A schengeni határok ideiglenes visszaállítása csak az utolsó lehetőség lehet egy súlyos európai biztonsági probléma megoldására – szögezte le az Európai Bizottság elnöke és a magyar elnökség Strasbourgban, az észak-afrikai helyzetről szóló európai parlamenti vitán, amelyen az EP frakciói kijelentették: a jelenlegi migrációs nyomás nem jelentős, ettől függetlenül a tagországoknak szolidárisnak kellene lenniük egymással.
Az Európai Bizottság és az Európai Parlament kérése után a Tanács magyar elnöksége is a közösségi módszer alkalmazását szorgalmazza a schengeni rendszer üzemeltetésére, és az ezzel kapcsolatos jövőbeni intézmények működtetésére. Győri Enikő EU-államtitkár Strasbourgban, az EP plenáris ülésén – megerősítve korábbi tanácsi források nyilatkozatát – azt mondta, Magyarország azt támogatja, hogy a schengeni határok ideiglenes visszaállítására javasolt mechanizmust szigorú, objektív feltételek esetén lehessen csak alkalmazni, kizárólag utolsó lehetőségként.
Az Európai Bizottság múlt csütörtökön mutatta be az uniós migrációval összefüggő javaslatait, köztük annak lehetőségét, hogy a tagállamoknak legyen joguk a jövőben (is) szigorú feltételek teljesülése, és „kivételes körülmények” esetén visszaállítani az ellenőrzést a belső, schengeni határaikon. A testület ezzel kíván választ adni az észak-afrikai menekülthullám által okozott tagállami reakciókra.
Mint ismeretes, Olaszország átmeneti tartózkodási engedélyt adott a Lampedusában várakozó menekülteknek, biztatva őket arra, hogy álljanak tovább szabadon, egy másik schengeni országba. Franciaország pedig erre válaszolva visszaállította az ellenőrzést az olasz határon, és visszafordította Olaszországba a nyugat felé igyekvő menekülteket. Mindkét ország jogtalannak minősítette a másik intézkedéseit.
A schengeni rendszer működtetése (beleértve a zónatagok, és a tagságra aspiráló országok teljesítményének értékelését is) a tagállamok feladata a Schengen Értékelő Munkacsoporton (Sch-Eval) keresztül. Az Európai Bizottság a május 4-i javaslatcsomagjában jelezte, a jelenlegi kormányközi jellegű felügyeletet fel kell váltania a közösségi felügyeletnek, amely praktikusan azt jelentené, hogy a határellenőrzés nélküli zóna működtetése átkerülne a Bizottság hatáskörébe.
Cecilia Malmström belügyi EU-biztos Strasbourgban azt mondta, a jelenlegi értékelési rendszer nem működik jól, „a tagállamok egymást értékelik, ennek nincs értelme”. A határellenőrzés visszaállításával kapcsolatban pedig azt mondta, hogy a leendő mechanizmus nem automatikus jellegű lenne, szigorú szempontok szerint, konkrét feltételeknek kellene megfelelni ehhez.
A közösségi módszer magyar elnökségi támogatása önmagában nem jelenti azt, hogy a Tanács is egyhangúlag üdvözölné az ötletet. A nyilatkozó tanácsi diplomaták szerint „jelentős számú tagállam akar visszaállítási mechanizmust, a többség viszont még nem alakította ki az álláspontját: várja a részleteket”. Győri Enikő EU-államtitkár Strasbourgban azt mondta, a magyar elnökség a csütörtöki rendkívüli bel- és igazságügyi miniszteri ülésen tárja a tagországok elé a Schengennel kapcsolatos lehetőségeket.
Brüsszeli források szerint a kérdés nem is elsősorban az, hogy lesz-e mechanizmus, sokkal inkább az, hogy milyen feltételek alapján lehet majd visszaállítani a határellenőrzést.
Az Európai Bizottság elnöke leszögezte, hogy az egész vita nem arról szól, hogy egyes tagállamok megtalálják a módját a határellenőrzés visszaállításának. José Manuel Barroso szerint ez nemcsak aláásná az európai vívmányokat, de szabotálná is a schengeni rendszer megerősítésére tett erőfeszítéseket. A politikus is hangsúlyozta, hogy a mechanizmus alkalmazására csak a legvégső esetben lenne lehetőség.
EP-reakciók
A Bizottság elnökével összhangban az Európai Parlament frakciói is felrótták a tagállamoknak a szolidaritás hiányát. A képviselők szerint a tagországoknak európai problémaként kellene kezelniük az észak-afrikai menekülthelyzetet, és segíteniük kellene a menekültek befogadásában.
A néppárti Manfred Weber üdvözölte a bizottsági javaslatokat, de óvatos menekültkezelést sürgetett. A német politikus szerint Európa súlyos munkaerőhiánnyal küzd, az általa említett példa alapján a spanyol fiatalok körében 30 százalékos a munkanélküliség. Győri Enikő EU-államtitkár mindehhez azt tette hozzá, hogy az európai társadalom egyébként is öregszik, tehát folyamatosan jelentős munkaerő-pótlásra van szükség. Pont ezért kell szerintük differenciálni az Afrikából érkezőket: a menekülteket, akiket üldöznek hazájukban, a nemzetközi jog szerint is be kell fogadni; az illegális bevándorlókat pedig szintén a szabályok szerint kell kezelni.
A szocialista frakció elnöke szerint a bizottsági közlemény nem jó, jóllehet a hangoztatott elvekkel és célokkal egyetértett. Martin Schulz szerint a 400 ezer líbiai, aki hazájából nyugatra menekült, nagy migrációs nyomást jelent Tunéziának, „a 25 ezer migráns, aki viszont átjött Európába, nem jelent komoly terhet a kontinensnek”. Simon Busuttil máltai néppárti képviselő erre azt mondta, Máltának már az 1000 afrikai bevándorló is nagy gondot okozott.
A liberális frakcióelnök szégyenteljesnek nevezte az elmúlt hónapok eseményeit, főként a francia-olasz reakciókat. Guy Verhofstadt azt mondta, „a két ország pingpong meccset vív a menekültek hátán. Az egykori belga kormányfő feltette a kérdést, hogy a Bizottság által javasolt határellenőrzés-visszaállítási mechanizmus a jelenlegi lehetőségen felül működne, vagy azt leváltaná. Utóbbi esetben a liberálisok támogatják a javaslatot, a kérdésére azonban nem kapott választ.
Bulgária és Románia
Győri Enikő EU-államtitkár a plenáris ülésen kijelentette, hogy Románia után Bulgária is teljesítette a schengeni csatlakozás technikai feltételeit, „ez után a politikai döntést idejében kell majd meghozni” - mondta. Martin Schulz szocialista frakcióelnök egy kedd reggeli tájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta, hogy „ha Románia és Bulgária megfelelt a feltételeknek, akkor jöhetnek”, de előtte mindenképpen meg kell várni az Európai Bizottság értékelő véleményét a két ország teljesítményéről.
A német néppárti Manfred Weber is emellett érvelt a felszólalásában, „meg kell engedni számukra a belépést” - hangoztatta. A politikus véleménye azért is meglepő, mert éppen az ugyancsak néppárti pártcsaládba tartozó német kormány az egyik fő blokkolója a schengeni bővítési folyamatnak.
A BruxInfónak nyilatkozó brüsszeli források rámutattak arra, hogy egyes tagállamok nem elsősorban Románia és Bulgária, hanem sokkal inkább Görögország felkészültségétől tartanak. Athén már most is tagja a határellenőrzés nélküli zónának, de földrajzi elhelyezkedéséből kifolyólag „egyfajta szigetet jelent csak, tehát az esetlegesen nem megfelelő görög ellenőrzési rendszer nem jelent akkora veszélyt a kontinensre nézve, mintha már Bukarest és Szófia is az övezet tagja lenne”.
A bővítéssel ugyanis a szárazföldön is létrejönne a schengeni folyosó Görögország és az Európai Unió között – magyarázta egy EU-diplomata.
|
Kezdőlap