Termékmonitor

Adat és információvédelem
Elektronikus jelzéstechnika (135)
Gépjárművédelem
Kommunikációtechnika
Mechanikus biztonságvédelem
Szolgáltatások
Tűzvédelem technika (5)

Hírarchívum

BÜNTETŐÜGYEK EZERSZÁMRA

 A LEGTÖBB ELJÁRÁS SCHENGENI ORSZÁGOKBAN INDUL MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK ELLEN

Tízezernél is több magyar állampolgár ellen indult büntetőeljárás az elmúlt öt évben külföldön, a fogvatartottak száma pedig ezres nagyságrendű. A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatása szerint honfitársaink leggyakrabban emberkereskedelemmel, prostitúcióval, kábítószer-csempészettel összefüggő ügyek miatt kerülnek rendőrkézre.

Az utóbbi öt évben több mint tízezer eljárás indult külföldön magyar állampolgárok ellen, míg ezres nagyságrendű a jelenleg fogva tartott magyarok száma – tudtuk meg a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól. A tárca szerint a külföldre utazó magyar állampolgárok döntő többsége tiszteletben tartja a helyi szokásokat, jogszabályokat, mégis évente több százan kerülnek összeütközésbe a fogadó országok törvényeivel.
A legtöbb eljárást a schengeni országokból regisztrálják. Ennek oka a minisztérium szerint az, hogy az övezethez tartozó államokban nem ütközik különösebb adminisztratív nehézségekbe a beutazás és az ott-tartózkodás, emiatt az ott időző honfitársaink száma jócskán felülmúlja a tengerentúlra, vagy Ázsiába utazókét. Ráadásul általában a kint eltöltött idő is hosszabb.

A lista élén álló országok Hollandia, Nagy-Britannia, Ausztria, Németország, illetve Szlovákia. (Az utóbbit nem számítva egyébként ezek azok a helyek, ahová a munkavállalók zöme érkezik hazánkból.) Tavaly nyáron például három és féltől tizennégy évig terjedő börtönbüntetéseket szabott ki egy londoni bíróság a 38 éves B. Zsoltra és társaira, akik a vád szerint csaknem száz nőt csempésztek Angliába. A bűnbanda ötven helyszínen működtetett bordélyokat 2011 és 2014 között, amíg az egyik áldozatnak végül sikerült elmenekülnie, és segítséget kérnie az Ilford kerületi rendőrőrsön.

Néhány hónappal korábban egy, többek között az észak-angliai Boltonban és Manchesterben működő társaságot marasztaltak el hasonló bűncselekmények miatt. Egyik áldozatuk elmondta: korábban Hollandiában, Németországban és Belgiumban is szexmunkára kényszerítették. De ítéltek már el magyarországi futtatókat Svájcban is, ahol egy helyi lap, a Sonntagszeitung szerint a zürichi illegális utcai prostitúció a „magyarok kezében van”.

Nem ritka az sem, hogy magyar állampolgárokat kábítószer-szállításért vonjanak felelősségre a világ valamelyik országában. Sajtóhírek szerint néhány éve csak Peruban tucatnyian ültek a könnyen szerzett vagyon reményében elvállalt futárszerep miatt.
Ezek után aligha meglepő, hogy a külképviseleteink tudomására jutott büntetőeljárások között az emberkereskedelemmel, prostitúcióval, kábítószer-csempészettel összefüggő ügyek aránya messze kimagasló. De a gyakori esetek közé tartoznak a fentieken túl a vagyon elleni bűncselekmények (lopás, hűtlen kezelés, csalás), a közlekedési szabálysértések (azon belül is elsősorban ittas vezetés), továbbá – különösen egyes, hazánktól nagy távolságra fekvő országokban – az idegenrendészeti jellegű ügyek: túltartózkodás, illegális munkavállalás.
Fontos megjegyezni, hogy a magyar állampolgárok ellen indult külföldi büntetőeljárások nem minden esetben kerülnek a hazai külképviseletek – a magyar Konzuli Szolgálat – látókörébe. Noha a nemzetközi jog valamennyiüknek lehetővé teszi, hogy a helyi hatóságoktól kérjék a magyar konzul haladéktalan értesítését, a gyakorlat azt mutatja, hogy ezzel a lehetőséggel nem élnek minden esetben. Márpedig kifejezett kérés hiányában számos ország csak jelentős késedelemmel vagy éppen egyáltalán nem jelenti az ügyeket a Konzuli Szolgálatnak. A konzuli segítség mindenkinek jár, de a tárca hangsúlyozta: a külképviseletek nem tudnak kivételes elbánást, jogkövetkezmények alóli mentességet elérni, továbbá az ügyvédi költségeket, pénzbírságot és óvadékot kifizetni.

Magyar idők

 

2016.02.18 08:42:48   |   Vissza

© Detektor Plusz    2010    Minden jog fenntartva.
powered by SiteSet