Termékmonitor

Adat és információvédelem
Elektronikus jelzéstechnika (135)
Gépjárművédelem
Kommunikációtechnika
Mechanikus biztonságvédelem
Szolgáltatások
Tűzvédelem technika (5)

Hírarchívum

40 százalékkal több pénzt kér a Bizottság a belügyekre

40 százalékkal növekedhet a következő hét évben az uniós belügyi költségvetés, amelynek elsősorban a közös európai menekültügyi rendszer, a bevándorláspolitika és a határvédelem láthatja a hasznát.
Az Európai Bizottság javaslata szerint 2014-2020 között 10,7 milliárd eurót lehetne fordítani az uniós belügyekre. A testület ezzel a javaslatával mintegy 40 százalékos forrásbővítést kérne a tagországoktól ebben a szektorban, 2007-2013 között ugyanis mindössze 6,5 milliárd euróból gazdálkodhattak az uniós intézmények és a tagállamok a belügyek terén.

A jelentős forrásemelést a megnövekedett kihívásokkal indokolja a Bizottság. Cecilia Malmström belügyi EU-biztos szerint nemcsak több pénzre, hanem egyszerűbb és rugalmasabb szabályokra is szükség van a minél hatékonyabb uniós belügyi fellépéshez. „Gyorsabb és hatékonyabb EU-válaszokat kell adnunk a folyamatosan növekvő, határokon átnyúló problémákra, mint például az elmúlt hónapokban tapasztalt észak-afrikai eseményekre” – mondta a politikus.

A testület által Strasbourgban elfogadott javaslat alaposan átszervezné az uniós pénzalapok rendszerét is. Az eddigi hat helyett 2014-től már csak két uniós pénzalapból igényelhetnének a tagországok forrásokat, ezek azonban jobban igazodnának az igényekhez – állítja a testület, és a végösszeg is nagyobb lenne, mint a mostani pénzügyi tervezési szakaszban.

3,9 milliárd euróval létrejönne a Menekültügyi és Bevándorlási Alap, amelyből elsősorban a migránsok kezelésével, a menekültáradattal, a menekültek kezelésével, és az illetéktelen behatolók hazatoloncolásával kapcsolatos uniós projektekre lehetne pénzt igényelni. Jelenleg ezekre a célokat három különböző uniós alap fedi le.

A másik, újonnan létrejövő forráseszköz a Belső Biztonsági Alap lenne, amelynek 4,6 milliárd eurós költségvetése lenne 2014-2020 között. Ebből lehetne támogatni az Európai Unió Belbiztonsági Stratégiájának a végrehajtását, az EU külső határvédelmének a megerősítését és egy olyan általános megközelítés kialakítását, amely ösztönözné a tagországokat a már meglévő jogszabályok alkalmazásának kikényszerítésére.

Ugyancsak ebből az alapból fogja finanszírozni az Európai Unió a terrorizmus-elhárítással kapcsolatos programokat, valamint a nemrégiben bejelentett regisztrált beutazói programot és egy könnyebb be- és kilépési mechanizmust az Európai Unió területére, és onnan ki.

Az elérhető források megnövelésével és az átalakított struktúrával a belügyi szektor immár 1 százalékot fog kihasítani az Európai Unió költségvetéséből az eddigi 0,7% helyett – jegyzi meg a Bizottság. Cecilia Malmström belügyi EU-biztos szerint az új rendszerben egyszerűbbé válik a projektek finanszírozása, amelyeket eddig és most is jelentősen lassítja az, hogy egyszerre több forrásból kell összeszedni rá a pénzt.

Példaként emeli ki a testület, hogy egy menekülteket befogadó állomás kialakításánál még a pénzügyi források gazdái számára sem volt egyértelmű, hogy az Európai Menekültügyi Alapból, vagy az Európai Visszatérítési Alapból kell rá pénzt igényelni. A jövőben őket már egy kalap alá veszi a Bizottság, „a rugalmasabb ügykezelés tehát gyorsabb eljárást eredményezhet” – mondta az EU-biztos.

Újdonságot jelent az is, hogy az eddigi éves tervezés helyett többéves előregondolkodást írna elő a Bizottság, ez – a jobb előrelátás mellett – az adminisztratív terhek jelentős csökkentését eredményezheti, legalábbis a testület várakozásai szerint. A testület a pénzügyi ciklus kezdetén egyenként konzultálna a tagállamokkal atekintetben, hogy milyen céljaik vannak belügyi területen, milyen jellegű projekteket kívánnak végrehajtani az azt követő hét évben, hogy az uniós szinten 2020-ig kitűzött célok is megvalósuljanak.

Malmström azt is szeretné, ha az EU-nak rövidebb reakcióidőre lenne szüksége ahhoz, hogy reagálni tudjon a vis maior eseményekre. Példaként említette a júliusi oslói merényleteket, vagy az „arab tavasz” eseménysorozatát, amelyek kapcsán komoly bírálatok érték az EU-t, hogy nem reagált kellő ütemben az eseményekre. „Egy rugalmas vészmechanizmust lehet majd 2014 után alkalmazni a két uniós pénzalapra mind hirtelen menekültáradat, mind a belső biztonság veszélyeztetése esetén” – mondta az EU-biztos, hozzátéve, hogy akár néhány nap is elég lesz arra, hogy nagy összegeket mozgósítsanak ilyen esetekben.

BI

 

2011.11.16 13:39:02   |   Vissza

© Detektor Plusz    2010    Minden jog fenntartva.
powered by SiteSet