Kezdőlap
| A munkahelyi kamerás megfigyelésről adott ki ajánlást az adatvédelmi hatóság | ||
Lehet kamerával figyeltetni a dolgozókat, de csak mértékkel A hatóság az adatvédelem nemzetközi napján hétfőn Budapesten tartott - a köszöntőt leszámítva nem sajtónyilvános - konferenciáján ismertették az ajánlást, a dokumentumot a rendezvény előtt kiosztották az újságíróknak. Az ajánlás felidézi, hogy az elmúlt években a hatósághoz és a korábbi adatvédelmi biztoshoz számos bejelentés érkezett, amelyekben a munkahelyeken alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszerek üzemeltetését kifogásolták. A hatóság az ajánlás készítésekor több vonatkozó hazai - adatvédelmi, munkaügyi, személy- és vagyonvédelmi - jogszabályt, valamint az Európai Unió bíróságának az egyik döntésére is tekintettel volt annak érdekében, hogy - mint írták - egységes gyakorlat alakuljon ki a munkahelyi megfigyelőrendszerekkel kapcsolatban. Felidézték: a jogalkotó lehetőséget biztosított a munkáltatónak arra, hogy a munkavállalót „a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizze”, ez pedig szükségszerűen együtt jár a személyes adatok kezelésével. Arra hívták fel ugyanakkor a figyelmet, hogy a munkáltatói ellenőrzés akkor tekinthető jogszerűnek, ha az „a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlen szükséges”. Az ellenőrzés és annak eszközei, módszerei nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével, a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető, és előzetesen tájékoztatást kell adni az adatkezelés lényeges követelményeiről. „A kamerás megfigyelésnek abszolút korlátját jelenti az emberi méltóság tiszteletben tartása” - szögezi le a hatóság. A követelmények közé tartozik még, hogy a munkáltató köteles figyelemfelhívást elhelyezni a megfigyelőrendszer alkalmazásáról. A dokumentum szerint nem lehet olyan kamerát elhelyezni, amely kizárólag egy munkavállalót és az általa végzett tevékenységet figyeli meg, továbbá jogellenesnek tekinthető az olyan rendszer alkalmazása is, amelynek célja a munkavállalók munkahelyi viselkedésének a befolyásolása. Alapelv továbbá, hogy nem lehet kamerát elhelyezni öltözőkben, zuhanyzókban, mosdókban, orvosi szobákban, azok várójában, tehát olyan helyiségekben, amelyek megfigyelése az emberi méltóságot sértheti. A munkáltatók a rögzített feltételeket főszabályként három napig tárolhatják, de meghatározott esetekben eltérhetnek ettől, és legfeljebb 30, illetve 60 napig őrizhetik a képeket. Biztosítani kell azt is, hogy a felvételek visszanézésére csak egy szűk körnek legyen jogosítványa. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke az ajánlásban jelezte: annak érdekében, hogy a megfigyelőrendszerekre vonatkozó részletszabályok és garanciák törvényi szinten, a munka törvénykönyvében megjelenjenek, meg fogja keresni a nemzetgazdasági minisztert. |
||
| 2013.01.29 10:08:19 | | | Vissza |
Hírarchívum© Detektor Plusz 2010 Minden jog fenntartva.
powered by SiteSet
|