A kormány megalakulása óta az elmúlt húsz év legintenzívebb korrupcióellenes intézkedéssorozatát hajtotta végre, mert az elmúlt években büntetlenül hagyott és szervezetten gyakorolt korrupciónak és az afelett szemet hunyóknak súlyos szerepe van az ország gazdasági és pénzügyi helyzetének kialakulásában, az általános erkölcs és bizalom lábbal tiprásában.

A kormány elkötelezett abban, hogy az állam iránti bizalmat növelje, és minden rendelkezésre álló eszközzel garantálja a nemzeti vagyonnal és a közpénzekkel való felelős gazdálkodást, a korrupció felderítését és a bűnösök elszámoltatását. A rendszerváltás óta először van kormányzati antikorrupciós program, amelynek végrehajtása is megkezdődött. Mind a jog, mind a közigazgatás, mind a gazdaság terén sor került a korrupció elleni küzdelemhez szükséges feltételek javítására. Ennek eredményeképpen Magyarország egy új fejezetet nyitott meg a korrupcióellenes harc terén. A szigorúbb szabályozás megteremtésén túl most már a megelőzésre is hangsúly kerülhet, hogy minél tisztább közigazgatás és minél tisztább közélet jöjjön létre.

A korrupció három területét – a politikai, a társadalmi és a gazdasági korrupciót – együtt kell kezelni, mivel ezek hatással vannak egymásra, együttesen érvényesülnek. A korrupt politika nem a közjó érdekében tevékenykedik, hanem egyedi részszempontok mentén működik, ennek eredményeként társadalmi bizalmatlanságot szül, aláássa a politika legitimációját. A társadalmi bizalmatlanság eredményeként valósul meg a gazdasági korrupció, hiszen ha a gazdasági szereplők nem bíznak egymásban, akkor kerülőutakat választanak az üzleteik lebonyolítására.

Korrupcióellenes megállapodás

A korrupció elleni összehangolt, hatékony állami fellépésről írt alá nyilatkozatot Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Domokos Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével, Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság elnökével és Polt Péter legfőbb ügyésszel 2011. november 18-án.

A nyilatkozat aláírói személyes erkölcsi felelősséget vállaltak az általuk vezetett állami szervezet korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítéséért, a rendelkezésre álló legkorszerűbb eszközökkel történő fejlesztésérért. A nyilatkozattevők lefektették, hogy az igazságszolgáltatási szervek függetlenségének tiszteletben tartása mellett összehangolt lépéseket tesznek a korrupció megelőzéséért, megfékezéséért, ennek érdekében folyamatosan konzultálnak és partnerszervezeteik, valamint más állami szervek bevonásával együttműködések hálózatát igyekeznek kialakítani. A megállapodás példa nélküli mind Magyarországon, mind a világon.

A nyilatkozat aláírásának 1 éves évfordulóján 2012. december 5-én az állami szervek vezetői közösen értékelték az eddig elvégzett munkát és eredményeket.

Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémia

Magyarország 2010 szeptemberében csatlakozott a Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémiához (IACA), amely az ENSZ, az Interpol, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az osztrák állam kezdeményezésére jött létre. Ez a világ első oktatási intézménye, amit a korrupció elleni harcnak szenteltek. Az intézmény a világ minden tájáról képez szakembereket a kormányzati és nem kormányzati szerveknél egyaránt (a privát szektorban, a civil társadalomban, illetve a bírók, ügyészek, rendőrök között). A Nemzetközi Korrupcióellenes Akadémia nemzetközi szervezetként való létrehozásáról szóló megállapodás aláírására az alapító konferenciáján, 2010. szeptember 2-3. között került sor és mérföldkőnek tekinthető a korrupcióellenes nemzetközi együttműködés területén. Az Országgyűlés 2011. március 7-én elfogadta azt a törvényt, mely elismeri a megállapodás kötelező hatályát Magyarországra. Magyarország alapító tagként történő csatlakozása mind a magyar-osztrák kétoldalú kapcsolatok, mind az Európai Uniót érintő korrupció elleni együttműködés tekintetében kiemelkedő jelentőségű. Magyarország a korrupció elleni küzdelemben szorosan együtt kíván működni a nemzetközi szervezetekkel, kiemelten az ENSZ-szel és az OECD-vel. Ez az együttműködés kétirányú, hiszen Magyarország korrupció ellenes stratégiájának kidolgozása során rendkívül fontos figyelembe venni más részes államok tapasztalatait, észrevételeit, elfogadott gyakorlatait és megoldásait. Emellett pedig számos területen Magyarország is rendelkezik kiváló szakértői kapacitással, amelyet fel tud ajánlani más országok számára, különös tekintettel a MENA országokra (Közel-keleti és Észak-Afrikai országok csoportja).

Közigazgatási antikorrupciós program

A Kormány 2012. március 28-án elfogadta közigazgatási korrupció megelőzési programját, mely jelentős lépés a korrupció elleni küzdelemben, hiszen a rendszerváltás óta nem volt ilyen jellegű Kormányzati szintű program. A fő cél, hogy az állam korrupcióval szembeni ellenálló képessége erősödjön, a közigazgatás, államigazgatás, a Kormányzati szervek jó ellenálló képességűek legyen a korrupcióval szemben. A program elsődlegesen a közigazgatási, és részben egyes közszolgálati korrupciós jelenségek visszaszorítását célozza meg. A program olyan konkrét intézkedéseket tartalmaz, amelyek segítségével a közigazgatási szervezetek napi működésében fog megjelenni a korrupciós kockázatok elemzése, a gyanús esetek feltérképezése, kivizsgálása, illetve lehetőség szerinti megelőzése. A cél az, hogy korrupció jelenségét felismerő, azt elítélő és elhárító közszféra jöjjön létre, továbbá egy olyan társadalmi összefogás életre hívása, amely elősegíti etikai értékeink gyakorlatban való megszilárdítását.

A Kormány a program és a végrehajtásához szükséges intézkedések elfogadásával kinyilvánította a korrupció visszaszorítása iránti elkötelezettségét. A program szorosan illeszkedik a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program keretei közé is, hiszen annak is egyik fő eleme, hogy a korrupció ellen érdemi intézkedések. A program az elmúlt két évtizedben követett korrupció elleni fellépésen túlmutat, hiszen nemcsak a büntetőjogi eszközök alkalmazását hangsúlyozza, hanem fontos szerepet szán a korrupció megelőzésének is. A program olyan konkrét intézkedéseket tartalmaz, amelyek segítségével a közigazgatási szervezetek napi működésében fog megjelenni a korrupciós kockázatok elemzése, a gyanús esetek feltérképezése, kivizsgálása, illetve lehetőség szerinti megelőzése.

A Kormány felhívta a korrupció elleni küzdelemért különös felelősséget viselő Kormányzati szervezeteket, illetve a független állami szervezeteket (vagyis az Állami Számvevőszéket, az Országos Bírósági Hivatalt, a Gazdasági Versenyhivatalt, a Közbeszerzési Hatóságot, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, a Legfőbb Ügyészséget, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot), hogy antikorrupciós tevékenységükről és együttműködésükről évente adjanak általános összefoglaló tájékoztatást, adatokat a Kormány számára.

A Kormány felkérte a nemzetgazdasági és nemzeti fejlesztési minisztereket, hogy tekintsék át a korrupciós kockázatok szempontjából a közbeszerzési törvényt, valamint a nemzeti és közösségi költségvetési pénzügyi támogatások szabályrendszere alkalmazásának tapasztalatait, és ha szükséges, tegyenek javaslatot a beavatkozási pontokra. A Kormány különösen fontosnak tarja, hogy a nyilvánosság további növelésének kereteit is áttekintse e jogszabályok felülvizsgálatakor.

A Kormány a közigazgatási és igazságügyi minisztert arra kérte, hogy tekintse át a bejelentővédelmi jogi szabályozást, és tegyen előterjesztést annak szükség szerinti korrekciójára, valamint részletes eljárási és szervezeti szabályokkal való kiegészítésére. Elvégzik továbbá a jogi személyek büntetőjogi felelősségével kapcsolatos szabályozás felülvizsgálatát is. A bejelentő-védelem megerősítéséről októberben szakmai fórumot tartott a KIM, amelyen részt vettek a magyar közigazgatás képviselői és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szakértői, akik hazai és nemzetközi tapasztalatokat mutatnak be. A műhelymunka célja az volt, hogy a résztvevők hazai és nemzetközi gyakorlatokat és tapasztalatokat összegezve tegyenek javaslatokat a hazai szabályozás irányelveire. Vizsgálták például Svájc, Ausztria, az Egyesült Királyság bejelentő-védelmi modelljét. A bejelentő-védelem intézményének lényege, hogy megfelelő felületet és védelmet nyújtson azok számára, akik a felhívják a figyelmet valamely szerv működése során tapasztalt visszaélésekre, hiányosságokra. A közérdekű bejelentők nem saját, hanem a közösség, mindannyiunk érdekében cselekednek, így joggal kell számítaniuk az esetleges retorziókkal szemben a kiemelt védelemre.

A közigazgatásban antikorrupciós képzéseket vezetnek be, emellett az összehangolt etikai szabályozás elősegítése érdekében Zöld Könyv készül, amely alapján a közszolgálati hivatásrendi köztestületek, illetve a költségvetési szervek saját szervezetükre szabva elkészítik saját hivatásrendi, illetve szervezeti etikai kódexüket. Jelenleg is tart a Zöld Könyv előkészítése, hamarosan közigazgatási és társadalmi vita kezdődik róla. A közszolgálati etikai kódex kidolgozása előkészítésébe OECD szakértőket is bevont a KIM. A Kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet is bevonta a korrupció-megelőzési projektbe, a tervek szerint ilyen jellegű szakirányú továbbképzés indulhat. A központi közigazgatás antikorrupciós képzéseinek első lépéseként a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Programban résztvevő valamennyi ösztöndíjas fiatal idén augusztusától részt vesz a korrupció megelőzési képzésen. A korrupció elleni értékek megjelennek a 2013 őszén életbe lépő új Nemzeti Alaptantervben is és társadalmi tájékoztatás is indul.

A Kormány döntött arról is, hogy Magyarország csatlakozik az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Norvégia és további öt állam által 2011. szeptember 20-án aláírt, a Nyílt Kormányzati Együttműködéshez (Open Government Declaration). Ezzel tovább szélesedik az a nemzetközi szervezetekkel közös antikorrupciós tevékenység.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elkötelezett a korrupció elleni küzdelem jogszabályi környezetének megújítása tekintetében, ennek érdekében korrekt és szakmailag célravezető egyeztetések lefolytatására törekszik a társadalmi szervezetekkel, így például a Transparency International is. 2012. novemberben jelentette be a KIM, hogy egyszerű, mindenki számára áttekinthető egyeztetési mechanizmust alakítanak ki, amely lehetőséget biztosít úgy az egyes intézkedések határidejének rögzítésére, mind azok szakmai tartalmának kialakítására.

Megerősített felderítés

A korrupciós bűncselekmények felderítése érdekében megerősítette az ügyészséget. A Kormány törvénymódosítással elérte az ügyészség függetlenségének további erősítését és jelentős költségvetési támogatást nyújt ahhoz, hogy az ügyészségen belül megalakulhasson a korrupcióellenes csoport. A 2011. évi költségvetésben az ügyészség milliárdokkal több támogatást élvez, amelynek egy részét kifejezetten a korrupcióellenes munkacsoport működésére biztosítja a kabinet. Az ügyészség hatáskörét is növelte a Kormány, a hivatali bűncselekmények felderítése érdekében az ügyészség számára lehetővé tette titkosszolgálati eszközök használatát is. A Központi Nyomozó Főügyészségen 2011. április 2-án kezdte meg működését a Korrupció Elleni Ügyek Osztálya nyolc ügyésszel. Nőtt a korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészek száma, ez évtől katonai ügyészek is eljárnak ilyen ügyekben. A korrupció elleni ügyek osztálya tavaly április óta több mint 100 korrupciós üggyel foglalkozott, jelenleg is 40 ilyen kiemelt ügyben járnak el, köztük például a nemzetközi fogadási csalássorozat - bundaügy -, a székesfehérvári NAV-osok vesztegetéssorozata és a rendőri vezetők ellen folyó nyomozás. Másfél év alatt több mint 130 személyt gyanúsítottak meg, közülük 70-et meg is vádoltak.

A Legfőbb Ügyészség kiemelt feladatként kezeli a korrupciós bűncselekményekkel foglalkozó kollégák továbbképzését csakúgy, mint a határokon átnyúló korrupciós cselekmény-sorozatok felderítését is segítő különböző nemzetközi szervezetekben – mint például az EUROJUST-ban – történő aktívabb szerepvállalást.

Az egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló törvény bővítette a rendőrségről szóló törvényben meghatározott bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatok körét. A rendőrségnél létrehozott Nemzeti Védelmi Szolgálat munkájának eredményeképpen sikerült olyan belső korrupciós hálózatokat megszüntetni a rendvédelmi, hivatásos állományon belül, amelyek korábban fedésben voltak. Az Egyesült Államok gyakorlatához hasonlóan a szolgálat provokációt is végrehajthat, vagyis írásos előkészület után, ügyészi kontroll mellett pénzt ajánlhat fel.

Hatékonyabb igazságszolgáltatás

A Kormány jelentős lépéseket tett továbbá az igazságszolgáltatás felgyorsítása érdekében, hogy a bűncselekményt elkövetők ne maradhassanak éveken át büntetlenül. Az igazságszolgáltatás eljárásainak gyorsítását szolgálja az alkotmánymódosítás, amelyet még tavaly nyáron fogadott el az Országgyűlés. A jogszabály megengedi, hogy szabálysértési ügyekben bírósági titkárok is eljárhassanak, ami érdemben csökkenti a bíróságok ítélkezési munkájának időtartamát.

A bíróságok működésének javítása érdekében a Kormány az Országgyűlés elé terjesztette a bírósági eljárások gyorsítását célzó, úgynevezett „gyorsító csomagot”, ami 2011. március 1-jén lépett hatályba és a bíróságok hatékony működésének elérését, az eljárások lerövidítését segíti. Ezen kívül 2011-ben az előző évekhez képest 3 milliárd forinttal növelte a bíróságok költségvetését.

2011. július 4-én az Országgyűlés a Kormány javaslatára újabb büntetőeljárások gyorsítását, egyszerűsítését célzó törvényt fogadott el, melynek egyik legfontosabb eleme az volt, hogy a vádlott vagy a védője szándékosan ne húzhassa el az eljárások időtartamát. A törvénymódosítás kiemelt jelentőségű ügynek minősítette a többi között a közélet tisztasága elleni, valamint az el nem évülő bűncselekmények, az emberölés és az emberrablás súlyosabban minősülő esetei, illetve a bűnszervezetben részvétel, így is segítve a korrupció elleni hatékonyabb fellépést. Fontos előrelépés az ügyek elhúzódásának megakadályozásában, hogy a kiemelt ügyekben az eljárást soron kívül kell lefolytatni, az ügyekben eljáró bírákat a határidők betartása érdekében az egyéb munkavégzés alól felmenthetik, vagy mentesíthetik, a tárgyalás határnapját pedig három hónapon belülre úgy kell kitűzni, hogy a bíróság az ügyet lehetőleg elnapolás nélkül, ésszerű határidőn belül be tudja fejezni. Szintén az eljárások gyorsítását szolgálja, hogy a szakértőt rendbírsággal sújtják, ha a szakvélemény előterjesztésére rendelkezésére álló határidőt túllépi.

Az ügyészség és a bíróságok hatékonyabb, átláthatóbb és ésszerűbb működését garantálja az Országgyűlés által a közelmúltban elfogadott igazságszolgáltatási reform is, amelynek egyik fő törekvése, hogy minden ügyben legfeljebb két éven belül jogerős ítélet szülessen. Alapvető cél, hogy a törvények hatékonyan biztosítsák az állampolgárok joghoz való hozzáférését, vagyis szakszerűen, a bírói függetlenség garantálásával, ugyanakkor időszerűen, azaz ésszerű határidővel legyen képes biztosítani a jogszolgáltatást. Az új szabályozás értelmében a katonai ügyészség megszűnik. A változás hatása nagy jelentőségű, hiszen így az új törvények biztosíthatják a jogegységet, másrészt kapacitásokat szabadít fel, így például a korrupció elleni küzdelemben alkalmazható lesz a korábbi katonai ügyészi személyi állomány. Az ügyészségi törvényeknek egyértelműen az a célja, hogy az ügyészség a korrupció elleni küzdelemben nagyobb segítséget kapjon, az ügyészségi nyomozást támogassa az új törvény.

A Kúrián külön munkacsoport elemzi a feladatellátást érintő valamennyi kockázattípust – a Kúria épületének műszaki állapotától kezdve a létszám-és illetménygazdálkodási kérdésekig –, s ennek során kiemelt figyelmet fordít a korrupciós kockázatokra.

Az Országos Bírósági Hivatal megalapította a Bírósági Integritás Munkacsoportot, amely részt vesz a bírósági igazgatás törvényességet, szakmaiságát biztosító protokoll kialakításában, a bírák és igazságügyi alkalmazottak feddhetetlenségét biztosító, valamint a bírósági szervezet átlátható és számonkérhető működését biztosító intézkedések kidolgozásában.

Az Állami Számvevőszék korrupcióellenes tevékenységének egyik kiemelt eleme a korrupciós kockázatokra és a korrupcióval szembeni védettségre koncentráló Integritás Projekt volt. A szemléletformálás érdekében az ÁSZ elektronikus tananyagot dolgozott ki, amit ingyenesen hozzáférhetővé tett a Nemzeti Közigazgatási Intézet részére. A tananyag 2012. július 1-jétől az ösztöndíjas hallgatók részére elérhető, ezzel erősítve a közszolgálatban elvárt kulcskompetenciákat. A projekthez kapcsolódóan regionális tanácskozásokra, integritás menedzsment tréningekre, nemzetközi szemináriumra is sor került. Az ÁSZ ezen felül elemzéseket, tájékoztató anyagokat, tanulmánykötetet, módszertani kiadványt készített, és eljuttatta javaslatait a jogalkotóknak is. A Számvevőszék ellenőrzési tervében kiemelt helyen kezeli a korrupcióellenes fellépés alapját jelentő belső ellenőrzést és a belső kontrollmechanizmusokat. A zárszámadási ellenőrzés keretében önálló jelentés készült erről a területről a költségvetési szervek tekintetében, illetve a jelenleg folyó önkormányzati ellenőrzések is lefedik ezt a kérdéskört. Az Állami Számvevőszék belső szabályozása és irányítási eszközei felülvizsgálatával elkezdte saját kontrolling és monitoring rendszere kiépítését, és folyamatban van az új etikai kódex megalkotása is. A szervezeti megújítás részeként egy olyan „rotációs rendszer” került bevezetésre, amely korlátozza annak lehetőségét, hogy az ÁSZ egyes munkatársai visszatérően ugyanannál a szervezetnél végezhessenek ellenőrzést. A korrupciós veszélyeztetettség csökkentését szolgálja a kockázatelemzés bevezetése az ellenőrzési témaválasztás és a panaszügyek kezelése terén, illetve az is, hogy elkezdődött az integritási szempontok beépítése a kockázatelemzési rendszerbe. Fontos előrelépés, hogy az új ÁSZ-törvénynek köszönhetően minden számvevőszéki jelentés nyilvános, illetve hogy az ÁSZ Hírportál elindításával nemzetközi szinten is egyedülálló módon átláthatóvá vált a Számvevőszék működése.

Szigorúbb büntetőjogi következmények

Az igazságszolgáltatási reform keretében alkotott alapvető új kódexekben, mint a - már Országgyűlés előtt lévő - új Polgári Törvénykönyvben és a - 2013 júliusában életbe lépő - új Büntető Törvénykönyvben is visszaköszönnek a közigazgatás-fejlesztésében is kiemelt értékek: a korrupció elleni harc és az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás elvárása.

Az Európa Tanács Korrupció elleni Államok Csoportja Magyarország országértékelésében megfogalmazott ajánlásaira tekintettel a Kormány javaslatára az Országgyűlés 2011. november 14-én döntött róla, hogy a vesztegetési cselekmények felderítésében a hatóságokkal érdemben együttműködő elkövetőkkel szemben a büntetés korlátlan enyhítésére ad lehetőséget. Így nem lesz automatikus az enyhítés, alkalmazásának mértéke a bíróság döntésétől függ, és így megfelelő mozgásteret biztosít a bíróság számára az egyedi körülmények mérlegelésére.

Büntető tárgyú törvények módosításával az Országgyűlés 2011. november 14-én döntött róla, hogy a Büntető Törvénykönyvön belül a „Befolyás vásárlása” alcímmel megteremti az aktív befolyással üzérkedés egyértelmű büntethetőségét. Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki ilyen bűncselekményt követ el.

A módosítás nemzetközi ajánlások alapján szigorította az elévülés idejét a közélet tisztasága és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények körében, így az elévülési idő minimumát három év helyett öt évben határozza meg.

Az Európa Tanács Korrupció elleni Államok Csoportja Magyarország országértékelésében megfogalmazott ajánlásaira tekintettel a Kormány javaslatára az Országgyűlés döntött róla, hogy a vesztegetési cselekmények felderítésében a hatóságokkal érdemben együttműködő elkövetőkkel szemben a büntetés korlátlan enyhítésére ad lehetőséget. Így nem lesz automatikus az enyhítés, alkalmazásának mértéke a bíróság döntésétől függ, és így megfelelő mozgásteret biztosít a bíróság számára az egyedi körülmények mérlegelésére.

A kormány több hónapon át tartó szakmai és társadalmi egyeztetést követően 2012 áprilisában a parlament elé terjesztette az új Büntető Törvénykönyv tervezetét, amely szigorúbb büntetési tételeket tartalmaz majd a korrupciós bűncselekményekre. A 2013. július 1-jén hatályba lépő új Btk. további lépéseket tesz a közélet tisztaságát védeni képes szabályok megalkotására.

Újabb kiskapuk záródnak be a korrupciós és a közélet tisztaságát sértő bűncselekmények előtt azzal, hogy a Magyarország által is elfogadott nemzetközi egyezmények, ajánlások nyomán új tartalmú különös részi tényállások jönnek létre. Ilyen például a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban, amely a jövőben bűncselekménnyé teszi például az EU Bírósága vagy a Nemzetközi Büntetőbíróság vonatkozásában elkövetett vesztegetést is. A Btk. minősített esetként kezeli, ha az aktív gazdasági vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. A strómanok által vezetett cégek bejegyzésének megakadályozása érdekében büntethető lesz az a személy, aki közreműködik abban, hogy olyan gazdálkodó szervezet vagy magánszemély kerüljön tulajdonosként bejegyzésre a cégnyilvántartásba, akinek a lakóhelye ismeretlen, vagy a székhelyén nem lelhető fel, illetve aki, vagy amely nem a gazdasági társaság tényleges tulajdonosa.

Az új Btk. szerkezetileg egyszerűsíti a tényállásokat, így például egy fejezetben szabályozza a közélet tisztasága elleni és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekményeket.

Egyes tényállások új elemekkel egészülnek ki: a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban tényállása kimondja, hogy büntetendő az is, aki a bűncselekményt törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel, továbbá az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság vagy az Európai Közösségek Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás során, vagy azzal kapcsolatban követi el.

A közélet tisztaságát védő szabályok keretében új minősített eset lesz, ha az aktív vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.

A gazdaság átláthatóságának biztosítása és ezen keresztül a közélet tisztaságának elősegítése érdekében (például stróman vagy egy nem tényleges tulajdonos offshore-társaság) is új szabályokat tartalmaz a tervezet. A gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának minősül és büntethető lesz az, aki a jövőben közreműködik abban, hogy olyan gazdálkodó szervezet vagy magánszemély kerüljön tulajdonosként bejegyzésre a cégnyilvántartásba, akinek a lakóhelye ismeretlen, vagy a székhelyén nem lelhető fel, illetve aki, vagy amely nem a gazdasági társaság tényleges tulajdonosa.

Az új Btk. a mindennapi tapasztalatok alapján korszerűsíti a gazdasági bűncselekmények körét, más fejezetekbe kerülnek a nem szorosan a gazdasági élet prudens működését sértő bűncselekmények, mint például a számítógépes bűncselekmények.

A költségvetést károsító bűncselekmények kiemelt megkülönböztetést kapnak azáltal, hogy külön fejezetbe kerülnek. Ide tartoznak az olyan bűncselekmények például, mint a 2011-es Btk. módosítás során létrehozott költségvetési csalás.

Főként az állami vállalatok esetében régóta űzött gyakorlat a vagyon színlelt gazdasági tevékenységgel (például fiktív tanulmányírással) történő „kitalicskázása”. Erre ad hatékony választ a gazdasági csalás nevű új tényállás. Az utóbbi években többször előfordult, hogy a jellemzően állami tulajdonú gazdasági társaság vezetői olyan tevékenységet végeztek, amely a gazdasági társaságnak milliárdos kárt okozott. Amennyiben nem történt természetes személy megtévesztése ennek során, a csalást nem lehetett megállapítani. A hűtlen kezelés tényállás ugyanis nem tudta ezeket az eseteket megfelelően kezelni, ezért indokolt a színlelt gazdasági tevékenység végzésben megnyilvánuló megtévesztő jellegű jogtalan haszonszerzési célzatú magatartások büntetőjogi szankcionálása.

Hatalmi elit elszámoltatása

A kormányalakulást követően megkezdődött a korábbi hatalmi elit elszámoltatása, a nemzeti vagyonnal való felelőtlen bánásmód felderítése. A Kormány elszámoltatási és korrupcióellenes Kormányzati feladatokért felelős kormánybiztost nevezett ki, aki az állami cégeknél történt korábbi visszaéléseket és az állami földek jogellenes elherdálását vizsgálja. A Kormánybiztos, valamint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) munkájának köszönhetően több ügyben kezdődött átfogó vizsgálat, született feljelentés és indult nyomozás.

Alaptörvény, nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás

A Kormány által az Országgyűlés elé terjesztett egyik első törvény az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról szóló törvénycsomag volt. A törvény szigorú feltételeket szab az állami vagyon kezelésére és rögzíti, hogy a vagyon hasznosításából származó bevételt vissza kell forgatni a vagyonkezelésbe, az nem a központi költségvetést gyarapítja. Magyarország 2012. január 1-jén hatályba lépő új Alaptörvényéhez kapcsolódó nemzeti konzultáción jelentős többség támogatta azt, hogy szükség van a nemzeti vagyon, azon belül is a termőföld és a vízkészlet alkotmányos védelmére. Az új alaptörvény a magyar állam és az önkormányzatok tulajdonát nemzeti vagyonként határozza meg, és ezzel összhangban állapítja meg az azzal való gazdálkodás célját. Ennek megfelelően a nemzeti vagyon kezelése nem szolgálhat magánérdekeket, hanem azt a közösség javára kell használni, kiemelt figyelmet fordítva a végességükre tekintettel védelemre szoruló természeti erőforrásokra, valamint arra, hogy a nemzeti vagyon a jövendő generációk számára is szükségleteik kielégítéséhez szükséges mértékben rendelkezésre álljon. December 6-án terjesztette be a kormány az Országgyűlés elé a nemzeti vagyonról szóló sarkalatos törvényjavaslatot, mely részletesen szabályozza ezt a területet.

Megerősített törvényességi felügyelet

Az állami korrupció előtti kiskapuk sorra záródnak el, amelyben a már megkezdett közigazgatási reformnak is jelentős szerepe van. A közigazgatás már megkezdett átalakításának is fontos hozadéka, hogy az új jogszabályokkal eredményesebben lehet fellépni az esetleges korrupció ellen. 2010. szeptembertől a közigazgatási hivatalok (ma kormányhivatalok) visszakapták az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését.

Gazdasági korrupció csökkentését szolgáló intézkedések

A takarékosság mellett a korrupciót visszaszorító hatása is van azoknak a kormánydöntésnek, amelyek megakadályozzák azt, hogy közpénzeket - a törvényesség látszata mögé bújva - tisztességtelenül csapoljanak le (a több milliós végkielégítések megadóztatása a közszférában, az állami vállalatoknál fizetett igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok létszámának radikális csökkentése, 2 milliós bérplafon bevezetése). A Kormány a társasági adó radikális - 19-ről 10%-ra történő – csökkentésével jelentős lépést tett afelé, hogy a piaci szereplőknek se érje meg ügyeskedni és a törvényeket elkerülni. Ha ugyanis a gazdasági szereplők nem bíznak egymásban, akkor kerülőutakat választanak az üzleteik lebonyolítására, ezek pedig többletköltséget jelentenek a gazdaságnak.

Ugyancsak a piaci szereplők, a hazai kis- és középvállalkozások számára a Kormány csökkentette, csökkenti az indokolatlan adminisztrációs terheket, amelyek akadályozták a munkaadókat és a munkavállalókat. Az ilyen gazdaságélénkítő intézkedések jelentős fehérítő hatással is vannak a gazdaságra..

Új közbeszerzési törvény

A Széll Kálmán Tervben vállaltaknak megfelelően 2012. január 1-jén új közbeszerzési törvény lépett életbe, amely a visszaélések és a korrupció visszaszorítása érdekében bezárja azokat a kiskapukat, amelyeken keresztül az állam vagyona eddig elszivároghatott, tiszta és átlátható viszonyokat teremt. Hatékonyan segíti a korrupció elleni harcot az offshore cégek közbeszerzésekből való kizárásával, összességében gyorsabb és igazságosabb eljárásokat eredményez, és támogatja a kis- és közepes vállalkozások részvételét a közbeszerzésekben. Több, a verseny tisztaságát megóvó szabályt is tartalmaz, többek között az aránytalanul alacsony ár új kitételek szerinti meghatározását és a formai okok miatti érvénytelenítés lehetőségének kizárását. Az új törvény lényeges célkitűzése, hogy az eljárások szabályai rugalmasabbak, kevésbé bürokratikusak és könnyebben alkalmazhatóak legyenek. Ennek érdekében újraszabályozza az egyes eljárástípusokat és csökkenti azokat az adminisztratív terheket, amelyek indokolatlanul lassították és bonyolították a közbeszerzéseket.