A nemzetközi szabályozáshoz igazítja az Európai Unió a pénzmosással kapcsolatos közösségi szabályokat. Az Európai Bizottság jelentéséből kiderült, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a szerencsejáték-piacra, a politikai közszereplőkre, és meg kell erősíteni a tagállami pénzügyi információs egységeket.
More Sharing Services Számos apróbb módosítással tenné hatékonyabbá az Európai Bizottság a pénzmosás elleni küzdelem uniós szabályait lefektető irányelvet. A testület szerdán fogadta el az úgynevezett Harmadik Pénzmosás-elleni Irányelv alkalmazásáról készült jelentést, amely egyrészt felmérte, hogy a tagországok milyen intenzitással és hatékonysággal hajtják végre a direktíva rendelkezéseit, másrészt megpróbálta meghatározni, hogy milyen módosításokra lenne szükség annak érdekében, hogy csökkenjen az Európai Unióban tapasztalható pénzmosás mértéke.
A Bizottság számára sorvezetőt adott az, hogy a kormányközi testületként működő Pénzügyi Akciócsoport február 16-án módosította a követendő nemzetközi szabályozást, így ezeket a módosításokat is át kell vezetni az európai uniós irányelvbe.
Mindezek alapján a Bizottság úgy látja, az európai szabályok jól szolgálják a közös célokat, nem igényelnek alapvető változtatásokat, mégis szükség van apróbb kiigazításokra és pontosításokra. A cél a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának a visszaszorítása. Mindezek érdekében a Bizottság kockázatalapúbb megközelítést szeretne látni a szabályozásban. Ez azt jelenti, hogy a jelenleginél több olyan elem épülne be az irányelvbe, amely konkrét veszélyekre kidolgozandó konkrét megoldásokat kínál.
A jelentés szerint meg kell fontolni a direktíva hatályának a kiterjesztését is, hiszen „átfogóbban kellene lefedni a szerencsejáték-ágazatot, és az adóval kapcsolatos bűncselekményeket is a pénzmosással kapcsolatos alapbűnök közé kell sorolni” – olvasható az EU által kiadott közleményben. Utóbbi azt jelenti, hogy az új értelmezésben kiemelt figyelmet kapnak majd az adózással kapcsolatos bűncselekmények is, az ezekből származó vagyont ugyanis egyre többször próbálják meg bűnözői körök tisztára mosni.
Ezen túlmenően pontosítani kell az ügyfél-átvilágítás szabályait is – vetíti előre a jelentés. Eszerint a bankoknak, és egyéb olyan szervezeteknek, amelyeknek a jellegükből adódóan alkalmazniuk kell a pénzmosás elleni szabályokat, megfelelő rendszereket kell kidolgozniuk az ügyfelek azonosítására, és valódi pénzügyi céljaik megismerésére.
Módosulnának a közszereplőkre vonatkozó szabályok is. A Pénzügyi Akciócsoport javaslatára az Európai Bizottság is úgy látja, hogy nemcsak a külföldi, hanem a hazai politikai közszereplők, valamint a nemzetközi szervezeteknél dolgozó, vezető beosztású személyek esetén is alkalmazni kellene a megerősített átvilágítási szabályokat.
A jelentés szerint pontosítani kell azt is, hogy határokon átnyúló korrupciós és pénzmosási ügyekben hogyan lehet alkalmazni a felügyeletre vonatkozó szabályokat. Az EU szerint emellett meg kell erősíteni a tagországi pénzügyi információs egységeket, és az ezek közötti együttműködést. Ez azt is jelentheti, hogy a jövőben a tagállamok hatékonyabban cserélhetnek egymás között információt, és jobban nyomon követhetik, befagyaszthatják, elkobozhatják és „hazahozhatják” az illegális vagyont.
Az Európai Bizottság a jelentés alapján nyilvános konzultációt indít, amely során június 13-ig várja az érintettek véleményét. Ezt követően (vélhetőleg ősszel) a Bizottság bemutatja a Negyedik Pénzmosás-elleni Irányelv tervezetét.
|
Kezdőlap