Kezdőlap
| Előzetes a Detektor Plusz Magazin következő lapszámából | ||
XVI. Országos Tulajdonvédelmi Konferencia Hagyományosan Hajdúszoboszló adott otthont a XVI. Országos Tulajdonvédelmi Konferenciának, amely az „Adatot, vagy tulajdont védünk?” mottó jegyében született előadásoknak adott elsősorban teret és nyilvánosságot. A konferencia szervezője a Pro-Sec Kft, szakmai támogatója és felkért fővédnöke Német Ferenc a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke volt. További védnökök: Magyar Rendészettudományi Társaság főtitkára, Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetsége és a Magyar Biztonságvédelmi Egyesület. Ma a szakma egyik legfontosabb kérdése a kamarai hogyan tovább. A konferencián résztvevők várakozással tekintettek a kamarai tisztségviselők és a Belügyminisztérium képviselőinek előadásai elé. A 2012. január elsején hatályba lépő jogszabály-módosítások megszüntetik a kötelezői kamarai tagságot és több, eddig a Kamara hatáskörébe tartozó feladattal a Belügyminisztériumot, illetve a Rendőrséget bízzák meg. Az előadások sorát Dr. Kulcsár Zoltán adatvédelmi szakértő (Privacy Policy Online Services) nyitotta meg. A 2012. január 1-én hatályba lépő új adatvédelmi törvényről szólván elmondta, hogy a videó-rendszereket be kell jelenteni a megalakuló új szervezetnek, mert a be nem jelentett rendszerek miatt büntethet is a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósága, amely nyilvántartást is vezet majd a videó-rendszerekről. Dr. Szőke Gergely László kutató, adatvédelmi felelős (Pécsi Tudományegyetem) történeti áttekintést adott a magánszférához tartozó jogokról és azok védelméről. Elmondta: jelenleg is folynak e tárgyban kutatások, amelyek eredményeit honlapjukon teszik majd közzé. Szádeczky Tamás adjunktus (Óbudai Egyetem) bírálta az új törvényt és a 69. §-ra is felhívta a figyelmet, amely szerint adatvédelmi auditot –fizetős szolgáltatásként- lehet majd igénybe venni az előbb említett hivataltól, azonban a jogszabályban benne foglaltatik, hogy a hivatalt ellenőrzésekor nem köti az általa korábban végzett audit eredménye. Az auditálást a jelenleg ismert jogi háttér alapján ugyanaz a szervezet végzi, mint az ezt követő vizsgálatot. (Szövényi György kérdésében, amely inkább megjegyzés volt, a szervezeti korrupció melegágyaként minősítette a törvénynek ezt a részét.) /Az első három előadót hallgatva az volt az érzésünk, hogy az „adat” fogalmába kizárólag az ember személyes adatait értik bele az előadók, és ezek védelmét, óvását tartják a legfontosabb célnak. Kissé nagyvonalúan bántak az egyéb adatok védelme –például az állam, vagy a vállalkozások üzleti, vagy egyéb adatainak, az emberek és cégek védelme érdekében rögzített és felhasznált adatoknak- tárgykörével. A hallgatóság egy része hangot is adott annak a véleményének, hogy az adatok tárolására jelenleg hatályban lévő határidők nem alkalmasak arra, hogy a később kitudódott jogsértések bizonyítékául szolgáljanak; segítsenek egy ugyancsak fontos érdek, a bűncselekmények tettesei felderítése érdekének szolgálatára. Nem jó, hogy ha bárki szembeállítja a magánszféra adatainak védelmét (pld. bankfiókban rögzített képmás törlésének kikényszerítése) és a rabló képmásának rögzítéséhez fűződő érdeket. Többek megítélése szerint meg lehet találni ebben a kérdésben is az arany középutat./ Élő András, a D-Link ügyvezetője IP-alapú tárolóeszközeikről tartott előadást. A Konferencia második napján a Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnöke, Zala Mihály tartott előadást, amely nagy érdeklődést és visszhangot váltott ki. Az előadó szerint 2012-ben a minősített adatok teljes körű védelmével, TEMPEST mérésekkel, és egyebekkel foglalkozó szervezet - amelynek hatósági jogköre is van- mechanikai és elektronikai biztonságtechnikai eszközök, informatikai biztonsági eszközök vizsgálati rendszerét dolgozza ki. Ezt követően megkezdi az eszközök ajánlása érdekében ezek vizsgálatát. Az NBF elnöke elhatárolódott a MABISZ-ajánlások rendszerétől és reményét fejezte ki, hogy a szakma számára új esélyeket teremt az NBF jövőbeni tevékenysége. Válaszában Zala Mihály leszögezte: az NBF meg fogja valósítani az általa vázolt terveket. Egy folyamat kezdetén vagyunk, de a minősített adatok védelme és magyar mérnöki tudás, a biztonsági szakma érdekében is végig visszük elképzeléseinket, mert erre jogszabályok köteleznek! Számítunk a szakma támogatására, a hozzáértők és szakértők segítségére. –mondta. Együtt kívánunk működni mindazon szervezetekkel és szakemberekkel, akik céljaink elérésében érdekeltek. –zárta mondandóját. Az SZVMSZK országos elnöke, Német Ferenc örömmel üdvözölte az NBF elnökének kezdeményezését. Elmondta, hosszabb ideje küzd a Kamara a MABISZ minősítési, ajánlási rendszerével, de ezidáig hiába. A Kamara a magyar és az Európai Uniós szabványok meghatározta termékminősítési rendszer kialakításában érdekelt, hiszen EU-tagállamként ezek lehetnek a sorvezetők a szakma számára. Alapkérdésnek nevezte a biztonság társadalmasításának kérdését. A szakma első vonalában, például a biztonsági őrök és a szolgálatot teljesítő rendőrök, vagy a megfigyelő rendszert működtető cégek és a Rendőrség bűnügyesei között napi szintű együttműködés van. Külön hosszasan elemezte a biztonsági képzések helyzetét és a Kamara szerepét a képzésben, megelőlegezve a Belügyminisztérium képviselőinek előadásában elhangzottakat. Dr. Polefkó Patrik adatvédelmi szakértő (Adatvédelmi Biztos irodája) csatlakozott Dr. Szőke Gergely László és Szádeczky Tamás álláspontjához a privátszféra védelmének fontosságát illetően, bár elmondta, a jelenlegi biztos álláspontja változott, mert inkább konszenzusra törekszik az egyes érdekek (bűnügyi, állami érdekek szemben a magánszféra adatainak védelmével) között. Elmondta azt is, egyelőre nincs információ arról, hogy januártól ki fogja irányítani az új törvény alapján a tevékenységet. Dr. Szövényi György biztonságpolitikai tagozatvezető színes előadása felhívta a figyelmet az új Adatvédelmi törvény és a fentebb idézett (SZVMSZK-ra vonatkozó) törvény közötti –általa vélt- ellentmondásokra. A magánnyomozók adatkezeléséről is kötelezettségeket tartalmaz mindkét törvény, de szerinte ezek nincsenek fedésben egymással. Tóth Attila, az SZVMSZK biztonságtechnikai országos alelnöke a tervezői névjegyzékről tartott rövid előadást, a kettősségről, amely a biztonságtechnikai tervezőket a Mérnökkamarához és az SZVMSZK-hoz egyaránt köti. Rohánszky Mihály (SZVMSZK Budapest, magánnyomozói alelnök) előadása meglehetősen sajátos értelmezésről tett tanúbizonyságot, már ami a szakértői tevékenységet illeti. Móré Attila szakértő a magyar nyelven még az idén megjelenő biztonságtechnikai szabványokról szólt és felhívta a figyelmet egy érdekes anomáliára is: a riasztásfogadó központokról rövidesen magyarul is megjelenő szabványban az adatok kezelésére vonatkozóan az a szabály, hogy a kommunikációs adatokat a központot üzemeltető 3 hónapig, míg az ügyféladatokat 2 évig (!) köteles megőrizni. Ezek az időtartamok nincsenek fedésben az Adatvédelemről szóló törvényben, de más magyar jogszabályban megfogalmazottakkal sem. Filkorn József (Seawing kft.) elsősorban az épületfelügyeleti rendszerek működésével kapcsolatos, valamint a felhasználókra és az eseményekre vonatkozó adatok meghamisítására, módosítására vonatkozó információkat osztotta meg a hallgatósággal. Az ismertetett esetek többsége belső elkövetőt feltételez. Kitért a kártyák illegális, ma már kis ráfordítással elvégezhető másolására és az ezzel szemben tehető intézkedésekre, az újabb eszközökre is. Hurtik Imre (G4S Microraab Divízió) a rádiófrekvenciás (RF) kártyákon tárolt adatok biztonságáról tartott előadást, konkrét, megtörtént esetek tapasztalatait is megemlítve. A konferencia harmadik napján a vagyonvédelmi képzések, továbbképzések jelene és jövője témájában hangzottak el előadások, kissé talán csökkent érdeklődés mellett. Rácz György tü. alezredes a BM Személyügyi Főosztály Oktatási és Képzési Osztályáról annak a véleményének adott hangot, hogy az OKJ változásainak hatása nem rövidtávon fog jelentkezni a vagyonvédelmi szakmák tekintetében. Prépost Tibor az SZVMSZK gazdasági alelnöke zárta a konferencia előadásainak sorát, „Az „Éh”-nek a bére” című megrázó prezentációjával. A hallgatóságnak olyan adatok, információk jutottak birtokába, amelyet minden felelős állami vezetőnek ismernie kellene, aki a szakma kérdéseivel foglalkozik, jogszabályokat készít, módosít, előterjeszt. Összefoglalva: az előadás kapcsán elmondható, hogy az őrzésben foglalkoztatottak helyzete katasztrófa-közeli. Sürgős és alapos változásokra van szükség a biztonsági őrök foglalkoztatása, bérezése, az őrzéssel foglalkozó cégek bejegyzése, vállalási ára és szinte minden kapcsolódó tárgykör tekintetében egyaránt. A kérdésre még visszatérünk. A programok szüneteiben és az egyes napok végén folytak a névjegycserék, tájékozódó és puhatolódzó beszélgetések, megbeszélések. Néhányan a megrendelői oldalról szakmai segítséget is kértek a jelenlévő szakemberektől. Az idei talán utolsó nyárias napon elégedetten utaztak haza az ország minden tájára a vagyonvédelmi szakma aktuális kérdései iránt érdeklődők. Tóth-Baranyai Viktória
|
||
| 2011.11.02 11:48:18 | | | Vissza |
Hírarchívum© Detektor Plusz 2010 Minden jog fenntartva.
powered by SiteSet
|