A katasztrófavédelem 2012-ben végrehajtott átalakításának alapjáról, okairól, céljairól, menetéről, a szervezet munkáját körülvevő környezetről, annak erősségeiről és gyengeségeiről, valamint a legfontosabb 2013-as teendőkről esett szó január kilencedikén a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság irányítószervi értekezletén. A rendezvényen az OKF hivatásos és a vezető közalkalmazotti állomány mellett jelen voltak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ irányítói és szaktanárai, a háttérintézmények képviselői, a BM Heros Zrt. vezérigazgatója, valamint a tanácsadó testületi elnökök.

Az értekezlet elején tizenhat kolléga vehetett át Bátorságért Érdemjelet, illetve katasztrófavédelmi emlékérmet. A BM OKF, a Heves valamint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársai még tavaly év végén nyújtottak kiemelkedő teljesítményt, amikor a Robert Bosch Elektronika Kft. hatvani telephelyén ismeretlen vegyi anyagok reakciójának következtében egy darab egy köbméteres IBC tartályban túlnyomás keletkezett. Az üzemcsarnokban közel százan dolgoztak, akik kimenekítését a Heves és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei katasztrófavédelmi egységek végezték. A veszélyes anyagot tartalmazó tartályt targonca segítségével hozták ki az üzemből. A tűzoltók védőruházatban a robbanás közeli állapotban lévő tartályból a nyomást leengedték, ezáltal a veszélyhelyzetet megszüntették. Tettükért az országos főigazgató valamennyiüket példaként állította a katasztrófavédelem teljes személyi állománya elé.

Az irányítószervi értekezleten Dr. Bakondi György tű. altábornagy, főigazgató 2012-t különleges évnek nevezte, nemcsak a szervezeti megoldások felől nézve, hanem társadalmi, közbiztonsági és nemzetközi szempontból is. A tábornok úgy fogalmazott, az elmúlt esztendőben az OKF az országos rendvédelmi szervezet központjává alakult, a megyei igazgatóságok a megyei rendvédelem irányítói lettek, mindeközben maguk is jelentősen megváltoztak. Az átalakulás a vezetés, a napi feladatok ellátásával párhuzamosan zajlott le. Meg kellett birkózni az előző időszak hiányosságaiból fakadó problémákkal is, példátlan méretű jogalkotási munka folyt. Bakondi György szót ejtett a szervezet nemzetközi tevékenységéről, a humánrendszer minőségi megújulásáról és arról, hogy a katasztrófavédelem új gazdálkodási rendje előzmény nélküli, annak megalkotása sok kreativitást igénylő, nagy munka volt. Az általános értékelésnél az altábornagy kiemelte a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ szerepét, mint mondta, az előző évben meghatározó feladatot láttak el úgy az alapképzés, mint a tömeges átképzés terén. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetének létrehozásáért pedig külön gratulált az abban résztvevőknek. A főigazgató említést tett a Katasztrófavédelmi Kutatóintézetről is, amely meglátása szerint túllépett a „laboratóriumi léten” és valódi kutatásokat végezhet a jövőben, köszönhetően egyebek mellett a közelmúlt jelentős beruházásainak. Bakondi György az elért eredmények között beszélt arról, hogy a szervezet követte a közigazgatásban bekövetkezett változásokat, készen áll a járási rendszer védelmi igazgatási feladatainak ellátására. A szervezeti átalakulás záró lépéseként megszűntek a katasztrófavédelmi irodák, és munkába álltak a katasztrófavédelmi megbízottak, akik tulajdonképpen a valós közigazgatás védelmi szegmensének letéteményesei – hangsúlyozta a tábornok.

Összességében, mondta a főigazgató, az országos és a megyei irányító szerveknél a szemléletváltás végbement, az eddigi törekvések támogatottak. „A magam részéről büszke vagyok az itt ülők teljesítményére, és megköszönöm azt a munkát, amit elvégeztek.” – jelentette ki Bakondi György. Az altábornagy úgy vélte, a katasztrófavédelem elérte a tervezett szervezeti rendet, működik az új tervezési, szervezési, ellenőrzési rendszer, javulás mutatkozik az elemzésekben, valamint az eseményekre való hatósági reagáló-képességben is.

A bevezető után az országos katasztrófavédelmi főigazgató mondandóját különböző témák köré csoportosította. Elsőként szólt a szervezet átalakulásának alapjáról, okairól és céljairól, másodszor arról, milyen környezetben dolgozik a katasztrófavédelem, illetve arról, miért volt változtatásra érett a három szakterület helyzete. Beszédének harmadik blokkjában Bakondi György a szervezet erősségeit és gyengeségeit vette számba, végezetül negyedikként a 2013-as fókuszpontokat jelölte ki.

Az altábornagy először tehát arról beszélt, hogy a katasztrófavédelem változásainak alapjaként a közbiztonságot, mint valós társadalmi szükségletet lehet megnevezni. A közbiztonság fenntartása a rendőrség mellett a katasztrófavédelemnek is kiemelt feladata, ezért tartozik a rendvédelmi szervek körébe. Ahhoz pedig, hogy ez így legyen, számos általános és speciális feltételnek kellett meglennie. Általános jellemzőként Bakondi György egyebek mellett a megelőző hatósági jogosítványok meglétét, a megfelelő reagáló-képességet és szervezetet, a stabil, képzett hivatásos állományt, a tudatosan kiválasztott, egységes működési és vezetési módszertant, a jó diszlokációt és a hatékony eszközparkot említette. Katasztrófavédelmi specialitás a supervisori hatósági jogkör gyakorlása, a katasztrófaveszély időszakának jogi szabályozása, a védelmi igazgatás rendszerében betöltött fontos szerep, a széles körű lakossági riasztó és tájékoztatási hatáskör, a gyors létszámtöbbszörözési képesség, vagyis az, hogy a tizenkétezer hivatásos mellé mozgósítani lehet a polgári védelem rendszerébe önkéntes vagy köteles alapon tartozó százkétezer állampolgárt. Az átalakulás okaiként Bakondi György a többi között a súlyos, rosszul kezelt eseményeket és tragédiákat, az Európai Unió által támasztott elvárásokat, a közbiztonság súlyos állapotát, az ennek javítására irányuló lakossági igényt és politikai akaratot, a tűzvédelem, a polgári védelem és az iparbiztonság tarthatatlan helyzetét nevezte meg. A célokról szólva az országos katasztrófavédelmi főigazgató elsőként azt emelte ki, hogy meg kellett teremteni a megelőzést szolgáló integrált és supervisori hatósági jogalkalmazás tervszerű végrehajtásának anyagi és eljárásjogi feltételeit. Emellett meg kellett honosítani azokat az adatkezelési, működési, vezetési módszereket, amelyek egy közbiztonsági rendeltetését hatékonyan ellátni szándékozó hivatásos rendvédelmi szervezet létrehozásához szükségesek. Fontos cél volt a szervezeti működés során a kockázatelemzés és prognóziskészítés, a valóságos műveletirányítás, a költséghatékonyság és a hivatásos szervezet primátusának megteremtése úgy, hogy mindez széles körű és aktív társadalmi támogatottságot élvezzen. Céltudatos, a szakmai igényeket kiszolgáló gazdálkodási rendszert, gyors bővítést biztosító logisztikai támogatást, illetve folyamatosan bővíthető informatikai biztosítást kell elérni. A célok között utolsóként Bakondi György a hivatásos állományt kiszolgáló, azt középpontba állító, a szükséges feltételeket biztosító, pályára irányító és ott is tartó, szolgáltató humánszervezeti rendszer megteremtését nevezte meg.

A környezetet, amelyben a katasztrófavédelem ellátja feladatait, a főigazgató három szemszögből – nemzetközi vonatkozásban, a belpolitika, illetve a veszélyhelyzetek felől közelítette meg. Bakondi György úgy értékelte, hogy a magyar katasztrófavédelem kétoldalú kapcsolataiban van még mit javítani, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a katasztrófavédelmi rendszer átalakítását igen élénk érdeklődés kíséri mások mellett a szomszédos országokban is. A tábornok a veszélyhelyzetek alakulásáról szólva elmondta, hogy igen magas volt 2012-ben a szabadtéri tüzek száma, ezek visszaszorítására még meg kell találni a megfelelő választ, áttörést kell elérni a területen. Szólt a gyakori szén-monoxid-mérgezésekről is, itt megoldás lehet, hogy a katasztrófavédelemhez került a kéményseprő-ipari közszolgáltatás hatósági felügyelete. Komoly számban fordultak elő üzemzavarok, balesetek a veszélyes ipari üzemekben, és említést érdemlő a veszélyesáru-szállítás nem teljes körű ellenőrzöttsége, valamint a mind erőteljesebb hackertevékenység. Értékelésének második egysége végén az altábornagy elemezte a tűzvédelem, a polgári védelem és az iparbiztonság azon korábbi jellemzőit, amelyek még egyértelműbbé tették, szükség van a szervezet átalakítására. Itt egyebek mellett beszélt arról, milyen nehézségeket okozott a tűzvédelemben az, hogy a hivatásos tűzoltók önkormányzati fennhatóság alá tartoztak, mennyire leépültek a különféle hatósági jogkörök, mekkora ellátásbeli különbségek adódtak az országban. A polgári védelem esetében a műveletképtelenséget, a települések besorolásának elavultságát, a logisztikai és lakossági riasztó rendszerek használhatatlanságát, a kornak nem megfelelő védelemigazgatási rendszert emelte ki Bakondi György. Az iparbiztonság szakterületén kevésnek bizonyult kizárólag a Seveso-II. irányelvre támaszkodni, fogalmazott az OKF főigazgatója, túlságosan liberális volt a veszélyesáru-szállítás szabályozása, hiányzott a supervisori hatósági jogkör, és a kritikus infrastruktúrát sem felügyelte senki.

A következő téma kifejtése során a főigazgató részletesen kitért arra, mi mindent tekint a katasztrófavédelem erősségének, illetve arra, miben lát még javítanivalót. Legfontosabbnak – mint mondta, azt tartja, hogy a szervezet ma már gyakorlatias megközelítést alkalmazva a valós élet kérdéseivel foglalkozik, létező társadalmi szükségletek kielégítésére koncentrál, és a mindennapok azt igazolják, erre képes is. Birtokában van ugyanis a rendvédelmi szervezetektől elvárható reagáló-képességnek és tudatosságnak, megvan a megfelelő műveletirányítási rendszer, és ami ezekhez nélkülözhetetlen, a fegyelmezettség is. Ennek köszönhető – hangsúlyozta a tábornok, hogy ma már kormányzati, önkormányzati és társadalmi elismertség övezi a katasztrófavédelemben dolgozók tevékenységét. Mindazt pedig, amit a szervezet munkájáról széles körben tudni kell, célirányos, szakértelemmel végzett, friss és tényszerű kommunikáció révén juttatja el a lakosság széles köréhez. Kulcsszóként említette a főigazgatóság első embere az egységességet, ami a vezetést, a tervezést, a gazdálkodást egyaránt jellemzi. Utóbbi sajátja mostanra a költségérzékenység is – tette hozzá. Nagyon nagy előrelépés történt a megelőzést célzó hatósági munka jogszabályi megalapozása, valamint az alkalmazás terén is, mindezt, beleértve az újként megjelent supervisori ellenőrzéseket, a célirányosság fogalma fejezi ki leginkább. Azt, hogy mindez a napi munka során is működjön, segítik a folyamatosan javuló humánfeltételek, illetve a stabil pályakép felvázolása. A sikerek között említette a tábornok a korábbival gyökeresen szakító, modern logisztikai biztosítási rendszer kiépítését, az új járművek gyártási programját, a meglévő eszközpark felújítását és javítását. Ugyancsak az eddig történtek helyességét igazolja a katasztrófavédelem aktívabbá válása a védelmi igazgatás rendszerében, amelyre a problémák hatékony kezelése érdekében volt szükség – szögezte le a főigazgató. A mind profibbá váló napi működés bizonyítja, hogy bevált a három szakterület – tűzoltósági, polgári védelmi, iparbiztonsági – új típusú vezetési rendszere. Szintén fontosnak nevezte a főigazgató azt, hogy a szervezet figyelmet fordított a hagyományok őrzésére is, így például múzeuma fejlesztésére, hiszen mint mondta: „biztos jövője annak a szervezetnek van, amelyik megbecsüli múltját” – zárta a mérleg pozitív oldalának taglalását a tábornok, hogy aztán ismertesse azokat a pontokat, ahol még javulást tart szükségesnek. Még mindig nem sikerült teljesen szakítani az „így szoktuk” szemléletével, ahogyan mindkét irányban tökéletesítésre szorul az információk áramoltatása. Hosszabb időre lesz még szükség ahhoz, hogy az olykor súlyosnak mondható örökség kezelésében, az eszköz- és ingatlanállományban jelentős javulást lehessen elérni, holott már eddig is komoly korrekciót hajtott végre a műszaki eszközök terén a katasztrófavédelem. Amivel pedig a jövőben is számolni kell, jelentette ki a tábornok, az, hogy a munkaerőpiac komoly érdeklődést mutat a jól képzett szakemberek, különösen a hatósági vagy iparbiztonsági szakterületen kiváló munkát végzők iránt.

Az értékelést követő tematika során Bakondi György az idei évvel kapcsolatos elvárásait ismertette a megjelentekkel. Röviden úgy összegezte, hogy a munka minőségében, a napi működésben és a csapatépítésben vár komoly előrelépést. Az ehhez szükséges szervezet összeállt, jelentősebb változást nem igényel, azt azonban fontosnak nevezte a főigazgató, hogy mindenki maga is foglalkozzon azzal, miként is kell működtetni az alapjaiban megváltozott rendszert. Ehhez előrelátásra, prognózisok készítésére van szükség, a megszületett eredményekre pedig gyors és tudatos, integrált hatóságként kell reagálni – jelentette ki. Mindezt pedig értékelés kell kövesse, vagyis vizsgálni és elemezni kell azt, mennyire váltak be az alkalmazott eszközök és módszerek. Az idei évben változik a teljesítmény értékelése, a cél, hogy az a lehető legobjektívebb legyen. Folytatódik az egészségügyi, pszichológiai és munkabiztonsági központok, valamint a képzési rendszer fejlesztése, új, az eddiginél egyszerűbb szabályok születnek, például az ellenőrzés terén. Stabilizálódó, egységes és tudatos gazdálkodás jellemzi majd a szervezetet, és minőségi változást kell elérni műszaki téren is – folytatta a teendők felsorolását az altábornagy. Fontos feladata lesz az érintett igazgatóságoknak a kétoldalú kapcsolatokat javító nemzetközi tevékenység, mindemellett pedig megtörténik az információs rendszerek egységesítése is. Mindezt a munkát a tudatosság mellett a tervszerűség és a folyamatosság kell hogy jellemezze, ezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a szervezet színvonalasan töltse be alaprendeltetését.

Bakondi György az irányítószervi értekezlet végén a jelenlévő tanácsadó testületi elnökökhöz, szaktanárokhoz, kutatóintézeti vezetőkhöz fordult, hogy több témában kérje az általuk irányított grémium tudományos támogatását. Mint mondta, nagyban segítené a katasztrófavédelem munkáját, ha a prognóziskészítést és az alkalmazott gyakorlatok beválásának vizsgálatát módszertani ötleteikkel segítenék, tudományos és oktatási segédanyagokkal támogatnák az idei évtől a szervezetet is érintő hatósági munkát a kéményseprő-ipari tevékenységet illetően, valamint a visszatérően rengeteg bajt okozó szén-monoxid-mérgezés visszaszorítását célzó munkát. Támogatást vár a katasztrófavédelem a káreseti helyszíni szemle módszertanának kidolgozásában, és a tevékenyégét tavaly év végén megkezdett Országos Tűzmegelőzési Bizottság is hatékonyabbá válhat ötleteik révén. Több módon, például tankönyvként is érdemes lehet feldolgozni a most készülő új Országos Tűzvédelmi Szabályzatot, amely a szándékok szerint korszerű, követhető és vállalkozásbarát lesz – szögezte le a főigazgató. Elemzésre érdemesnek nevezte még a javító, karbantartó rendszer működését, a supervisori hatósági ellenőrzéseket, és akár a nemzetközi gyakorlatokkal összehasonlítandónak a katasztrófaveszély időszakát. Vizsgálat tárgya lehet ezeken túl a kritikusinfrastruktúra-védelem, a létszám- és eszköztöbbszörözés kérdése is, utóbbi esetében ugyanis kifejezett szándék az önkéntesség felé billenteni a mérleg nyelvét – szögezte le a főigazgató. Van mit tenni a határ menti együttműködések gyakorlatában, és az új teljesítményértékelési rendszer kidolgozása is tudományos vizsgálatok tárgya lehet – mondta el végezetül Bakondi György.

OKF