A korábbi hatósági jogkörökben történt változások és az új hatósági jogkörök megjelenése miatt országos hatósági értekezletet szervezett január 11-én a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Az általános tudnivalók mellett a részletszabályokkal, eljárásrendekkel, valamint a hatósági területen használt adatbázisokkal mélységében ismerkedhettek meg az érintett kollégák, a megyei igazgatóságok igazgató-helyettesei, a kirendeltségvezetők, mindkét szervezeti egység hatósági osztályvezetői. A továbbképzésen részt vettek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet és a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ hatósági feladatokat oktató tanárai is.

Az értekezletet megnyitó Dr. Bakondi György tű. altábornagy elöljáróban leszögezte, annak megtartását az tette szükségessé, hogy 2013-ban jelentős, a hatósági munkát meghatározó módon érintő jogszabályi változások léptek vagy lépnek életbe. Már most feladatot ad a kéményseprő-ipari közszolgáltatások felügyeletére vonatkozó jogszabály, márciusban pedig a létfontosságú rendszerelemek hatósági feladatait meghatározó szabályzó válik hatályossá. Utóbbi, mint mondta, közel ötven százalékkal bővíti a katasztrófavédelem hatósági jogosítványainak körét.

A főigazgató úgy vélte, a további munkavégzés érdekében fontos áttekinteni, hogy milyen okok és célok tették szükségessé a tavalyi évben véghezvitt változtatásokat, az idei évben elvárt minőségi munka érdekében pedig aprólékosan, minden részletre kiterjedően számba kell venni a hatósági munkával szembeni elvárásokat. A tavalyi évben történtekre visszatekintve a tábornok leszögezte, mindazt több dolog és felismerés tette elkerülhetetlenné. Alapját a közbiztonság iránti valós társadalmi szükséglet adta, amelynek a korábbinál hatékonyabb, jobb és magabiztosabb kielégítése változások nélkül nem valósulhat meg. Tekintettel arra, hogy a közbiztonságot alapvetően a rendőrség mellett a katasztrófavédelemnek a feladata biztosítani, annak rendvédelmi szervként kell működnie. Vannak azonban speciális jellemzői a mostanra kiforrott katasztrófavédelemnek – fejtette ki az altábornagy. Ilyen például a supervisori jogkör, amelynek során a szervezet több hatóság munkáját koordinálja. Ebbe a körbe tartozik az is, hogy esetenként, például a téli időjárásból fakadó feladatok ellátása érdekében kormányzati szintű koordinációs tevékenységet lát el a szervezet, az említett esetben annak vezetője, de ezek mellett törvény adta lehetősége a katasztrófavédelemnek a lakosság közérdekű közlemények útján történő tájékoztatása is. Minden eddiginél erősebb hatásköröket kapott továbbá a védelmi igazgatás rendszerében is, kihirdetett veszélyhelyzet esetén a védelmi bizottság elnöki tisztét is átveszi a katasztrófavédelem. Szintén egyedinek számít a katasztrófaveszély időszakában meglévő intézkedési jogosultság. Mindezt pedig kiegészíti az a szintén speciális képesség, amelynek birtokában ma már a katasztrófavédelem igen rövid időn belül képes a saját, közel 12 ezer fős állományát 102 ezer önkéntes és köteles polgári védelmi taggal megerősíteni. Mindez együtt jelent garanciát arra, hogy a szervezet betöltse alaprendeltetését, az emberi életek és a vagyon védelmét – mondta el a főigazgató.

Ezt követően Bakondi György részletesen kitért arra, milyen okok és események vezettek a változások szükségességének felismeréséhez. A komoly, nem egyszer emberéleteket követelő katasztrófák és tragédiák mellett említést tett arról, hogy nem érvényesült a hivatásos tűzoltóságok primátusa, kezdett kiüresedni a hivatás tartalma, hiányzott a hatékony megelőzési és műveleti tevékenységhez nélkülözhetetlen egységesség, és a szervezet nem tudott maradéktalanul eleget tenni az uniós elvárásoknak sem. E hiányosságok beazonosítását követhette a célok megfogalmazása, a konkrét lépések megtételének ütemezése. Az elvárás a három szakterület esetében alapvetően ugyanaz volt: tudatosan, tervszerűen, kellő szakértelemmel éljen a számára biztosított jogkörökkel. Ezek száma jelentősen nőtt, és a folyamat még nem fejeződött be – szögezte le az altábornagy. További lehetőségeket jelent például az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat, hiszen a nehezen, nagyon sokszor többféleképpen is értelmezhető, túlbonyolított szabályzat a kiskapuk megnyitásának adott teret, éppen ezért a katasztrófavédelem eltökélt szándéka azt egy egyszerűbb, vállalkozásbarát és rugalmas, ugyanakkor a mérnöki módszereket alapul vevő szabálygyűjteménnyel felváltani. Szintén a köz érdekét szolgálja az Országos Tűzmegelőzési Bizottság megalakítása – mondta a főigazgató –, amelyet aztán a megyei grémiumok létrehozása követ. Elejét kell venni annak, hogy egy hónapban tíz ember veszítse életét szén-monoxid-mérgezés miatt, illetve annak is, hogy – amiként történt az tavaly tavasszal – szabadterületi tüzek tömegét kelljen oltania a tűzoltóknak – szögezte le.

Mindez persze csak akkor valósulhat meg, ha a szervezet világos szabályok és vezetői előrelátás mellett, valamint a segítség szándékával teszi a dolgát – folytatta a tábornok. Ezért van szükség negyedéves prognózisok készítésére, amelyekben az előző évek tapasztalatait is felhasználva számba kell venni az adott időtartamban reális veszélyeket, előrejelzéseket, számolni kell az olyankor jellemző rendezvényekkel. Ezek ismeretében már a konkrét helyzetekre való reagálást, a célirányos intézkedéseket van mód megtervezni. Legyen az felkészítés, gyakorlat, vagy éppen bírság kiszabása. A negyedév elteltével pedig alaposan elemezni kell, hogy mindaz, amit a megelőzés vagy éppen a műveletek során megtett a szervezet, beváltotta-e a hozzáfűzött reményeket, a következtetéseket pedig le kell vonni, a szükséges pontokon változtatni kell.

Beszéde következő részében a hatósági szakembereket leginkább érintő új hatósági jogkörökről, azok főbb csomópontjairól beszélt a főigazgató. A kéményseprő-ipari közszolgáltatások kapcsán elmondta, hogy a katasztrófavédelem kontrollszerepe leginkább az önkormányzatok és a kéményseprő-ipari szolgáltatást nyújtó cégek esetében lesz kiemelt jelentőségű, de természetesen szükség esetén nem maradhat el az állampolgárok meghallgatása sem. Nagyon kényes, nagy felelősséggel járó tevékenység ellenőrzése került az év elejével a szervezethez, amelyben nagy hatékonyságra lesz szükség – figyelmeztetett Bakondi György. A korábbinál bővebb jogkörről kell beszélni a piacfelügyelet esetében, amelyben ha központi szinten is, de eddig is volt feladata a szervezetnek. A korábbinál tudatosabb, erőteljesebb, szakszerűbb tevékenységet kell végezni e téren is – hívta fel a figyelmet a tábornok, majd említést tett arról, hogy rövidesen a légi veszélyesáru-szállítás ellenőrzése is a katasztrófavédelem feladata lesz. Márciustól, a létfontosságú rendszerelemek felügyeletét meghatározó jogszabály hatályba lépését követően pedig ugrásszerűen nő a szervezet feladatainak száma.

A felsoroltak egyértelművé teszik, miért volt szükség 2012 októberében megerősíteni és átalakítani a katasztrófavédelem hatósági területét, például az első és másodfok közötti szolgálati függelmi viszony megszüntetésével – folytatta a jelenlévők tájékoztatását az altábornagy. Az azóta történt változások közül a járások megalakulását, illetve a katasztrófavédelmi megbízottak kinevezését emelte ki a főigazgató, aki mint mondta, a kirendeltség hatósági osztálya teljes értékű munkatársának tekintendők. Az idei évben várható feladatok taglalását azzal zárta a tábornok, hogy emlékeztette a jelenlévőket a megváltozó teljesítményértékelési rendszerre, illetve arra, hogy munkájukat tudatosan, a szabályokat betartva kell hogy végezzék. Hogy ez sikeres lesz, arra feljogosítja őket képzettségük, szakmai tapasztalatuk – fejezte be megnyitó beszédét Bakondi György.

A főigazgató után a szakmai helyettes, Dr. Góra Zoltán tű. dandártábornok köszöntötte a továbbképzésen megjelenteket. A megváltozott szabályzók közül ő a belső intézkedésekre hívta fel elsősorban a figyelmet, mint mondta, ezek alapos ismerete jelentős könnyebbséget jelent a hatósági tevékenységet végzők napi munkája során. Annak érdekében, hogy az zökkenőmentes legyen, további felkészítéseket szervez a főigazgatóság – mondta el a főigazgató-helyettes, a napokban például a védelmi igazgatással kapcsolatos ismereteiket mélyíthetik el az érintettek, de a közeljövőben a kritikus infrastruktúra védelmét célzó munkát támogatják majd képzéssel.

A jogszabályi, szervezeti és munkamódszert illető változásokat, valamint a hatósági tevékenységet szabályozó főigazgatói intézkedéseket Dr. Mógor Judit tű. alezredes, a BM OKF Hatósági-koordinációs és Műveletelemzési Főosztály vezetője ismertette meg alaposabban a továbbképzés résztvevőivel. Ezek nagy része az elmúlt két évben született meg, a már meglévők nagy részét pedig alaposan meg kellett újítani. 2012-ben végbementek a szükséges szervezeti átalakítások, létrejöttek a hatósági tevékenység egészét átfogó integrált hatósági osztályok. Mostanra kialakult a koordináció rendszere is, megyei szinten azért az igazgató-helyettes, helyi szinten pedig a kirendeltségvezető felel. A főosztályvezető ezek után arra hívta fel az egybegyűltek figyelmét, hogy a hatósági munka nem korlátozódik az arra létrehozott osztályokra, a főfelügyelők és felügyelők szakértelmükkel, a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok állománya helyismeretével segíti a munkát. Működőképes, idő- és költséghatékony rendszert csak élő, napi kapcsolatok révén lehet működtetni – szögezte le az alezredes. Részfeladatok megoldására a tűzoltók mellett bevonhatók a káreseti helyszíni szemlébe a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat és a katasztrófavédelmi mobil labor szakemberei is – tette egyértelművé korábbi kijelentését Mógor Judit. Ezt követően a hatósági munka alapját képező új és módosított jogszabályok és intézkedések értelmezéséhez nyújtott segítséget a továbbképzés résztvevőinek, arra is felhívva a figyelmet, jogalkalmazóként elengedhetetlen az ismeretek naprakészen tartása. Külön hangsúlyozta az integrált szemlélet, az egyes szakterületek közötti együttműködés fontosságát, majd a helyszíni szemle és a hatósági ellenőrzés közötti különbségekre, azok válfajaira, valamint az eljárásrendekre tért ki. A főosztályvezető is abban összegezte a hatósági területen történt változásokat, hogy annak súlya mellett jelentősen nőtt a felelősség is.

Az értekezlet következő perceiben a hatósági adatszolgáltatási rendszer és az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszer alkalmazásának rejtelmeibe Angyal István tű. alezredes, a hatósági-koordinációs és műveletelemzési főosztály helyettes vezetője vezette be a megjelenteket.

A továbbképzés tűzvédelmi hatósági feladatok változásait, gyakorlati végrehajtását érintő első előadásban a kéményseprő-ipari tevékenységgel kapcsolatos hatósági feladatokról Dr. Firnigel Edit tű. hadnagy beszélt. Elmondta, hogy a katasztrófavédelmi kirendeltség jár el az ingatlan használóival, tulajdonosaival szemben a közszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos kötelezettségük elmulasztása esetén, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság pedig ellátja a közszolgáltató hatósági és szolgáltatási felügyeletét. Ezt követően szó esett arról, hogy milyen kötelességei vannak az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának. Előbbi köteles egyebek mellett a közszolgáltatást igénybe venni, lehetővé tenni, hogy a kéményseprő elvégezhesse a munkáját, és amennyiben valamilyen szabálytalanságot találtak, úgy azt haladéktalanul meg kell szüntetni. És természetesen ki kell fizetnie a kéményseprésért járó díjat is. A tulajdonos dolga az, hogy a kötelességeket teljesítse, ha azt a használó nem tette meg. Amennyiben közvetlen életveszély áll fenn, az adott berendezést azonnal le kell állítani, ha ez mégsem történik meg, 5-30 ezer forintos bírsággal sújtható a tulajdonos. A hadnagy szólt a hatósági eljárás megindításának és lefolytatásának kirendeltségi és igazgatósági mikéntjéről. Előadásában részletezte a közszolgáltatás felügyeletét, a kéményseprésre vállalkozó cég bejelentkezését, nyilvántartását, a közszolgáltatás minimális szakmai, személyi, tárgyi feltételeit, valamint azt, hogy a közszolgáltatásért felelős önkormányzatok felé a katasztrófavédelemnek intézkedési feladatai vannak a közszolgáltatás jogszerűségének és folyamatosságának biztosítása érdekében. Elhangzott: a közszolgáltató tevékenységét kétévente kell ellenőrizni, első alkalommal az idén márciusban. Firnigel Edit elmondta azt is, mire kell ennek az ellenőrzésnek kiterjednie.

Mindezek mellett a hadnagy foglalkozott a gázvezetékek átvágásával kapcsolatos káresemények hatékonyabb megelőzésére, szankcionálásra tett jogszabály-módosítási javaslatokkal is. Itt elmondta, a bányászati törvény végrehajtási rendelete aképpen módosul, hogy ezentúl „a keresztezett, megközelített létesítmény biztonsági övezetén belül feltárás céljából végzett földmunka csak az üzemeltető vagy megbízottja szakmai felügyelete mellett végezhető. Szakmai felügyelet nélkül az építési tevékenységet megkezdeni és végezni nem lehet.” Ha mégis megtörtént a baj, és beavatkozást igénylő káresemény történt, nemcsak büntetőfeljelentést kell tenni, hanem értesíteni kell az illetékes bányakapitányságot is.

A BM OKF Tűzvédelmi Főosztályának munkatársa, Barta-Vámos László tű. százados egymást követően három előadást is tartott. Az elsőben a tűzvédelemmel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásokról beszélt. Mint mondta, egy-egy termékkel szemben alapvető elvárás, hogy az biztonságos legyen, beépítése, használata során ne jelentsen veszélyt, és rendelkezzen mindazon tulajdonságokkal, amelyeket a különböző szintű előírások tartalmaznak. A piacfelügyeleti hatáskör ennek ellenőrzésére ad lehetőséget, illetve arra, hogy a nem megfelelő termékek kikerüljenek a forgalomból, a gyártót, forgalmazót pedig szankció sújtsa a hibájáért. A piacfelügyelet szabályozási hátterének áttekintése után a százados a katasztrófavédelem hatásköreivel és illetékességével foglalkozott, illetve a helyszíni ellenőrzés részleteibe avatta be a jelenlévőket. Barta-Vámos László az előadás végén elmondta, az idei esztendőben a BM OKF ellenőrzési terve alapján január és augusztus között kirendeltségenként három tűzoltó-technikai terméket forgalmazót kell ellenőrizni, ugyanezen időszakban ugyanennyi olyan forgalmazót is górcső alá kell venniük a kirendeltségeknek, amelyek tűz- vagy robbanásveszélyes készülékekkel, gépekkel, berendezésekkel foglalkoznak. Augusztus és november között pedig kirendeltségenként három építési terméket forgalmazó vállalkozás ellenőrzését kell végrehajtani. Ezek után – a második előadásában – a százados bejelentés-köteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységek felügyeletéről beszélt, egyenként megnevezve azokat, hozzátéve, hogy az adott tevékenység esetében mi a feladata a kirendeltségnek, illetve az igazgatóságnak, mi a bejelentés és az ellenőrzés módja. Harmadik témaként pedig a tűzvédelmi szakvizsgáztatással kapcsolatos eljárásokat dolgozta fel Barta-Vámos László. Itt egyebek mellett arról beszélt, milyen okból és miként kell érvényteleníteni a szakvizsga-bizonyítványt.

Az iparbiztonsági hatósági feladatokkal foglalkozó harmadik részt Kossa György tű. dandártábornok, országos iparbiztonsági főfelügyelő nyitotta, aki a szakterület hatósági ellenőrzési tapasztalatairól értekezett. A veszélyes áruk szállításának ellenőrzéséről elmondta, 2012-ben közel harmincezer közúti járművet állítottak meg a kollégák, ebből több mint háromezer-nyolcszáz esett az ADR hatálya alá, közülük majdnem háromszáznál találtak is szabálytalanságot. A több mint hatszáz telephelyi ellenőrzés során majdnem minden ötödik esetben találtak hiányosságot. 390 intézkedést foganatosítottak, a kiszabott bírság megközelíti a 105 millió forintot. A vasúti veszélyesáru-szállítás esetében a több mint tízezer vasúti jármű több mint a felénél kellett alkalmazni a RID előírásait, 194 szabálytalan járművet találtak a szakemberek. Összességében százhuszonhatszor történt intézkedés, a kiszabott bírság meghaladja a 15 millió forintot. A vízi szállítást ellenőrző kollégák közel ezer úszó járművet vizsgáltak meg, harmaduk az ADN hatálya alá esett, ötven járműnél találtak szabálytalanságot. Az ötvenegy intézkedés következtében összesen több mint 12 millió forintnyi bírságot szabtak ki. A tábornok beszámolt a december 3-22. között a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal közös ellenőrzési akcióról is, amelyben összesen 269-en vettek részt. Ez idő alatt majdnem ezerkilencszáz közúti járművet állítottak meg, 211 tartozott az ADR hatálya alá, közülük tíz volt szabálytalan. Négy telephelyi ellenőrzést hajtottak végre, egy esetben találtak hiányosságot. Az akció során három, összesen egymillió forintos bírságot szabtak ki az ellenőrök, másik öt esetben eljárás indult, itt összesen várhatóan több mint négymillió forintnyi bírságot szabnak majd ki.

A veszélyes üzemekkel kapcsolatban Kossa György beszámolt arról, hány üzem jelentkezett be, ezek közül mennyinek kellett súlyoskáresemény-elhárítási tervet készítenie, és a folyamat eredményeként ötven új alsó, és tizenhat új felső küszöbértékű üzem került a katasztrófavédelem látóterébe. A tábornok elmondta azt is, hogy az elmúlt évben 128 esetben zajlott ellenőrzés seveso-s üzemben, 69 esetben intézkedést kellett hozni a biztonságos üzemeltetés feltételeinek megteremtésére, négyszer pedig az üzem működését meg kellett tiltani, vagy korlátozni kellett. Összesen közel harminchatmillió forintnyi katasztrófavédelmi bírságot szabtak ki. Tavaly veszélyes üzemekben összesen negyvennégy káresemény történt, kettő súlyos ipari baleset volt, harminchárom esetben pedig üzemzavarról beszélhetünk, a többit jelenteni sem kellett. A katasztrófavédelmi mobil laborokat országosan több mint négyszáz alkalommal vették igénybe, hajtottak végre ellenőrzést veszélyes üzemek területén, belsővédelmi-gyakorlatokon és természetesen veszélyesáru-szállításkor is.

A kritikusinfrastruktúra-védelemről szólva az országos főfelügyelő beszélt arról, milyen hatáskörei vannak a katasztrófavédelemnek, elmondta, hogy látható és érezhető szemléletváltás megy végbe a területen, a fejlődés dinamikus, a terület kiemeltté nőtte ki magát, ezen kívül jelentős a szakterületen zajló tudományos tevékenység is.

A létfontosságú rendszerelemekkel kapcsolatos hatósági feladatokat Dr. Bognár Balázs tű. alezredes, főosztályvezető részletezte, elsőként a vonatkozó jogszabályokat, azok megszületésének ütemét ismertetve. Ezt követően bemutatta a kritikus infrastruktúra szektorait, mint kiderült, az egyes szektorokon – energetika, infokommunikációs rendszerek, közlekedés, víz, élelmiszer, egészségügy, jogrend és kormányzat – belül eddig már közel 35 ezer elemet azonosítottak be. Az előadásból – amely a már kihirdetett törvényen és a készülő végrehajtási rendeletre alapozott – világossá vált, hogy milyen kritériumok alapján dől el, mit kell ilyen elemként számon tartani, melyek azok a hazai és nemzetközi szabályok, amelyek betartása ezek esetében megkerülhetetlen, és az is, mi ezen elemek kijelölésének menete, kinek van abban feladata. Más eljárásrend szerint kell eljárni a nemzeti, és megint más szabályok szerint az európai léptékek szerint is létfontosságúnak tekintendő rendszerelemek kijelölése és ellenőrzése során. Hazai szinten a BM OKF hivatott az ellenőrzést koordinálni, legyen szó nemzeti vagy európai jelentőségű rendszerelemről egyaránt. Ezeket kétévente helyszíni ellenőrzésnek kell alávetni, a hatósági ellenőrzéseket akár több hatóság bevonásával kell lebonyolítani, az esetleges hiányosságok esetén szankciót kell alkalmazni. Pénzbírság esetén ez százezertől akár hárommillió forintig terjedő összeg megfizetését is jelentheti. Az alezredes ezután arról tájékoztatta a továbbképzés résztvevőit, hogy márciusban két szektorral, az energetikai és a közlekedési alágazattal kapcsolatos munka indul el, a többi ágazat ezt követően kerülhet a fókuszba. A hálózatbiztonsági tevékenység során a katasztrófavédelem például eseménykezelő központot üzemeltet majd. Bognár Balázs végezetül a törvény és a végrehajtási rendelet hatályba lépését követő, országos, területi és helyi szinten követendő ütemtervet mutatta be a továbbképzésen résztvevő hatósági szakembereknek.

A veszélyesáru-szállítási szakterülettel kapcsolatos hatósági feladatokról Kozma Sándor tű. alezredes, főosztályvezető tartott előadást. Fuvarozási áganként ismertette az idei évre tervezett ellenőrzéseket, majd a másodfokú és a bírósági eljárásokról beszélt. A hatósági eljárások tapasztalatait részletezve az alezredes egyebek mellett felhívta a figyelmet arra, hogy szigorúan be kell tartani az eljárási szabályokat. Beszélt arról is, mire kell figyelni a telephelyi ellenőrzéseknél, illetve, hogy pontosan kell besorolni a szabálytalanságokat és meghatározni a felelős személyét. A kollégák előtt álló feladatok között Kozma Sándor az elsőfokú helyi szintre, a másodfokú hatósági jogkör területi szintre történő delegálását, további alapozó képzések és gyakorlati felkészítések szervezését, valamint a veszélyes áruk légi szállítása ellenőrzésének megkezdését említette.

A veszélyes üzemekkel és a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos hatósági, szakhatósági feladatokról szóló előadásában Dr. Vass Gyula tű. ezredes, főosztályvezető bemutatta azt a főigazgatói intézkedést, amely a katasztrófavédelem központi, területi és helyi szerveit érintő iparbiztonsági hatósági és szakhatósági tevékenységet szabályozza. Elhangzott, az előírás tartalmazza a kirendeltségekre és az igazgatóságokra vonatkozó közös szabályokat, valamint kiterjed a jogorvoslati eljárásokra is. Az ezredes ezután az iparbiztonsági tevékenységgel kapcsolatos eljárási rendet tartalmazó mellékletet tárgyalta részletesen. Előadása végén arról beszélt, hogy a hulladékokról szóló törvénnyel összefüggő változtatások eredményeképpen január elsejétől új feladatkör került a katasztrófavédelemhez, a kormányrendelet szakhatóságként jelöli ki „a hulladékkezelési tevékenység engedélyezése esetén – a katasztrófavédelemmel összefüggő létesítési és használati szabályok érvényre juttatása, a környezetbiztonság katasztrófavédelmi vizsgálata érdekében – első fokú eljárásban a létesítmény helye szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelem helyi szervét, másodfokú eljárásban a hivatásos katasztrófavédelem területi szervét…”

Az országos hatósági értekezlet utolsó részében a polgári védelem feladatairól esett szó. Szarka Zsolt tű. alezredes, főosztályvezető-helyettes a supervisori ellenőrzések tapasztalatairól és az ellenőrzéshez kapcsolódó elemzési feladatokról beszélt. A tavalyi esztendőben a polgári védelmi szakterület supervisorként egyebek mellett ellenőrizte a belterületi vízelvezetőket, felmérte a szintén belterületen lévő, nem karbantartott fákat, fasorokat, vizsgálta a tivadari (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) szűkület megszüntetését. A vízelvezetők esetében több mint kétezer-ötszáz településen közel hétezer-hétszáz helyszínen zajlott ellenőrzés, és több mint kétezer-nyolcszáz intézkedés született. A tapasztalatok azt mutatják, mondta az alezredes, hogy javul a belvízelvezető rendszerek karbantartottsága, az önkormányzatok tudják feladatukat, ugyanakkor a vízelvezető rendszerek kialakításához, fejlesztéséhez nincs elegendő pénz, ezért pályázati lehetőségeket kell keresni. A fák, fasorok felmérésekor a szakemberek azt a megállapítást tették, hogy bár a települések figyelmet fordítanak a közterületek karbantartására, gyakran hiányzik a megfelelő felszerelés, géppark, szűkösek az anyagi források. A supervisori ellenőrzések jövőjéről szólva Szarka Zsolt úgy fogalmazott, a szakterületnek proaktívan kell fellépnie, a beavatkozás-elemzésre alapozva kell meghatározni, milyen gyakran induljon ellenőrzés, használni kell a prognózisokat, és nem szabad megfeledkezni arról, hogy vannak szezonális események, ezeket érdemes vizsgálni.

Az országos értekezletet záró Dr. Góra Zoltán tű. dandártábornok, főigazgató-helyettes egyrészt összegezte a hatósági nap témáit, emellett célkitűzéseket fogalmazott meg a gázvezetékek átvágásának, a szén-monoxid-mérgezések, valamint a szabadtéri tüzek hatékony megelőzésével kapcsolatban.