Osztrák-magyar közös kezdeményezésre került az uniós belügyminiszterek csütörtöki találkozójának napirendjére az illegális bevándorlás és az embercsempészet kérdése, amely kritikus méreteket kezd ölteni az Európai Unióban. Több száz afrikai és közép-ázsiai állampolgárt fogtak el idén a hatóságok Ausztriában és Magyarországon, akiknek a többségéről bebizonyosodott, hogy hazánk déli határain léptek be az EU területére.
A Schengen-övezeti reformmal összekapcsolva szeretne Magyarország és Ausztria európai uniós vitát generálni az illegális bevándorlás és az embercsempészet riasztó mértékéről. A két ország kérésére az uniós belügyminiszterek csütörtöki ülésének napirendjére fel is vette a lengyel elnökség a kérdést, ahol Budapest és Bécs egyfajta vitaindítóként próbálhatja győzködni a tagállamokat, hogy közösségi szinten szükséges kezelni az ügyet.
Ausztria már évek óta panaszkodik a külső uniós határok szerintük nem megfelelő magyar ellenőrzésére, az osztrák hatóságok által elfogott illegális bevándorlókról ugyanis legtöbbször kiderül, hogy a magyar-szerb határon keresztül érkeztek az Európai Unió területére, ráadásul nem egyszer magyar állampolgárságú embercsempészek segítségével.
A fokozatosan romló statisztikák végül augusztus végén és szeptember elején léptek túl az osztrák tűréshatáron. Információink szerint csak augusztus utolsó hetében közel 150 észak-afrikai, nyugat-afrikai, közép-ázsiai és indiai állampolgárt füleltek le a bécsi hatóságok, akik különböző országokból, de mind a Törökország – Görögország – Nyugat-Balkán útvonalon érkeztek uniós területre.
Ugyanebben az időszakban körülbelül ugyanennyi illegális bevándorlót fogtak el Magyarországon is, egy magas rangú uniós diplomata szerint pedig „hogyha hozzászámoljuk a Németországból érkező panaszokat is, akkor idén már négy számjegyű a magyar határon keresztül az EU-ba érkezett illegális migránsok száma”. Magyarországon 2011 első felében 20 százalékkal több illegális bevándorlót fogtak el, mint a tavalyi év hasonló időszakában.
A bevándorlók többségét szervezett embercsempész-hálózatok juttatják be az EU-ba. A lefülelt osztrák és magyar esetekben legtöbbször magyar és szerb állampolgárok vezették azokat az autókat, buszokat, amelyekben gyakran embertelen körülmények között utaztak az EU-ba igyekvők.
Ausztria igyekezett először a problémát kétoldalú keretek között megoldani. A hónap elején kötött osztrák-magyar ötpontos kormánymegállapodás szerint a bécsi hatóságok segítséget nyújtanak Budapestnek: 20-30 osztrák határőr segít majd a magyar-szerb határon a magyar kollégáknak; fokozott mélységi ellenőrzéseket végeznek közösen az Ausztriába vezető közútvonalakon; igyekeznek több adatot és információt megosztani egymással; osztrák-magyar elemző és nyomozócsoport jön létre az embercsempészet gyökereinek a felkutatására (úgy tudjuk, főként Szabadka környékén kutakodnak majd a rendőrök); a két ország közösen lép fel az embercsempészet ellen a Frontex és az Europol segítségét is kérve.
Ezen túl viszont Ausztria és Magyarország abban is megállapodott, hogy uniós szintű vitát kezdeményeznek az illegális bevándorlásról és az embercsempészetről. Ez ügyben a két ország belügyminisztere levelet írt a lengyel elnökségnek, kérve a csütörtöki napirendre vételt. Diplomaták állítják, a közös levél lényege, hogy „felhívjuk az EU-tagállamok figyelmét arra, hogy nemcsak a déli tengeri határokra kell fókuszálni, hanem a szárazföldi útvonalakon is érkeznek illegális bevándorlók”.
Magyarország kérni fogja az Európai Bizottságot arra, hogy terjessze ki a határellenőrzésre a már meglévő görög menekültügyi és bevándorlási akciótervet. Uniós berkekben nyílt titokként kezelik, hogy „Görögország egy átjáróház”, és – bár a magyar-szerb határon át jut be a Schengen-övezetbe az illegális bevándorlók többsége, de előtte már a török-görög határon is át kell jutniuk, ami nem is okoz nagy gondot az embercsempészek többségének.
|
Kezdőlap