: amennyiben hatáskörét átlépi egy adott helyzetben, akár letöltendő szabadságvesztésre is ítélhetik!
Miért áll érdekében a képzés a vagyonvédelmi iparágnak?
- Nagyszámú panasz érkezik a vagyonőrök munkáját illetően, ami rossz fényt vet az egész szakmára: számos alkalommal követelt emberéletet és okozott sérülést rendezvények szakszerűtlen biztosítása (pl. West Balkán).
- Az idén megújuló panaszkezelési rendszer a minősítési rendszerrel együtt hatékony eszköz lesz a kamara kezében, melynek segítségével lehetőség nyílik arra, hogy a rendszeresen előforduló szakmai hibákat, etikai vétségeket szankcionáljuk.
- A minősítési rendszer tisztítja a szakmát és jobb munkafeltételeket, magasabb életszínvonalat biztosít a munkatársak számára. A rendszeresen előforduló szakmai hibák meg fognak jelenni a kiegészítő képzés tananyagában és ez által emelkedik a szakma színvonala.
Milyen közérdek fűződik a képzéshez?
- A felkészült magánbiztonsági iparág hatékonyan tudja segíteni a közhatalom munkáját, hozzájárulva ezzel is a közbiztonság javulásához, az állampolgárok komfortérzetének növekedéséhez.

2012. évi CXX. törvény
az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról
Az Országgyűlés
- kiindulva abból, hogy a közrend a nemzet felemelkedését szolgáló alapérték,
- kinyilvánítva azt, hogy a közrend és a közbiztonság fenntartásához elengedhetetlen a rendészeti feladatokat ellátó személyekkel való együttműködés,
- elismerve az egységes szabályozás és követelményrendszer megteremtésének szükségességét az állami és önkormányzati alkalmazásban álló közszolgálati tisztviselők és közalkalmazottak, valamint egyéb foglalkoztatási jogviszonyban álló rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységének újraszabályozása és rendszerbe helyezése érdekében a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. A törvény hatálya
1. § (1) E törvényben foglaltakat kell alkalmazni
a) a formaruházat tekintetében a fegyveres biztonsági őrre,
b) az alkalmazási feltételek, az intézkedéssel, kényszerítő eszközzel szembeni panasz és kivizsgálása, valamint a képzés és vizsgáztatás tekintetében a személy- és vagyonőrre,
c) a természetvédelmi őrre,
d) az erdővédelmi szolgálat tagjára,
e) a hegyőrre,
f) a formaruházat kivételével a hivatásos vadászra,
g) az erdészeti szakszemélyzetre,
h) a jogosult erdészeti szakszemélyzetre,
i) a halászati őrre,
j) a közterület-felügyelőre,
k) az önkormányzati természetvédelmi őrre,
l) a mezőőrre.
(2) Az (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott személyt (a továbbiakban: rendészeti feladatokat ellátó személy) az e törvény szerinti intézkedési és kényszerítőeszköz-használati jogosultság, kizárólag törvényben meghatározott feladatai ellátása során illeti meg.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E törvény alkalmazásában:
a) törvényben meghatározott feladataival összefüggő jogellenes cselekményen
aa) a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr esetében a természet védelméről szóló törvényben,
ab) a mezőőr, a hegyőr esetében a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló törvényben,
ac) a hivatásos vadász esetében a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényben,
ad) közterület-felügyelő esetében a közterület-felügyeletről szóló törvényben,
ae) a halászati őr esetében a halászatról és a horgászatról szóló törvényben,
af) az erdővédelmi szolgálat tagja, az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet esetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott közigazgatási bírsággal sújtható cselekményeket,
b) illetékességi területen
ba) a természetvédelmi őr tekintetében a nemzeti park igazgatóság működési területét,
bb) az önkormányzati természetvédelmi őr tekintetében a helyi jelentőségű védett természeti területet,
bc) a mezőőr tekintetében a települési önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó termőföldeket,
bd) a hegyőr tekintetében a hegyközség működési területéhez tartozó szőlőt,
be) a hivatásos vadász tekintetében a vadászterületet és a közforgalom elől elzárt magánutat,
bf) a halászati őr tekintetében a halászati vízterületet, halastavat, valamint annak partját,
bg) erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet tekintetében az erdőt, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet és az erdészeti magánutat,
bh) az erdővédelmi szolgálat tekintetében az erdészeti hatóság illetékességi területét
kell érteni.
3. Az önkormányzati rendészeti szerv és a segédfelügyelő
3. § (1) Önkormányzati rendészeti szervet - a községi, a városi képviselő-testület, a megyei jogú városi közgyűlés, a fővárosban a fővárosi kerületi képviselő-testület és a közgyűlés - a polgármesteri (főpolgármesteri) hivatal a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 17. § (1) bekezdésében meghatározott feladat ellátása érdekében belső szervezeti egységként, önálló költségvetési szervként, költségvetési szerv belső szervezeti egységeként hozhat létre. A feladat a (2) bekezdésben meghatározott személy önálló alkalmazása útján is ellátható. Önkormányzati rendészeti szervet több önkormányzat társulásos formában is működtethet.
(2) Az önkormányzati rendészeti szerv tagjaként foglalkoztatható az önkormányzati természetvédelmi őr, a közterület-felügyelő, a mezőőr, az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet és a halászati őr.
4. § (1) A 3. § (2) bekezdésében meghatározott személyek jogszabályban meghatározott tevékenységét az önkormányzat alkalmazásában álló közalkalmazotti vagy a munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalás keretében az önkormányzati segédfelügyelő segítheti.
(2) Segédfelügyelő az a büntetlen előéletű, magyar állampolgár lehet, aki a tizennyolcadik életévét betöltötte, cselekvőképes, a feladata ellátásához e törvényben és jogszabályban előírt képesítési feltételekkel rendelkezik.
(3) A segédfelügyelő önálló intézkedési jogosultsággal nem rendelkezik, közterületen és külterületen végzett munkáját kizárólag a 3. § (2) bekezdésében meghatározott személyek jelenlétében és utasítása szerint végezheti.
(4) A segédfelügyelő közreműködése nem terjedhet ki e törvény III. Fejezetében szabályozott intézkedésekre és kényszerítő eszközök alkalmazására.
(5) A segédfelügyelőre az 5. § (5) bekezdését, a 6-9. §-t, a 10. § (1) és (2) bekezdését, a 22. §-t, valamint a 23. §-t megfelelően alkalmazni kell.
(6) A segédfelügyelő kizárólag önvédelmi célból vegyi eszközt, rendőrbotot és szolgálati kutyát tarthat magánál, valamint önvédelmi célból testi kényszert alkalmazhat.
4. Alkalmazási feltételek
5. § (1) A rendészeti feladatokat ellátó személy, valamint személy- és vagyonőr az a magyar állampolgár - személy- és vagyonőr, hegyőr, mezőőr esetében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy is - lehet, aki a tizennyolcadik életévét betöltötte, cselekvőképes, a feladata ellátásához e törvényben és jogszabályban előírt képesítési feltételekkel rendelkezik.
(2) Nem lehet az (1) bekezdésben meghatározott személy,
a) aki büntetett előéletű,
b) akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti állam elleni bűncselekmény (Btk. X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (Btk. XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [Btk. 166-168. §, 170. § (2)-(6) bek., 171. §, 174. §, 174/A. §, 174/B. §, 174/C. §, 175. §, 175/A. §, 175/B. §, 176. § (2) bek. b) pont és (3)-(4) bek.], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [Btk. 197. és 198. §, 207. § (3) bek. b) pont], hivatali bűncselekmény (Btk. XV. fejezet, IV. cím), hivatalos személy elleni bűncselekmény (Btk. XV. fejezet V. cím), embercsempészés (Btk. 218. §), közveszélyokozás [Btk. 259. § (1)-(3) bek.], közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §), terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése
(Btk. 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §), visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), tiltott állatviadal szervezése (266/A. §), állatkínzás (Btk. 266/B. §), garázdaság (Btk. 271. §), önbíráskodás (Btk. 273. §), környezetkárosítás (Btk. 280. §), természetkárosítás (Btk. 281. §), visszaélés kábítószerrel (Btk. 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (Btk. 283/A. §), vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. 316-324. §, 326. §, 327. §, 330/A. §), szökés és elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak fegyveresen elkövetett esetei [Btk. 343. § (2) bek. a) pont és (4)-(5) bek., valamint Btk. 355. § (2) bek. a) pont] alapján, vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, elítéltek és a (3) bekezdésben meghatározott mentesítés időtartama még nem telt el,
c) aki az e törvény hatálya alá tartozó foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.
(3) Nem lehet az (1) bekezdésben meghatározott személy, akivel szemben a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott
a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,
aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltáig,
c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett
ca) szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított négy évig,
cb) pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított egy évig.
(4) A rendészeti feladatokat ellátó személy köteles az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kizáró okot a munkáltató részére haladéktalanul bejelenteni.
(5) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) - az elkövetett bűncselekmény jellege, az elkövetett bűncselekmény és a jogviszony közötti összefüggés, valamint a munkáltató javaslata alapján kialakított - egyetértésével a (3) bekezdésben meghatározott kizáró okoktól a munkáltató eltekinthet, amely alapján az érintett személy foglalkoztatható.
6. § (1) A jogviszony létesítésekor az alkalmazási feltételeket az érintett igazolja. A rendészeti feladatokat ellátó személy alkalmazásának az 5. § (2) és (3) bekezdésében foglalt kizáró okait - a jogviszony fennállása alatt - a rendőrség évente ellenőrzi.
(2) A kizáró okok ellenőrzése során a rendőrség a bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, valamint a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásából jogosult közvetlen hozzáféréssel a 5. § (2) és (3), valamint az (1) bekezdésben meghatározott feltételekre vonatkozó adatokat átvenni és kezelni.
(3) A rendőrség az ellenőrzés során a (2) bekezdés szerint átvett adatokat
a) az ellenőrzés befejezéséig kezelheti, az ellenőrzést követően az adatokat törli, majd az ellenőrzés irataira az ellenőrzés tényét és időpontját feljegyzi, vagy
b) ha a rendészeti feladatokat ellátó személy szolgálati igazolványának visszavonását kezdeményezte, az eljárás jogerős befejezéséig kezelheti.
7. § (1) Ha a 6. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés során a rendőrség megállapítja, hogy a rendészeti feladatokat ellátó személlyel szemben - az 5. § (2) és (3) bekezdésben meghatározott - kizáró ok áll fenn, a rendőrség felhívja a munkáltatót a szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény bevonására, valamint annak a rendőrség részére 8 napon belül történő megküldésére.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a rendőrség a 9. § (3) bekezdésében meghatározott szerveket értesíti.
II. Fejezet
5. A rendészeti feladatokat ellátó személy szolgálati igazolványa és jelvénye, valamint a rendészeti feladatokat ellátó személyek nyilvántartása
8. § (1) A rendészeti feladatokat ellátó személy részére - igazgatási szolgáltatási díj ellenében - a szolgálati igazolványt, valamint a szolgálati jelvényt a rendőrség a munkáltató kezdeményezésére állítja ki.
(2) Ha a rendészeti feladatokat ellátó személynek a jogviszonya az 5. §-ban vagy törvényben meghatározott okból megszűnik, a munkáltató a rendészeti feladatokat ellátó személy szolgálati igazolványát és szolgálati jelvényét bevonja és a rendőrség tájékoztatásával egyidejűleg a szolgálati igazolványt és a szolgálati jelvényt megküldi.
(3) A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított tizenöt napon belül a szolgálati igazolványt és a szolgálati jelvényt visszavonja, ha
a) a (2) bekezdésben meghatározottak szerint a rendészeti feladatokat ellátó személy jogviszonya megszűnt,
b) a szolgálati igazolványban szereplő adatok megváltoztak,
c) a 7. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény bekövetkezett, vagy
d) az 1. § (1) bekezdés g) és h) pontja szerinti személy szakszemélyzeti jogosultsága a külön jogszabály szerinti okból megszűnt.
(4) Az 1. § (1) bekezdés g) és h) pontja alá tartozó személy esetében az (1) és (2) bekezdésben, valamint a 7. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében munkáltató helyett az erdészeti hatóság jár el.
9. § (1) Az általános rendőrségi feladatok ellátásra létrehozott szerv központi szerve (a továbbiakban: központi szerv) a rendészeti feladatokat ellátó személy számára kiadott szolgálati igazolványról, valamint az egyedi azonosító számmal ellátott szolgálati jelvényről az 5. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott alkalmazást kizáró okok ellenőrzése, a szolgálati igazolványok hitelességének és a rendészeti feladatokat ellátó személy azonosításának céljából nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza
a) a rendészeti feladatokat ellátó személy
aa) családi és utónevét,
ab) anyja leánykori családi és utónevét,
ac) születési helyét és idejét,
ad) lakcímét,
b) a munkáltató megnevezését és címét,
c) a rendészeti feladatokat ellátó személy tevékenységi területének megjelölését,
d) a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény sorszámát.
(3) A rendészeti feladatokat ellátó személyek nyilvántartása számára a (2) bekezdésben meghatározott adatokat
a) az 1. § (1) bekezdés c) és k) pontjában meghatározottak esetében a természetvédelmi hatóság,
b) az 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározottak esetében az erdészeti hatóság,
c) az 1. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározottak esetében a hegyközség,
d) az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározottak esetében a vadászati hatóság,
e) az 1. § (1) bekezdés g) és h) pontjában meghatározottak esetében az erdészeti hatóság,
f) az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározottak esetében a halászati hatóság,
g) az 1. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározottak esetében a mezőgazdasági igazgatási szerv
az általa vezetett nyilvántartásból közvetlenül közli a központi szervvel.
(4) A (3) bekezdés szerinti adatszolgáltató a nyilvántartásában beállt változásról haladéktalanul értesíti a központi szervet.
(5) A központi szerv a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a szolgálati igazolvány visszavonását követő 3 hónapig kezeli a nyilvántartásban.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból adatot igényelhet
a) a bíróság büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
b) az ügyészség bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása, vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
c) a nyomozó hatóság bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása, vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,
d) a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból,
e) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve a külön törvényben meghatározott feladatai teljesítése céljából,
f) a rendőrség terrorizmust elhárító szerve terrorcselekmények vagy azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása, továbbá kiemelt személyvédelmi feladatai ellátása céljából,
g) a szabálysértési eljárás lefolytatásához a szabálysértési ügyekben eljáró hatóság, valamint
h) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
i) az 1. § (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy, az adott területen más az 1. § (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy jogszerű tevékenységének az ellenőrzése céljából.
10. § (1) A rendészeti feladatokat ellátó személy a feladatai ellátása során mindig köteles szolgálati igazolványát magánál tartani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgálati igazolvány tartalmazza
a) a rendészeti feladatokat ellátó személynek a
aa) családi és utónevét,
ab) fényképét,
ac) feladatkörét,
b) a munkáltató nevét,
c) a kibocsátó megnevezését, valamint
d) az igazolvány egyedi azonosítóját.
(3) A 21. § (2) bekezdésében meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személyek szolgálati igazolványa tartalmazza a „szolgálatban fegyverviselésre jogosult” feliratot is.
III. Fejezet
Intézkedések és kényszerítő eszközök
6. Az intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazásának általános elvei és szabályai
11. § (1) A rendészeti feladatokat ellátó személy köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha illetékességi területén, a törvényben meghatározott feladatai ellátása során jogszabálysértő tényt, tevékenységet, mulasztást észlel vagy olyan tényt, tevékenységet, mulasztást hoznak tudomására, amely törvényben meghatározott feladatai ellátásával összefüggő ügyben beavatkozást tesz szükségessé.
(2) A rendészeti feladatokat ellátó személy köteles a - törvényben meghatározott feladataival összefüggésben - hozzáfordulóknak a tőle elvárható segítséget, illetve felvilágosítást megadni.
(3) Az intézkedés során rögzített személyes adatok az adatfelvételt, valamint az adatátvételt követően az intézkedés alapján indult eljárásra irányadó határidőig kezelhetők. Ha az intézkedést követően nem indul eljárás, akkor - az intézkedés során megszerzett - a személyes adatokat haladéktalanul törölni kell.
(4) A rendőrség bármikor ellenőrizheti a rendészeti feladatokat ellátó személy által alkalmazott intézkedések dokumentáltságát és jogszerűségét.
12. § (1) A rendészeti feladatokat ellátó személy által alkalmazott intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.
(2) Több lehetséges és alkalmas intézkedés, valamint kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.
(3) A rendészeti feladatokat ellátó személy a kényszerítő eszköz alkalmazása előtt - ha az intézkedés célját nem veszélyezteti - előzetesen figyelmezteti az intézkedés alá vont személyt, hogy kényszerítő eszköz alkalmazására kerül sor.
(4) Az intézkedés folytán megsérült személy részére - amint ez lehetséges - segítséget kell nyújtani, szükség esetén a rendészeti feladatokat ellátó személy gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló erről értesüljön.
(5) A vegyi eszköz alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az intézkedés alá vont személy ellenállása testi kényszer alkalmazásával nem törhető meg.
13. § A rendészeti feladatokat ellátó személy törvényben meghatározott feladatainak ellátása során a testi épséghez, a személyes szabadsághoz, valamint a tulajdonhoz fűződő jogokat az e törvényben foglaltak szerint korlátozhatja.
14. § (1) A rendészeti feladatokat ellátó személyt az intézkedés során
a) a külön jogszabályban meghatározott egyen- vagy formaruhája,
b) a szolgálati igazolványa és
c) a szolgálati jelvénye
igazolja.
(2) A rendészeti feladatokat ellátó személy az intézkedés megkezdése előtt - ha az intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor - köteles nevét, rendészeti feladatokat ellátó szervhez tartozását, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni. Az e törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazását követően a rendészeti feladatokat ellátó személy köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni a panasz lehetőségéről és az előterjesztésére nyitva álló határidőről.
(3) A rendészeti feladatokat ellátó személy köteles - ha az intézkedés eredményességét nem veszélyezteti - intézkedése megkezdése előtt szolgálati igazolványát felmutatni. Ha a szolgálati igazolványának felmutatása az intézkedés megkezdése előtt veszélyeztetné az intézkedés eredményességét, úgy azt az intézkedés befejezésekor köteles felmutatni.
(4) A rendészeti feladatokat ellátó személy a feladata ellátása során a külön jogszabályban meghatározott egyen- vagy formaruhát köteles viselni, a munkáltató szervezeti formájára és tevékenységére jellemző megkülönböztetéssel.
Az alkalmazható intézkedések
7. Épület, létesítmény és egyéb vagyontárgy őrzése, jogellenes cselekmény folytatásának megakadályozása
15. § (1) A rendészeti feladatokat ellátó személy jogosult törvényben meghatározott feladataival összefüggő jogellenes cselekmény, szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, valamint a cselekmény folytatásában megakadályozni.
(2) A rendészeti feladatokat ellátó személy feladata ellátásakor, az általa védett vagyon őrzése során az érintett épületet vagy építményt lezárhatja, az oda illetéktelenül belépni kívánó személy belépését megakadályozhatja, valamint az illetéktelenül ott tartózkodókat eltávolíthatja.
(3) A rendészeti feladatokat ellátó személy az (1) és (2) bekezdésben meghatározott intézkedés végrehajtása, valamint az ellenszegülés megtörése érdekében
a) testi kényszert és
b) vegyi eszközt
alkalmazhat, ha a tetten ért személy felszólítás ellenére a cselekményét folytatja, illetőleg a felhívásnak nem tesz eleget.
8. A tetten ért személy visszatartása
16. § (1) A
a) rendészeti feladatokat ellátó személy a szolgálata ellátása során jogosult
aa) törvényben meghatározott feladatával összefüggő jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért személyt, ha nem igazolja személyazonosságát,
ab) a 17. § (2) bekezdésében meghatározott dolog kiadását megtagadó személyt,
b) 20. § (1) bekezdése szerint előállításra jogosult személy, ha a tetten ért személy az előállításnak ellenszegül vagy az előállítás egyéb okból nem hajtható végre
a (2) bekezdésben meghatározottak megérkezéséig - de legfeljebb két óra időtartamra - visszatartani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti személy
a) a) pont aa) alpontjában meghatározott esetben a rendőrség,
b) a) pont ab) alpontjában meghatározott esetben a 19. § (2) és (3) bekezdés szerinti jogosultak,
c) b) pontjában meghatározott esetben a rendőrség
megérkezéséig, de legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott ideig tartható vissza.
(3) A tetten ért személy visszatartása intézkedés végrehajtása érdekében rendészeti feladatokat ellátó személy a 15. § (3) bekezdésben meghatározott kényszerítő eszközt alkalmazhatja.
(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a 20. § (1) bekezdésében meghatározott személy az ellenszegülés megtörése, a szökés megakadályozása érdekében bilincset alkalmazhat.
(5) A rendészeti feladatokat ellátó személy jogosult a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a (2) bekezdésben meghatározott személy értesítése mellett, annak megérkezéséig - de legfeljebb két óra időtartamra - visszatartani.
9. Dolog ideiglenes elvétele
17. § (1) A rendészeti feladatokat ellátó személy feladatának teljesítése során azt a dolgot, amely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény, vagy a büntetőeljárásáról szóló törvény alapján lefoglalható, bizonyítékként felhasználható, valamint 19. § (2) bekezdésében meghatározott tárgyat a rendőrségnek, a jogosultnak, vagy az eljáró hatóságnak történő átadásig átvételi elismervény ellenében ideiglenesen elveheti.
(2) A rendészeti feladatokat ellátó személy az (1) bekezdésben meghatározott dolog birtoklásával gyanúsítható személyt felszólíthatja a jogellenesen szerzett dolog átadására.
(3) A dolog ideiglenes elvétele intézkedés végrehajtása érdekében a rendészeti feladatokat ellátó személy a 15. § (3) bekezdésében meghatározott kényszerítő eszközt alkalmazhatja.
10. Igazoltatás
18. § (1) Az 1. § (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy törvényben meghatározott feladataival összefüggő jogellenes cselekmény elkövetésével gyanúsítható személyt, valamint azon szabálysértés esetén, amely tekintetében helyszíni bírság kiszabására jogosult annak elkövetésével gyanúsítható személyt, a személyazonosságának megállapítása érdekében igazoltathatja. A személyazonosság igazolására alkalmas minden olyan hatósági igazolvány, amely a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben foglalt követelményeknek megfelel. A rendészeti feladatokat ellátó szerv tagja az általa ismert vagy más jelenlévő, ismert személy közlését is elfogadhatja igazolásként.
(2) Az igazoltatás - az igazoltatás okának egyidejű közlésével - csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy az igazoltatás során feljelentés megtétele, törvényben meghatározott feladatok ellátása, büntető-, valamint szabálysértési vagy közigazgatási hatósági eljárás megindítása céljából az igazoltatott személy
a) természetes személyazonosító adatait,
b) lakó- vagy tartózkodási helyének, ennek hiányában szálláshelyének adatait kezeli.
(4) Az (1) bekezdés szerint igazoltatásra jogosult, ha az igazoltatást követően nem indul eljárás, akkor az igazoltatás során a (3) bekezdésben meghatározott adatokat törli.
(5) Az 1. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott személy az (1) bekezdésben meghatározottakon túl, egyéb jogszerű intézkedés céljából is jogosult igazoltatásra.
11. Ruházat, csomag és jármű átvizsgálása, valamint jármű feltartóztatása
19. § (1) Az 1. § (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott személy a törvényben meghatározott feladatkörébe tartozó jogellenes cselekmény, valamint azon szabálysértések esetén, amellyel kapcsolatban helyszíni bírság kiszabására jogosult, a szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy ruházatát kizárólag az érintett személy beleegyezésével - a 17. § (1) bekezdésében meghatározottak elvétele érdekében - vizsgálhatja át.
(2) A 20. § (1) bekezdése alapján a tetten ért személy előállítására jogosult, rendészeti feladatokat ellátó személy az érintett személyt - előzetes figyelmeztetés után - belegyezése nélkül is átvizsgálhatja a támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas, valamint a 17. § (1) bekezdésében meghatározottak elvétele érdekében.
(3) Az 1. § (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott személy a törvényben meghatározott feladatkörébe tartozó jogellenes cselekmény, valamint azon szabálysértések esetén, amellyel kapcsolatban helyszíni bírság kiszabására jogosult a szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy csomagját és az elkövetéshez használt járművet - a 17. §-ban meghatározott dolgok felkutatása vagy biztosítása érdekében - átvizsgálhatja és a 17. § szerinti intézkedést alkalmazhatja.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy az illetékességi területén átvizsgálás céljából a járművet megállíthatja, ha alaposan feltételezhető, hogy a jogellenesen megszerzett dolog így fellelhető.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy a (3) bekezdésben meghatározott intézkedés végrehajtása, valamint az ellenszegülés megtörése érdekében a 15. § (3) bekezdése szerinti kényszerítő eszközt alkalmazhatja.
12. A tetten ért személy előállítása
20. § (1) Az 1. § (1) bekezdés c), d), i), j), k) és l) pontjában meghatározott - közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló - személy jogosult a tetten ért személyt
a) bűncselekmény vagy
b) azon szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés esetén, amely tekintetében helyszíni bírságot szabhat ki
az eljárás lefolytatása érdekében haladéktalanul előállítani - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a helyi rendőri szervhez, vagy a rendőrséggel egyeztetett helyszínen a rendőrség részére átadni.
(2) Az 1. § (1) bekezdés d), i), j), k) és l) pontjában meghatározott - közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló - személynek ellenszegülés esetén az előállításhoz a Rendőrségről szóló törvény szerint a rendőrség segítségét kell kérnie.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a bíróság elé állítás során az ott meghatározott módon az eljárásban részt vesz.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy az előállítás során az ellenszegülés megtörése, a szökés megakadályozása érdekében a 15. § (3) bekezdésében meghatározott kényszerítő eszközt, valamint bilincset alkalmazhat.
(5) A rendészeti feladatokat ellátó személy az előállítás alapjául szolgáló helyszíni intézkedés során beszerzett bizonyítékokat a rendőrség részére átadja.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy az előállítással a személyi szabadságot csak a szükséges ideig, de
a) a rendőrséghez történő előállítás során legfeljebb 4 órán át,
b) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény szerinti a helyszíni bírság kiszabására jogosultak által történő bíróság elé állítás során legfeljebb 8 órán át
korlátozhatja.
(7) Az előállítás időtartamát az (1) bekezdésben meghatározott rendészeti feladatokat ellátó személy intézkedésének a kezdetétől kell számítani.
(8) Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani.
13. A kényszerítő eszközök és a szolgálati lőfegyver birtoklásának szabályai
21. § (1) Törvényben meghatározott feladatai ellátása során
a) az 1. § (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott személy - az intézkedés kikényszerítése céljából - vegyi eszközt,
b) az 1. § (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott személy - kizárólag önvédelmi célból - szolgálati kutyát, valamint rendőrbotot,
c) az 1. § (1) bekezdés c), d), i), j), k) és l) pontjában meghatározott közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló személy - az előállításnak ellenszegülő személy támadásának, valamint szökésének megakadályozása érdekében - bilincset
tarthat magánál.
(2) A település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési célra szolgáló részén, szolgálati feladatainak ellátása során nyíltan viselve
a) a mezőőr, valamint a hegyőr, a halászati őr - jogszabályban meghatározott közegészségügyi okból, a légiközlekedés biztonsága, valamint az okszerű mezőgazdasági termelés biztosítása érdekében meghatározott állatok riasztása, elejtése, gyérítése, és állományának szabályozása érdekében - sörétes lőfegyvert,
b) az erdővédelmi szolgálat tagja, az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet, természetvédelmi őr önvédelmi célból, a hivatásos vadász - nagyvad utánkeresése során a kegyelemlövéshez - maroklőfegyvert,
c) a hivatásos vadász - a sérült vagy sebzett nagyvad elejtése érdekében - vadászlőfegyvert
tarthat magánál.
IV. Fejezet
A panasz kivizsgálása, a képzés és vizsgáztatás, valamint az együttműködési megállapodás
14. Az intézkedéssel, kényszerítő eszköz alkalmazásával szembeni panasz és kivizsgálása
22. § (1) A rendészeti feladatokat ellátó személy, valamint a személy- és vagyonőr az intézkedésről, amennyiben kényszerítő eszközök alkalmazására is sor került szóban - haladéktalanul, rövid úton - jelentést tesz a munkáltatójának.
(2) A (1) bekezdésben meghatározott intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazását követően a rendészeti feladatokat ellátó személy, valamint a személy- és vagyonőr - két napon belül - írásban jelentést készít a munkáltatója részére, a munkáltató az intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazásának jogszerűségét kivizsgálja.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott írásbeli jelentés tartalmazza
a) annak a személynek a nevét, akivel szemben az intézkedést vagy kényszerítő eszközt alkalmazták,
b) az intézkedés vagy kényszerítő eszköz
ba) alkalmazásának helyszínét,
bb) alkalmazásának időpontját,
bc) alkalmazásának időtartamát,
bd) alkalmazásával szembeni ellenszegülés módját,
be) típusát,
bf) alkalmazásának rövid leírását,
c) a kényszerítő eszköz alkalmazása során okozott sérülés bekövetkezését és leírását, esetleges egészségügyi ellátás esetén a mentőtiszt, vagy orvos nevét, amennyiben elszállították a sérültet, akkor az egészségügyi intézmény megnevezését,
d) a jogellenes magatartás abbahagyására történt-e felszólítás, ha nem, ennek mi volt az oka,
e) a kényszerítő eszköz alkalmazására történt-e előzetes figyelmeztetés, ha nem, ennek mi volt az oka,
f) amennyiben keletkezett anyagi kár, annak mértékét,
g) mi történt a sérülttel, ellátására történt-e intézkedés, ha nem, ennek mi volt az oka,
h) a támadásra használt eszköz leírását, ha támadás miatt történt a kényszerítő eszköz alkalmazása,
i) a tanúk természetes személyazonosító adatait és lakcímét, valamint
j) az alkalmazást lehetővé tevő valamennyi jogszabályhelyre történő hivatkozást.
(4) Akinek az e törvény, a személy- és vagyonőr esetében a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti kényszerítő eszköz alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette
a) a személy- és vagyonőr esetében a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott kamarához,
b) az 1. § (1) bekezdés c)-l) pontjában meghatározott esetben a rendőrséghez
fordulhat panasszal.
(5) A (4) bekezdés szerint a panasz elbírálására jogosultnál a panaszt a kényszerítő eszköz alkalmazásától, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított nyolc napon, de legkésőbb a kényszerítő eszköz alkalmazásának időpontjától számított három hónapon belül lehet előterjeszteni.
(6) A (4) bekezdés szerint a panasz elbírálására jogosult a panaszról a beérkezését követő naptól számított harminc napon belül - a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint - dönt.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott döntéssel szemben a rendészeti feladatokat ellátó személy, valamint az (4) bekezdésben meghatározott személy - a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint - jogorvoslattal élhet.
15. A képzés és vizsgáztatás
23. § (1) A rendészeti fela

2013.01.30 10:52:13   |   Vissza

© Detektor Plusz    2010    Minden jog fenntartva.
powered by SiteSet