Kezdőlap
| Deviancia, veszélyeztetettség és nyilvánosság - korrupciós tanulmányok a Pénzügyi Szemlében | ||
Az Állami Számvevőszék az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve, amelynek céljai között szerepel a korrupció elleni küzdelem is. A Számvevőszék az Integritás Projekten kívül tudományos kutatással és publikációkkal is hozzá kíván járulni a korrupció visszaszorításához. Ez utóbbi célt szolgálta, hogy a Pénzügyi Szemle legfrissebb száma kiemelten foglalkozott a korrupció kérdésével. A Pénzügyi Szemle 2011/1-es száma három tudományos cikket is tartalmaz a korrupcióval kapcsolatban. Ezek a korrupciós magatartásformával, a közigazgatás korrupciós kockázataival, illetve a korrupció és a nyilvánosság kapcsolatával foglalkoztak. A korrupció mint deviáns magatartásforma Az Állami Számvevőszék főtitkára, Csapodi Pál a Károly Róbert Főiskola két egyetemi docensével, Takács Istvánnal és Takács-György Katalinnal közösen jegyzett tanulmányában a korrupcióról mint deviáns társadalmi magatartásformáról és attitűdről írt, kifejtve, hogy a korrupció egyidős az emberi civilizációval. A tanulmány szerint a korrupció elleni hatékony fellépés érdekében azonosítani kell a társadalmi költségeket és hasznokat, illetve meg kell érteni a korrupcióhoz vezető társadalmi, gazdasági, történelmi és kulturális okokat. A szerzők ugyan abból indulnak ki, hogy a korrupció negatív társadalmi jelenség, de ismertetik azokat a tudományos elemzéseket is, amely szerint a korrupció bizonyos feltételek fennállása mellett akár hasznos is lehet. A tanulmány bemutatja például, hogy kizárólag gazdasági és hatékonysági szempontból a korrupció optimális szintje nem „nulla", sőt, egyes kelet-ázsiai országokban az is kimutatható, hogy minél nagyobb a korrupció, annál dinamikusabb a gazdasági növekedés (a korrupció kelet-ázsiai paradoxona). Ez utóbbi jelenség arra vezethető vissza, hogy gyenge intézményrendszer esetén a hatékonyságot még a korrupció is javíthatja, amiből az is következik, hogy a korrupció elleni küzdelem sikerének alapfeltétele az intézményrendszer fejlesztése. A korrupció nem csak a növekedési ütemre hat, hanem intézményi hatásai is vannak, hisz a korrupció növekedése csökkenti a kormányzat legitimációját a kormányzottak szemében. Ez akkor is igaz, ha a korrupt viselkedés normává válik egy társadalomban. A korrupció rejtett jelenség, amely a gazdaság és a társadalom különböző területein eltérő mértékben érzékelhető - jelenléte ott a legerősebb, ahol jelentős pénzmozgások vannak, illetve ahol közpénzeket is érintenek a visszaélések. A szerzők szerint a korrupció elleni küzdelemhez átlátható és decentralizált döntéshozatal, a privatizáció szabályozása és nyilvánosság szükséges. A tanulmány szerint Magyarország - a többi visegrádi országhoz hasonlóan - korrupcióval közepesen fertőzött országnak tekinthető. Az észlelt korrupció alapján a magyar korrupciós helyzet viszonylag jó, de a tendencia romló. A szerzők szerint Magyarországnak korrupcióellenes nemzeti stratégiára van szüksége, a sikerhez pedig az azonos kultúrkörbe tartozó államok együttes fellépése szükséges.
Hol jelent veszélyt a korrupció és miért? Báger Gusztáv, az ÁSZ Kutató Intézetének tudományos tanácsadója a közigazgatás korrupciós kockázatairól közölt tanulmányt. A szerző szerint a korrupció elleni hatékony küzdelemhez tudni kell, hogy hol kell fellépni a korrupció ellen. A kérdés megválaszolására Báger egy holland kockázatelemzési modellt mutat be, amely behatárolja, hogy milyen tevékenységek tekinthetőek veszélyeztetettnek korrupciós szempontból, meghatározza, hogy milyen külső tényezők tudják ezt a kitettséget növelni, illetve felméri, hogy az érintettek milyennek ítélik saját tevékenységük korrupciós kockázatait. A szerző által ismertetett, minisztériumok körében végzett számvevőszéki kutatás szerint a szerződéskötések, a pénzkifizetések és a jogalkotás mind olyan tevékenység, amely magában hordozza a korrupció veszélyét - ezek a veszélyforrások jellemzően nem az alaptevékenységhez, hanem kiegészítő tevékenységekhez kötődnek. A jogalkotáson belül a támogatási, az engedélyezési feltételek, illetve a technikai követelmények meghatározása különösen kockázatos terület, a jogalkalmazáson belül pedig a felügyeletre és az ellenőrzésre kell kiemelten figyelni. A szerződéskötések korrupciós veszélyeztetettségét növelik a meghívásos pályázatok, a megbízási szerződések és az eseti beszerzések, de a gyakran változó jogszabályok és a politikai befolyás is növeli a korrupciós veszélyt. A felmérés szerint a törvények és egyéb jogszabályok gyakori változása szintén a korrupciós kockázatot növelő tényező, főleg azért, mert a sok változtatás elbizonytalanítja a jogalkalmazót és egyedi jogértelmezésekre ad lehetőséget. Minden megkérdezett tárca veszélyesnek tartotta a teljesítménykényszert, ami könnyen felmentést ad a szabályok megtartása és az érdemi ellenőrzés elvégzése alól, ezáltal pedig a korrupció forrásává válhat. A szerző ismerteti a számvevőszéki ellenőrzések korrupcióval kapcsolatos tapasztalatait is, külön kitérve az állami támogatások, az európai uniós támogatások, a közbeszerzések és a politikai korrupció kérdésére. Báger következtetése szerint megvalósítási stratégiára van szükség, amelynek kidolgozásához figyelembe kell venni, hogy a közszférához nagyon eltérő intézmények tartoznak, a korrupció érezhető csökkentéséhez pedig a szektor integritásprofiljának sokoldalú elemző áttekintésére van szükség. Korrupció és nyilvánosság Az ÁSZ kommunikációs osztályának munkatársai, Németh Erzsébet osztályvezető főtanácsos, Körmendi Gábor sajtótitkár és Kiss Beatrix kommunikációs munkatárs cikke a korrupció és a nyilvánosság kapcsolatát vizsgálja. A kutatók arra jutottak, hogy a korrupciós esetek médiában való bemutatása kettős hatással jár: egyrészről csökkenti a korrupció megjelenésének valószínűségét, másrészről azonban növeli az érzékelt korrupciót. A szerzők elfogadják, hogy a nyilvánosság segíti a korrupció feltárását és megelőzését, de bemutatják azokat a kutatásokat is, amelyek szerint a korrupció nyilvános taglalása negatívan befolyásolja annak társadalmi érzékelését (korrupciós neurózis). A tanulmány arra is kitért, hogy nem egyértelmű a megítélése annak sem, hogy a médiában jelentkező verseny miképp hat a korrupció elleni küzdelem hatékonyságára: van ugyanis olyan álláspont, miszerint a verseny ellehetetleníti az alapos elemzéseket, és van olyan is, amely szerint a médián belüli verseny fontosabb a korrupció visszaszorítása szempontjából, mint maga a sajtószabadság. A szerzők empirikusan igazolták tanulmányukban azt a hipotézist, miszerint a korrupcióval kapcsolatos tudósítások csökkentik a politikai korrupció mértékét, de növelik annak társadalmi percepcióját. A korrupció és annak társadalmi érzékelése időben eltér egymástól, ami azt is jelenti, hogy a korrupció érzékelésének romlása nem feltétlenül jelenti a korrupciós helyzet romlását, sőt, épp annak ellentéteként, a korrupció visszaszorításának jeleként is értelmezhető.
|
||
| 2011.06.01 15:08:29 | | | Vissza |
Hírarchívum© Detektor Plusz 2010 Minden jog fenntartva.
powered by SiteSet
|