Termékmonitor

Adat és információvédelem
Elektronikus jelzéstechnika (135)
Gépjárművédelem
Kommunikációtechnika
Mechanikus biztonságvédelem
Szolgáltatások
Tűzvédelem technika (5)

Hírarchívum

Új tűzvédelmi szabályzat: több milliárd forint bevételkiesés és tízezer feletti munkahely megszűnés lehet a következménye

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) legutóbbi módosítása korlátozza a logisztikai épületek raktározási magasságát, ezzelrendkívül hátrányosan érinti a már válságban lévő ipari szektort. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ),a Logisztikai Egyeztető Fórum (LEF) és az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) szerint a rendelkezés következtében a magyarországi fejlesztők 30 százalékkal drágábban tudják megépíteni a logisztikai épületeket a régió más országaihoz képest. A korlátozással a meglévő modern raktárcsarnokokis nehéz helyzetbe kerülnek:a jelenleg kiadott épületek többségenem tudja teljesíteni a raktározási magassággal kapcsolatos bérlői igényeket.A szakmai szervezetek szerintmindezéves szinten akár 1,5 milliárd forint bevételkiesést jelenthet az önkormányzatoknak és több ezer munkahely megszűnéséhez vezethet.

Az OTSZ legújabb módosítása -28/2011. (IX.6.) BM rendelet – 524§ (2) paragrafus- előírja, hogy a logisztikai csarnokokban a „tárolás maximális magassága nem haladhatja meg a füstkötényfalbenyúlásának alsó síkját.” A füstkötényfalnak nevezett tűzvédelmi eszköz a tetőfödém vagy a fedélhéjazat alatti térben meghatározott mértékig benyúló olyan épületszerkezet, amely tűz esetén korlátozza a füst és a forró égésgázok továbbterjedését az épületen belül.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy tilos a füstkötényfal felett raktározni.Tehát egy 10 m belmagasságú épületnél, ahol a füstkötényfal benyúlásának alsó síkja akár 5 m is lehet, a korábbi 10 m helyett csak 5 m magasságig lehet az árukat tárolni.Emiatt átlagosan 30-40 százalékkal csökkenhet a piacon lévő raktárak kapacitáskihasználtsága.

 

A környező országokhoz viszonyítva Magyarországonegyike alegalacsonyabbaknakalogisztikai bérleti díjak, és Európában sincsen sehol ilyen jellegű korlátozás érvényben, ezért a szabályozás jelentős versenyhátrányt okoz a hazai ingatlanpiaci szereplőknek. Ráadásul arendelkezés, üzemeltetési szabályként nem csupán az új fejlesztésekre vonatkozik, hanem a már meglévőkre is, ez tovább növeli Magyarország lemaradását.

 

Jelenleg 1.800.000 m2–es az a raktárállomány Budapesten és környékén, ahol füstkötényfalak vannak felszerelve a csarnokokban.

A 30%-os kapacitáscsökkenésazt jelenti, hogy összesen 540.000 m2 raktárfelületnek megfelelő tároló hely válik használhatatlanná,ami közel 60 milliárd forintos többletterhet jelentene a szolgáltatóknak.Ezen beruházások jórészt az utóbbi 6-7 évben épültek, és jelenleg a megtérülési idejük felénél tartanak; mindegyikhez kapcsolódik banki és jelentős részükhöz pályázati finanszírozás is. A vállalásoknem teljesítése súlyos következményekkel és létszámleépítésekkel járhat, ezáltal csökkenaz állam adóbevétele is.

 

Az MGYOSZ, a LEF és az IFK szakmai szervezetek szerinta raktározási magasság korlátozása esetén akár meg is bénulhat a piac, hiszen a jelenleg kiadott épületek háromnegyede nem tudja teljesíteni a raktározási magassággal és raktározási rendszerekalkalmazásával kapcsolatos bérlői igényeket, a banki hitelek fizetését, a logisztikai pályázatok teljesíthetőségét.

 

A meglévő modern raktárak többségének kiürülése évente mintegy 1,2-1,5 milliárd forintbevételkiesést jelenthet az önkormányzatoknakaz iparűzési adó tekintetében, és nagyságrendileg 15.000 munkahely elvesztéséhez vezethet.

Az új szabályzás szerint egy új, 10.000 m2-es csarnoképület esetében legalább 3.000 m2-rel kell nagyobb épületet építeni, hogy a korábbi kapacitását tartani tudja.Ez átlagosan 270-330 millió forinttal növeli a beruházási költséget. Azilyen mértékű növekedés vállalhatatlan a cégek számára.A szakmai szervezetek becslései alapján akár 9 milliárd forint kieséssel is számolnia kell a gazdaságnak az elmaradt raktárépítések miatt (a korábbi években évente átlagosan 80.000 m2 raktárfelület épült, az elkövetkező időszakban az építési kedvmarkáns visszaesése várható).

 

A szakmai szervezetek, a szabályozásnemzetgazdaságra való kihatása miatt javasolják, hogy a raktárcsarnokok, logisztikai központok esetében – közösségi épületek kivételével – a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága függessze fel moratóriumjelleggel a hivatkozott szabály érvényesítését, és a vonja be az érintett piaci szereplőket a megfelelő szabályozási rendszer kidolgozásába.

 

 


A régi szabályozás értelmében is biztonságosak a raktárcsarnokok tűzvédelmi szempontból

A magyarországi raktárcsarnokok számára már eddig is kötelező megelőző- és védelmi rendszerek előírása– oltóberendezés, tűzjelző-berendezés, fali tűzcsap hálózat, méretezett hő- és füstelvezetés, tűzzel szemben állékony épületszerkezetek – jól jelzi, hogy a korábbi szabályozás is teljes mértékben garantálta a csarnokok tűzvédelmi biztonságát és a megfelelő védelmi berendezéseket.

A korábbi tűzterjedési szimulációs modellezés eredményei is azt igazolják, hogy egy megfelelő tűzvédelmi rendszerrel ellátott (pl. sprinkler) modern raktárcsarnok esetében a tárolási magasság nem befolyásolja a füst- illetve tűzterjedés életvédelmi hatásait.

Miközben a korábbi szabályok – pl. R. I/8. fejezet 2. pont – a hő- és füstelvezetésnek szerkezetvédelmi funkciót is megállapítottak, az alkalmazott szerkezetek hő- és füstelvezetés nélkül is állékonyak, az oltóberendezés is jóval korábban reagál egy tűzeset során, semhogy szerkezetkárosodás bekövetkezne. A logisztikai raktárak jelentős részénél pusztán a méretük miatt eleve tűzzel szemben ellenálló vasbeton szerkezetek kerültek beépítésre.

 

2012.04.18 13:15:30   |   Vissza

© Detektor Plusz    2010    Minden jog fenntartva.
powered by SiteSet