Határozatban szólította fel az Európai Parlament a tagállamokat arra, hogy ne tegyék lehetővé a belső határellenőrzés könnyebb visszaállítását. A képviselőtestület szerint EU-keretek közé kell terelni a Schengen-övezet működtetését, vélhetőleg erre tesz majd javaslatot szeptemberben az Európai Bizottság is. Tanácsi források szerint viszont a tagállamok továbbra is kormányközi együttműködést akarnak.
0Komoly vitára és éles szembenállásra lehet számítani szeptembertől a Schengen-övezet jövőjével kapcsolatban. Bár az alapelvek tekintetében mindenki egyetért: nem szabad veszélyeztetni az áruk és a személyek szabad mozgását, és meg kell őrizni a legfontosabb uniós vívmányt, a Schengen-zónát, a részletek tekintetében már nincs egyetértés.
Az Európai Bizottság szeptemberben mutatja be azt a rendeletmódosítási tervezetet, amelyben javaslatot tesz majd a határellenőrzés nélküli övezet új működtetési rendszerére. Ezt az után tartotta szükségesnek a Bizottság, hogy az észak-afrikai menekülthullám, és az ennek következtében kialakul francia-olasz határellenőrzési konfliktus rámutatott a rendszer gyengeségeire.
A testület soha nem rejtette véka alá az általa elképzelt reform irányát. A Bizottság szerint az EU-joganyag részét képező, de még mindig kormányközi alapon működő Schengen-övezet irányítását át kell vennie az Európai Bizottságnak. Cecilia Malmström belügyi EU-biztos többször egyértelművé tette: a tagországok nem értékelhetik saját magukat akkor, amikor azt kell felmérni, hogy megfelelnek-e a zónatagság feltételeinek, vagy nem. A testület ráadásul emellett egyértelműbb és egységesebb szabályokat akar arra nézve, hogy a tagországok milyen feltételek teljesülése esetén állíthassák vissza ideiglenesen a belső határok ellenőrzését.
Az Európai Tanács a június 23-24-i ülésén felkérte az Európai Bizottságot, hogy dolgozza ki az ezzel kapcsolatos javaslatait, legkésőbb szeptemberig. Az állam- és kormányfők megfogalmazása szerint a testületnek javaslatot kell tennie egy olyan védelmi mechanizmusra is, amelyet a tagállamok akkor alkalmazhatnának, ha jelentős migrációs nyomás fenyegeti őket. Ennek részletei is csak őszre várhatók, a tagállami vezetők és a Bizottság viszont úgy tűnik, abban legalább egyetért, hogy a határellenőrzést csak utolsó lehetőségként, komoly veszély fenyegetése esetén lehetne visszaállítaniuk a tagállamoknak.
Bekerült a tanácsi következtetések közé az a mondat is, amely szerint „a schengeni rendszer irányításának EU-alapúnak kell lennie”. Többen ezt már úgy értelmezték, hogy a tagállamok készek lennének átengedni a Bizottságnak a zóna irányítását. (Értsd: a Schengen-országok és a tagságra aspiráló államok felkészültségének értékelését, a zóna bővítését, a határellenőrzés visszaállításának engedélyezését).
A közösségi módszert szorgalmazó testület alelnöke szerda este Strasbourgban meg is ismételte ezt a kifejezést, mondván, hogy a Bizottság szeptemberben EU-alapú reformra tesz majd javaslatot, de mint egy tanácsi forrás a BruxInfónak jelezte, szó sincs arról, hogy a tagországok átadnának hatásköröket az Európai Bizottságnak. „Az EU-alap nem közösségi módszert jelent, a tagállamok szerint a Schengen-övezet működtetését továbbra is a tagországi diplomatákból álló munkacsoportnak (Sch-Eval) kell végeznie” – mondta.
Az ezzel kapcsolatos kemény vitára idejében igyekezett felkészülni az Európai Parlament is, amely a csütörtökön Strasbourgban elfogadott állásfoglalásában fejtette ki már jó előre a véleményét a schengeni reformról. Alapelvként fogalmazta meg az EP, hogy a mostani migrációs események nem indokolják a belső határellenőrzés visszaállítását. A határozat kimondja, hogy a személyek és az áruk szabad áramlása az EU egyik legnagyobb vívmánya, így semmilyen reform nem veszélyeztetheti ezt. Az EP szerint a jelenlegi értékelési rendszert meg kell erősíteni és az EU-rendszerbe kell építeni.
A határozatban a parlament kifejti, hogy az értékelés hatékonysága a lehetséges szankciókban rejlik. A büntetést akkor kellene alkalmazni, ha egy schengeni ország tartós hiányosságokat mutatna az értékelés terén. Mindezt egy másik jelentés tartalmazza, amely egyelőre EP-szakbizottsági tárgyalás alatt van.
Bár az előzetes nyilatkozatok szerint az Európai Bizottság az állásfoglalás szerda esti parlamenti vitájában már el is árult volna részleteket a szeptemberben bemutatandó jogszabályi javaslatról. A testület alelnöke ehelyett az eddigieket ismételte meg, hozzátéve, hogy a külső határok bevándorlói fenyegetettsége során a Bizottság műszaki és pénzügyi segítséget nyújtana a tagországoknak, szakértőket küldene a térségbe, esetleg bevonná az EU nemrégiben megerősített határőrizeti ügynökségét is (Frontex).
Maros Sefcovic leszögezte, hogy a testület olyan jogalapot választ majd a rendelettervezethez, amely alapján együttdöntési eljárással, az EP teljes bevonásával kell azt elfogadni. A korábbi, ilyen irányú jogalkotásokkor a tagországok rendszerint megváltoztatták ezt a jogalapot, hogy az Európai Parlamentnek csak véleményezési joga legyen.
|
Kezdőlap