Kezdőlap
| Vénával azonosíthatjuk magunkat Magyarországon is | ||
Egy magyar kutató-fejlesztő csoport által, a Fujitsu szenzorára alapozva kifejlesztett biometrikus - vénából formált kulcs alapján működő - beléptető rendszert bérel a fejlesztőktől a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH), jelentette be Mészáros György, a hivatal elnöke.
A világon egyedülálló beléptető rendszer a szokásos 10-50 pont helyett 5 millió ponton azonosítja a belépő tenyerét, és nem drágább a hagyományos kártyás technikánál - mondta Kovács Péter, a Houdini Engineering Group ügyvezetője. Közép-Kelet Európa első véna alapú beléptetési rendszere valósul meg a Nemzeti Innovációs Hivatal Andrássy úti épületében. Mint azt Mészáros György, a hivatal elnöke közölte: 17 azonosító ponton 100-200 ember beengedésére készült rendszert egy magyar kutató-fejlesztő csoporttól bérlik. A mintegy tízfős Houdini Engineering Group a Fujitsu által 5 éve piacra dobott vénaszenzorára alapozva fejlesztett ügyvitelei és kezelő rendszert. Noha külföldön más fejlesztők is használták az érzékelőt másodlagos azonosításra, a magyar cég újítása az, hogy önmagában, egyéb azonosítók nélkül is működjön a vénaszkenner. A véna alapú érzékelés kizárólagosan azonosítja az adott személyt, ezért a jövőben a bankkártya, az utazási bérlet mellett akár az útlevelet is kiválthatja. Az azonosítás után a szenzor automatikusan törli a szkennelt mintát, így a tenyér érlenyomata nem nyerhető ki a rendszerből. Kovács Péter, a Houdini ügyvezetője szerint a megoldás nem drágább, mint a megszokott kártyás beléptetőrendszerek, a felhasználási kör pedig igen széles. A belépők, jelszavak és kódok mellett a TAJ-kártyákat is kiválthatja, de készpénzmentes fizetésre is használható. 70 ezer forintba kerül nagyjából egy azonosító pont kiépítése. Ehhez jön még a háttérben futó rendszer költsége, ami nagyban függ a bonyolultságtól. Más szoftveres környezetben mintegy 150 ezer szenzort használnak világszerte, ami 100 millió felhasználót jelent. Japánban és Brazíliában bankautomatákat szereltek fel az érzékelőkkel (a vénaszkennerrel a PIN-kód helyettesíthető), míg Törökországban és az Egyesült Államokban a kórházi betegek azonosítására használják. Hogyan működik? - A vénaszkenner a tenyérben található vénák szerkezete alapján azonosítja a Egyedi azonosító a vénákban A kézfejen a vénák rajzolata össze nem téveszthető ujjlenyomatként működhet, vagyis alkalmas a megbízható személyazonosításra. Az Ázsiában kifejlesztett módszer infravörös szkenner segítségével képes felismerni a vénák egyénre jellemző mintázatát. Az erre vonatkozó eljárást a duisburgi Rainer Troester Consulting (RTC) fejlesztőcég a héten Bécsben megrendezett Austrosicherheit biztonságtechnikai vásáron mutatja be. A szakértők világszerte személyek megbízható biometriai azonosítására képes rendszer kifejlesztésén dolgoznak. Erre eddig Európában az ujjlenyomat-, írisz- és arcfelismerésre építő eljárásokat tartották alkalmasnak, viszont ezek egyike sem volt képes egyértelmű áttörésre, emlékeztet a Der Standard. Az RTC szerint mindhárom fenti eljárásnak vannak előnyei és hátulütői. Az ujjlenyomat beszkennelése például nem csak az érintettek ellenkezését váltja ki, de a találékonyak könnyen át is verhetik az azonosító rendszert. Az írisz- és az arc beszkennelése pedig viszonylag körülményes és drága megoldásokkal lehetséges. A "vénabiometria" eljárást 2001 óta sikerrel alkalmazzák Japánban, Dél-Koreában és Szingapúrban. A közintézményekben, irodaépületekben és gyártóüzemekben több mint 2 ezer vénaszkenner ellenőrzi a belépő személyeket, állítja az RTC. A technológiát Ázsiában jobban kedvelik, mivel utóbbiak működése feltételezi a szkenner közvetlen megérintését. A vénák ellenőrzéséhez viszont elegendő a kezet a szkenner elé tartani. Vénaszkenner slusszkulcs helyett A jövő autója a tulajdonosát vérereiről ismeri meg. Egy az ajtókilincsbe beépített szkenner a vénák és artériák mintáját elemzi az ajtót kinyitni kívánó személy ujjában, és csak az arra jogosultnak nyílik ki az ajtó. Így még akkor sem képesek a tolvajok bejutni az autóba, ha a birtokukban van a kulcs. A véredények mintája minden embernél ugyanúgy egyedi, mint az ujjlenyomat. A Hitachi fejlesztői által kidolgozott rendszer úgy van felépítve, hogy a használója az ajtókilincset csak egyféleképpen foghatja meg, így az ujjai mindig ugyanabban a pozícióban vannak. A szekkener gyakorlatilag egy hőképet alkot az ujjakról, melyben kirajzolódnak a valamivel melegebb artériák és vénák. Ezen véredények elhelyezkedése egy jellegzetes mintát eredményez a hőképen, amit a rendszer összevet a tárolt adatokkal. Az ujjlenyomat-elemzéssel szemben a vénaszkennelés előnye, hogy az egyedi minta azonosításához kevesebb adatra van szükség. A Hitachi már kidolgozott hasonló rendszereket bankautomatákhoz, ajtózárakhoz és számítógépekhez. Mára elkészítette az autóhoz való, mindössze gyufásdoboz nagyságú prototípust is.
|
||
| 2012.05.17 08:11:53 | | | Vissza |
Hírarchívum© Detektor Plusz 2010 Minden jog fenntartva.
powered by SiteSet
|