Kezdőlap
| Lezárult a vizsgálat az adatgyűjtési botrányban | ||
Hat hónap munka után lezárult az amerikai adatgyűjtési és megfigyelési botrányra válaszul indított európai parlamenti vizsgálat. A képviselőtestület állampolgári jogi szakbizottsága (LIBE) nagy többséggel megszavazott jelentésében egyebek között egy sor EU-amerikai megállapodás felfüggesztését javasolja. Moraes tavaly decemberre – a tervek szerint – elkészült a munkájával, a szakbizottsági szavazást azonban januárról februárral halasztották. Részben azért is, mert jó ideig lehetőségként szerepelt a PRISM-ügy kirobbantójának, az amerikai Edward Snowden-nak a video-meghallgatása. Az utóbbira aztán mégsem került sor, a LIBE-bizottság pedig e héten szerdán 33 igen szavazattal – 7 ellenében és 17 tartózkodás mellett – véglegesítette a márciusi plenárisnak szánt Moraes-jelentést. A terjedelmes anyag – ami valószínűsíthető plenáris elfogadása után hivatalos EP-állásponttá válik majd, de aminek közvetlenül semmilyen jogilag kötelező hatálya nincs a tagországokra nézve – egy sor ponton megerősítette a LIBE-bizottságban már korábban megfogalmazódott többségi véleményeket. Így mindenekelőtt több EU-amerikai megállapodás felfüggesztését is felveti. Az egyik ilyen az úgynevezett "biztonságos kikötő" (Safe Harbour) megállapodás, amely amerikai vállalkozások számára lehetővé teszi, hogy európai polgárok személyes adatait az Egyesült Államokba továbbítsák. A jelentés szerint az egyezmény „nem kínál védelmet EU-állampolgárok számára”, és ezért a meglévő, - képviselők szerint alkalmatlan - szerződés helyett új javaslatot várnak az amerikai féltől a személyes adatok (EU adatvédelmi előírásokkal összhangban álló) közvetítésére. Ugyancsak felfüggesztést javasolnak a pénzügyi tranzakciók nyomon követésén keresztül a terroristák kiszűrését célzó együttműködési program (TFTP) esetében is. Erről egyébként már ősszel külön plenáris ajánlás is született, szorgalmazva a program leállítását azon hír nyomán, miszerint az amerikai hatóságok állítólag (a nemzetközi pénzátutalásoknál alkalmazott) európai SWIFT-adatokat is megfigyelés alá vontak). A jelentés egyúttal indítványozza, hogy az EP ne fogadja el a leendő EU-amerikai szabadkereskedelmi megállapodást (TTIP), ha az közvetve vagy közvetlenül magánszemélyek adatvédelmét is érintő kitételeket is tartalmaz. Szorgalmazza viszont, hogy „még tavasszal” szülessen új, átfogó, EU-amerikai adatvédelmi megállapodás, (az év végéig pedig EU-keretek között is szükségesnek nevezi a régről vajúdó új belső, európai adatvédelmi jogszabály tető alá hozását). A vita résztvevői, csakúgy, mint a jelentés utólagos értékelői minden esetben visszatérően hangsúlyozták az állásfoglalás azon legfontosabb megállapítását, miszerint a tömeges, részben illegális adatgyűjtés nem igazolható a terrorizmus elleni küzdelemmel. A biztonság erősítésére történő hivatkozás úgymond nem szolgálhat alapul a személyiségi jogok tömeges megsértésére. Többen rámutattak arra is – így Sophie in’t Veld (holland, liberális), a LIBE egyik alelnöke külön nyilatkozatban is utalt rá -, hogy a meghallgatásokból leszűrt egyik legfontosabb tanulság éppen a demokratikus kontroll erősítése a biztonságvédelemre hivatkozó hatósági tevékenységek kapcsán. (A holland képviselő egyúttal sérelmezte, hogy az EP nem rendelkezik jelenleg e téren joghatályú következményeket felvető vizsgálati jogosítvánnyal, és szorgalmazta, hogy tegyenek lépéseket e helyzet megváltoztatására.) Snowden esete kapcsán hossza tartó vita kísérte azt a kérdést, hogy mit tehet az EU a visszaélések leleplezői védelmében? Egyes – főként zöldpárti és részben szélsőbaloldali – képviselők felvetették például, hogy az EU „adjon menedékjogot” az Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) jelenleg Oroszországban megbúvó egykori munkatársának. Ezt azonban végül leszavazták, azon az alapon, hogy menedékjogi kérdésekben nem létezik EU-szintű döntési jogosítvány, a kérdés kizárólagosan a nemzeti kormányok hatáskörébe tartozik. („Eltértek az álláspontok” e ponton – ismerte be az ülést követő sajtóértekezletén a jelentéstevő Moraes.) Az elvek szintjén ugyanakkor a jelentés határozottan kiáll a leleplezők védelme mellett, egyebek között „európai védelmi programot” kezdeményezve a Bizottságnál az ilyen személyek számára, és felszólítva a tagországokat, hogy biztosítsanak „nemzetközi védelmet” a hazai igazságszolgáltatás által üldözött, ugyanakkor „közhasznú” leleplezőknek. A jelentés más tekintetben is megszólít több tagországot is, midőn például külön felkéri Nagy-Britanniát, Franciaországot, Németországot, Svédországot, Hollandiát és Lengyelországot, hogy tisztázzák magukat a tömeges megfigyelés és adatgyűjtés velük kapcsolatban felmerült gyanúja alól. A Moraes-jelentés plenáris végszavazása az EP márcuis 12-i strasbourgi ülésén esedékes. BI |
||
| 2014.02.17 20:13:14 | | | Vissza |
Hírarchívum© Detektor Plusz 2010 Minden jog fenntartva.
powered by SiteSet
|