Kezdőlap
| Haladásról” beszél a bizottság éves szomszédságpolitikai jelentése | ||
A tavalyi kritikus szomszédságpolitikai jelentéshez képest a Juncker-bizottság első, e témában kiadott évértékelője igyekezett minden relációban a pozitív mozzanatokra súlyozni. Egyúttal visszatérően emlékeztetettek, hogy a testület már megkezdte a konzultációt a szomszédságpolitika reformjáról, amit az őszre ígért, megújított stratégia tartalmazhat majd. A tavaly ilyenkor közzétett évértékelő hangütése még elég drámai volt: Stefan Füle, a dossziéért felelős akkori EU-biztos a jelentés bemutatásakor úgy fogalmazott, hogy 2013-ban csak néhány szomszédos országban történt érdemi haladás a demokrácia és a piacgazdaság építésében. Annál több példa akadt viszont a helyzet rosszabbodására, konfliktusra, hatalmi erőszakra és a korrupció elterjedésére. A mostani jelentések összefoglalásakor Füle utóda, Johannes Hahn, valamint Federica Mogherini külpolitikai főképviselő – ő a kubai útja miatt csak írásos nyilatkozatot tehetett szerdán – egyaránt hangsúlyozták, hogy a 2014-es év is „hatalmas kihívásokat” hozott az uniós szomszédságpolitikában, viszont különösen Hahn szerint helyi szinten sok partnerországban pozitív elmozdulások is mutatkoztak. A kihívások mibenléte egyértelmű: az ukrajnai „hibrid-háború”, az ország több térségének az erőszakos orosz elszakítása – ennek elutasítását egyébként a bizottsági jelentés azzal is érzékeltetette hogy az említett térségeket továbbra is „ukrán területeknek” tekintik -, mindezek fényében az ukrán gazdaság ellehetetlenülése csupán az egyik tényező volt a negatív fejlemények között. A szíriai és a líbiai helyzet súlyosbodása, az illegális bevándorlók tömegének minden korábbi mértéket meghaladó növekedése, az embercsempészés megugrása, valamint a terrorista fenyegetés erősödése egészítette ki immár dél felől a keleti relációjú problémákat. (A bevándorlás ügye igazából mindkét vonatkozásban releváns volt és maradt – derült ki az értékelésekből.) Mindeközben azonban sok „szomszéd-országban” az elmúlt tizenkét hónap látható előrelépést is hozott a demokratikus intézmények erősödésében, az emberi és alapvető szabadságjogok – így mindenekelőtt a sajtószabadság – több országban is kimutatható javulásában, vagy éppen a gazdasági teljesítmény kedvezőbbé válásában. Igaz viszont, hogy szinte minden partnerország esetében szükségesnek érezték az érvértékelésben azt is kiemelni, hogy a közbiztonsági és igazságszolgáltatási intézmények reformjában sok még a teendő. A keleti partnerség és szomszédságpolitika kapcsán a bizottsági jelentés várakozásteljesen utalt a májusi rigai keleti partnerségi csúcstalálkozó jelentőségére, hangsúlyozva, hogy uniós részről azt remélik: a partnerországokkal ennek során közösen tehetnek majd fontos lépéseket a keleti szomszédsághoz fűződő politika új alapokra helyezése érdekében. A „keleti partnerek” közül amúgy a legterjedelmesebb „bizonyítványt” érthető módon Ukrajna kapta (20 oldal), elismerve, hogy az országnak tavaly „rendkívül nehéz politikai, gazdasági, szociális és katonai-biztonságpolitikai helyzetet” kellett megélnie. Mindez értelemszerűen riasztóan hatott a potenciális külföldi üzleti kapcsolatokra, befektetői hajlandóságra is – állapítja meg a bizottsági jelentés. Emlékeztettek ugyanakkor arra, hogy a vizsgált időszakban csupán a szomszédságpolitika keretében Kijev 365 millió eurós – az államigazgatás és a civil társadalom építését célzó - támogatásban részesült. Emellett került folyósításra 139 millió eurós humanitárius támogatás, amit követett egy 1,36 milliárd eurós makrogazdasági hitel nyújtása – jegyzi meg a brüsszeli évértékelő. Emlékeztetve egyúttal, hogy a Bizottság éppen a napokban tett javaslatot egy újabb 1,8 milliárd eurós közösségi hitelcsomag elfogadására. (Ez utóbbi folyósítását - 2015-2016 folyamán - egyébként éppen szerdán este hagyta jóvá az Európa Parlament plenáris ülése.) Lényegesen több pozitívumot tudott mondani a bizottsági értékelő a másik négy keleti partnerország kapcsán. Moldávia esetében különösen a sajtó – a térség többi országához viszonyított – szabad működését emelték ki, de általában is „haladást” állapítottak meg az alapvető jogok tiszteletben tartása kapcsán. Megjegyezték azt is, hogy a vízumkényszer tavaly áprilisi eltörlése óta 360 ezer moldáviai polgár látogatott európai uniós területre. Grúzia kapcsán is „bizonyos haladást” állapítottak meg a szabadságjogok tekintetében, továbbá „alapvetően elfogadhatónak” minősítették a tavaly nyári helyhatósági választások bonyolítását is. Javult a sajtószabadság is, az igazságszolgáltatás függetlensége azonban a jelentés szerint „törékeny maradt”. Azerbajdzsánt a bizottsági évértékelés elsősorban a gazdasági teljesítmény érezhető javulása – valamint nem utolsó során a déli (gáz) folyosó iránti szállítói elkötelezettsége – miatt dicsérte, miközben megjegyezték, hogy a „demokratikus és emberi jogi környezet jelentős mértékben romlott” az országban. Örményország esetében a bizottsági jelentés emlékeztetett arra, hogy az örmény kormány elállt az EU társulási szerződés aláírásától és inkább az eurázsiai gazdasági uniót választotta. Ez azonban nem zárta ki, hogy a hagyományos szomszédságpolitikai együttműködés több területén fennmaradjon, esetleg erősödjön is az Európai Unióval. Örményország kapcásn is roblémák forrásaként említettékk ugyanakkor a sajtó munkatársainak esetenkénti megfélemlítését és általában a sajtószabadság elégtelenségét, valamint azt, hogy úgymond „nem történt elegendő haladás” a szabadságjogok javítása tekintetében. |
||
| 2015.03.31 13:00:42 | | | Vissza |
Hírarchívum© Detektor Plusz 2010 Minden jog fenntartva.
powered by SiteSet
|