Erőteljesebb fellépést tart szükségesnek a lőfegyverrel elkövetett bűncselekmények és visszaélések ellen az Európai Bizottság, amely hétfőn uniós szintű konzultációt kezdeményezett a témában. Az EU-ban évente ezer ember életét oltják ki lőfegyverek.
Szigorúbb szabályokat, minimálisan kötelező büntetőjogi szankciókat és más megelőzést szolgáló intézkedéseket tart szükségesnek Brüsszel a lőfegyverekkel elkövetett bűncselekmények visszaszorítása és megelőzése érdekében. Az Európai Bizottság hétfőn közzétett közleményében számos új lehetséges intézkedést felvázolt, amelyekkel szerinte csökkenteni lehetne annak a veszélyét, hogy a lőfegyverek illetéktelen kezekbe kerüljenek az EU határain belül és azokon túl.
Cecilia Malmström belügyi biztos emlékeztetett rá, hogy Norvégiától kezdve Belgiumon át Olaszországig az elmúlt években számos vérfürdőre került sor, amelyeket lőfegyverekkel hajtottak végre. Az Európai Unió 28 tagállamában minden évben ezer ember életét oltják ki a lőfegyverek, és körülbelül félmillióra becsülhető azoknak a lőfegyvereknek a száma, amelyek lopását vagy elvesztését bejelentették, és azóta sem akadtak a nyomukra.
„Nem telik el hét anélkül, hogy nem hallanánk lőfegyverekkel elkövetett támadásokról. Éppen eléggé nyugtalanító az Európában a fegyverek illegális használatáról és kereskedelméről folyó vita. A lőfegyverek birtoklásáról folyó amerikai vita azonban gyakran láthatóbb. Rengeteg tennivalónk van Európában annak szavatolása érdekében, hogy a kézifegyverek, pisztolyok és támadó fegyverek ne jussanak a bűnözők kezére” – jelentette ki Malmström.
A legtöbb európai országban szigorú szabályok vannak érvényben a fegyverhasználatot illetően, ám a Bizottság szerint a gonosztevők jól ki tudják használni a sokszor eltérő tagállami szabályozásokat és jogi kiskapukat.
A testület ezért szükségesnek tartja a meglévő hiányosságok orvoslását, mégpedig a lőfegyverek teljes „életciklusa” alatt, a gyártástól, az eladástól kezdve a fegyverbirtokláson és a kereskedelmen keresztül a fegyverek tárolásáig és hatástalanításáig. A Bizottság ugyanakkor az esetleges aggodalmaknak elébe menve leszögezi, hogy nem kívánja korlátozni a törvényes fegyverhasználatot, így a sportlövészetet vagy a vadászatot sem.
Becslések szerint 80 millió lőfegyvert tartanak engedéllyel az Európai Unióban.
A Bizottság a megfontolandó lépések között említi a már meglévő közös uniós szabályok szigorítását és kiterjesztését többek között a lőfegyverek hatástalanítására, biztosítandó, hogy ha egyszer egy fegyvert kivontak a forgalomból, akkor ne lehessen újra használni.
Az opciók között lehet a lőfegyverek EU-szerte egységes sorozatszámmal való megjelölése a gyártás során, megkönnyítve azoknak a beazonosítását, amelyek bűnözők kezébe kerülnek. Cecilia Malmström mindenhol érvényes minimális büntetőjogi szankciókat is hasznosnak tartana, hogy valamennyi tagállamban egyformán működjön az elrettentés és a fegyverkereskedők ne használhassák ki a joghézagokat. Konkrétan meghatározhatnák, hogy milyen lőfegyverrel elkövetett visszaéléseket kellene minden tagállamban büntetni (illegális gyártás, fegyverek illegális birtoklása vagy lőfegyverek illegális beszerzésének szándéka stb.)
A Bizottságnál azt sem zárják ki, hogy a meglévő jogszabály módosításával megtilthatnák egyes különösen veszélyesnek mondott fegyvertípus civilek által történő használatát. De, a technológiai változások is nagyobb figyelmet érdemelnek, például a fegyverek internetes értékesítése, vagy a háromdimenziós nyomtatással készített kézifegyverek fabrikálása.
Az uniós adatok szerint Finnországban van magánkézben a legtöbb lőfegyver: 100 lakosból 45,3 tart legálisan lőfegyvert, vagyis majdnem minden második finn lakos. A finneket a ciprusiak, a svédek, a franciák és a németek követik (mindenhol 30 százalék fölötti számmal). Romániában és Litvániában ezzel szemben 100 lakosból nem egészen egynek van fegyvertartási engedélye.
A legtöbb öngyilkosságot Finnországban és Ausztriában követik el lőfegyverrel.
BI
|
Kezdőlap