Lehetővé tenné a Schengen-övezeten belüli határellenőrzés ideiglenes visszaállítását az Európai Bizottság új menekültügyi stratégiája. A testület szerdán mutatja be az elképzeléseit, de a BruxInfo birtokába került dokumentumból kiderül, a Bizottság egyértelműbb jogi helyzetet, közösségi irányítást, egyszerűbb határátlépést és nagyobb biztonságot akar.
Közösségi keretek közé terelné a Schengen-övezet működtetését az Európai Bizottság abban a napokban elkészült menekültügyi stratégiában, amelyet szerdán mutat be a testület Brüsszelben. A BruxInfo birtokába került dokumentum felidézi, hogy a határellenőrzés nélküli övezet joganyaga az Amszterdami Szerződéssel bekerült az uniós jogba, a zóna működtetése viszont több ponton kormányközi jellegű maradt.
A nem egyértelmű jogi helyzet miatt alakulhatott ki az elmúlt hónapokban, hogy Franciaország ideiglenesen visszaállította az ellenőrzést a határai egy részén, így feltartóztatva az Olaszországból érkező főként tunéziai menekülteket, Róma pedig az általa kibocsátott ideiglenes tartózkodási engedéllyel próbálta arra sarkallni az országban egyre sokasodó emigránsokat, hogy a dokumentummal a kezükben nyugodtan álljanak tovább a többi schengeni országba.
Mindkét ország törvénytelennek ítélte a másik cselekedetét, és az Európai Bizottság sem tudott adekvát jogi véleményt mondani az ügyekben. A szerdán bemutatandó bizottsági közlemény olyan mechanizmus létrehozását javasolja, amely meghatározott feltételek teljesülése esetén lehetővé tenné a Schengen-övezet tagállamai számára, hogy ideiglenesen visszaállítsák a rendszeres ellenőrzést valamelyik belső határszakaszukon.
A részleteket rövid időn belül ígéri a Bizottság, de azt leszögezi, hogy a mechanizmust csak végső lehetőségként lehetne alkalmazni, igazán kritikus helyzetben, korlátozott és előre meghatározott időtartamra. A testület elképzelései szerint egy tagállam akkor állíthatná vissza ideiglenesen a határellenőrzést, ha egy másik tagország nem teljesíti a külső határellenőrzésre vonatkozó kötelességeit, vagy ha hirtelen migrációs nyomás alá kerül egy-egy határszakasz.
A testület a stratégiában gyorsabb, de biztonságosabb uniós határellenőrzést is szeretne. A Bizottság megismételte azt a februári igényét, amely szerint megnövelt költségvetésű, hajókkal és egyéb határvédelmi felszereléssel rendelkező határvédelmi szervezetté kell alakítani az EU határellenőrzési ügynökségét, a Frontexet, amely most még csak a tagállami határőrizeti hatóságok koordinációs szervezeteként működik. A Bizottság a közleményben felszólítja a Tanácsot és az Európai Parlamentet arra, hogy minél előbb tárgyalja ki és fogadja el a korábbi testületi javaslatot.
Azt viszont még 2011-re szabta magának feladatul az Európai Bizottság, hogy jogalkotási javaslatot tegyen a határellenőrzési hatóságok közötti hatékonyabb információcsere megteremtésére. Ezt szolgálná az Európai Határfelügyeleti Rendszer kiteljesítése is, amely már 2008 óta folyamatban van. Az EU-n kívüli állampolgárok határátlépését pedig az az adatbázis gyorsítaná, amelyben regisztrálhatnának a rendszeres utazók: ha ugyanis egy információs rendszerben már benne van a határátlépő, gyorsabbá válhat az iratok ellenőrzése.
Egy sor jogszabály szigorúbb alkalmazására, vagy mielőbbi elfogadására is kéri a Bizottság a tagállamokat. Alapvetőnek nevezte Brüsszel az Európai Szankciós Irányelv mielőbbi tagországi átvételét, az Emberkereskedelem elleni direktíva mielőbbi alkalmazását, valamint a visszafogadási egyezmények következetesebb végrehajtását. A testület hamarosan javaslatot tesz az uniós vízumpolitika reformjára, jövőre pedig az illegális határátlépők visszatoloncolását és különböző, mobilitást ösztönző programokat veszi górcső alá.
|
Kezdőlap