Termékmonitor

Adat és információvédelem
Elektronikus jelzéstechnika (135)
Gépjárművédelem
Kommunikációtechnika
Mechanikus biztonságvédelem
Szolgáltatások
Tűzvédelem technika (5)

Hírarchívum

Ellenőrzési irányok a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. évi ellenőrzési feladatainak végrehajtásához
A jogelőd szervezetekhez hasonlóan, eleget téve jogszabályi kötelezettségének, február 21-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is közzéteszi 2011 évi ellenőrzési tevékenységének fő irányait, ez által is biztosítva annak széleskörű megismerhetőségét.
Az ellenőrzés a leghatékonyabb eszköze mind a prevenciónak, az önkéntes jogkövetés elősegítésének, mind a szándékos kötelezettségszegések feltárásának, szankcionálásának.
A korábban önálló ellenőrzési tevékenységet végző adó- és vám szakterület szervezeti integrációja megteremti az erőteljesebb hatósági jelenlét, a költségvetést károsító adózói magatartásokkal szembeni hatékonyabb fellépés, az adóbevételi szempontból kiemelt kockázatot jelentő gazdasági folyamatok gyorsabb feltárásának, visszaszorításának lehetőségét.
Az ellenőrzéseket megalapozó kockázatkezelés, kiválasztás fókuszában egyrészt az adózói életút különböző szakaszaihoz (alakulás, működés, átalakulás, megszűnés) köthető kockázati tényezők, másrészt kockázatos adózói kapcsolatok állnak.
Idén is számíthatnak ellenőrzésre az induló vállalkozások, mert a helyes adózói magatartás kialakítása mellett az adóhatóság a „fantom” cégek minél nagyobb arányban és minél hamarabb történő kiszűrésére törekszik.
Egyedi kockázatelemzés indokolt ott, ahol a székhelyet székhelyszolgáltató biztosítja; a cég külföldi ügyvezetője belföldön csak kézbesítési meghatalmazottja útján van jelen, de ténylegesen nem elérhető, vagy az alacsony jegyzett tőkével megalakuló vállalkozás már a működés megkezdését követő időszakban nagy összegű fizetendő és emellett közel azonos összegű levonható általános forgalmi adót szerepeltet a bevallásában
Az ellenőrzésre történő kiválasztás szempontjából fokozott figyelemmel kíséri az adóhatóság azokat a működő vállalkozásokat is, ahol
  • a bevallások elmaradása; összhangjának hiánya;
  • gyakori székhely-, illetékesség, illetve tulajdonosváltás;
  • nagy összegű adóhátralék felhalmozása jelentős értékesítés növekedés mellett;
  • tartós veszteség kimutatása folyamatos működés mellett,
  • felhalmozódott veszteségek tagi kölcsönnel történő finanszírozása;
  • összegében és a forgalomhoz képest jelentős eltérés az EU tagállamok által adott kontrolladatokhoz képest;
  • csalás gyanús export-import ügyletek bonyolítása;
  • adóminimalizálás tapasztalható; illetve
  • a vállalkozások kapcsolatrendszerén, számlázási láncolatán, érdekmegosztásán alapuló szervezett csalásban való részvétel gyanúja merül fel.
A vállalkozások megszűnése esetén pedig az adóhatóság a vállalkozási vagyont érintő ügyletek nyomon követésére fókuszál majd.
Érintik majd az ellenőrzések többek között:
  • a korábban vizsgált adóelkerülők, fantom cégek tulajdonosai által alapított, új cégeket; az azonos székhellyel, tulajdonosi körrel, ügyvezetővel rendelkező, egymással üzleti kapcsolatban álló vállalkozásokat;
  • azon cégeket, amelyek tulajdonosainak székhelye alacsony adókulcsú (offshore) államok valamelyikében található; vagy
  • azokat az adózókat, amelyek kiemelten kockázatos külföldi adózókkal állnak/álltak üzleti kapcsolatban.
2011-ben az ellenőrzés stratégiai kérdése, hogy minél előbb fellépjen a jogellenes gyakorlatot folytató adózókkal szemben. Előtérbe kerülnek az aktuális gazdasági folyamatok. Ennek megfelelően az adatok gyűjtését célzó, az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzések, valamint az utólagos adóellenőrzések jelentős része is a vizsgálat elrendelésének évét, illetőleg az azt megelőző egy-három évet érinti majd.
Megnő a helyszíni vizsgálatok, adatgyűjtések száma a regionális adó főigazgatóságok közötti illetékességváltással érintett adózóknál, valamint a jelentős – különösen támogatások felhasználásával is megvalósuló – beruházások esetén.
Nem csökken a kiutalás előtti ellenőrzések jelentősége: a jogosulatlan visszaigénylések gyors felismerésével az ehhez kapcsolódó kiutalások megakadályozása.
A bevallások utólagos vizsgálata vonatkozásában pedig továbbra is kiemelten kezelendő a fiktív számlázás, körbeszámlázásos ügyletek és értékesítési láncok felderítése; a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait illető bevételek megrövidítésének feltárása, illetve vagyonosodási vizsgálatok a vállalkozások pénzforgalmi számlájáról jelentős összegű készpénzt felvevő, de annak vállalkozási célú felhasználását igazolni nem képes magánszemélyek, az adócsalás gyanús ügyletekkel érintett magánszemélyek, illetőleg a jelentős hátralékkal felszámolásra került cégek tulajdonosai, képviselői körében.
Emellett azonban új feladatként jelenik meg többek között:
  • a transzferárak ellenőrzése – a multinacionális vállalkozások mellett a kis- és középvállalkozásoknál;
  • a vállalkozás érdekeit tartósan szolgáló tulajdoni részesedést jelentő befektetés vásárlásának vagy értékesítésének vizsgálata;
  • a reklámköltségek elszámolásának ellenőrzése a táraságoknál;
  • a fordított adózás szabályainak vizsgálata az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog átruházása körében;
  • a benyújtott bevallások adatai és a kontrolladatok összevetése alapján a tőzsdei ügyletek vizsgálata;
  • a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő különadó ellenőrzése;
  • az illegális szerencsejáték szervezői tevékenység visszaszorítása; valamint a játékadó fokozott ellenőrzése.
Az ellenőrzésre kijelölt tevékenységek kiválasztását megelőzte a korábbi időszakok vizsgálati eredményeinek és a 2010. évi előkészítő adatgyűjtések megállapításainak elemzése; valamint a magyar gazdaság szerkezeti adottságainak figyelembe vétele (a bruttó hozzáadott értékhez történő hozzájárulás aránya, s az ahhoz elvárható volumenű adóbevétel nagysága).
Ezért 2011. évben is elsősorban a szolgáltató szektor és ezen belül is a nagykereskedelem (különösen gépjármű, gabona, dohány, ruházat, lábbeli, számítógép, építőanyag stb.) kerül kiemelésre. Emellett azonban figyelemmel kíséri az adóhatóság többek között az őrző-védő szolgáltatókat, illetve a vagyonkezelői, tanácsadói szolgáltatást nyújtókat, építményüzemeltetőket. Az ipari és a mezőgazdasági szektorokból kiemelésre került az építőipar, az élelmiszergyártás, húsfeldolgozás és tartósítás mellett az erőgazdálkodás és a fakitermelés is
A jövedelmezőség elmaradását vizsgája az adóhatóság a vegyes termékkörű nagykereskedelem, a saját tulajdonú ingatlan adásvétele, valamint az összetett adminisztratív szolgáltatás vonatkozásában.
A következő évek adóellenőrzéseit előkészítő adatgyűjtések főbb irányait a vendéglátás; egyéb személyi szolgáltatás; reklám, piackutatás; és munkaerő-piaci szolgáltatás képezik.
Törvényi előírás alapján 2011. évtől kezdődően az ellenőrzési irányok részét képezik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámra, jövedéki adóra és környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó célkitűzései is. A vámellenőrzések során kiemelt figyelmet szentel majd a hatóság többek között az áruosztályozás jogszerűségének vizsgálatára, továbbá a textil- és ruházat, cipő- és lábbeli termékek importjának fokozott ellenőrzésére. A jövedéki ellenőrzések során elérni kívánt cél a jövedéki termékek illegális importjának és a dohánygyártmányok feketepiacának visszaszorítása, illetve a párlatok illegális forgalomba kerülésének megakadályozása.
2011.02.18 16:11:39   |   Vissza

© Detektor Plusz    2010    Minden jog fenntartva.
powered by SiteSet