Felülvizsgálja Brüsszel az adatmegőrzési irányelvetA tagállami kívánalmakhoz igazítja az Európai Bizottság azt az irányelvet, amely kötelezővé teszi a telekommunikációs cégek számára a távközlési adatok megőrzését a későbbi bűnesetek hatékonyabb felderítése érdekében. Brüsszel szerint a jogszabály iránt ugyan van igény, és számos bűnözőt csak emiatt találtak meg a hatóságok, de számos ponton módosításra szorul, ráadásul az adatvédelmi aggályokra is választ kell adni.
Öt évvel az adatmegőrzési irányelv hatályba lépése után az Európai Bizottság úgy döntött, felülvizsgálja a jogszabályt, főként amiatt, hogy a tagországi kételyekre választ adva, és a megfelelő pontokon módosítva hatékonyabbá tegye annak végrehajtását. A testület hétfőn értékelő jelentést fogadott el a direktíváról, amelyből kitűnik, a jogszabályra továbbra is szükség van.
Az irányelvet a 2004-es madridi, és a 2005-ös londoni merényletek után alkották meg. Lényege, hogy a keretjogszabály, és annak tagállami átvétele nyomán a telekommunikációs cégeknek kötelezően meg kell őrizniük bizonyos adatokat: a küldött és fogadott elektronikus leveleket, azok küldőit és fogadóit, telefonbeszélgetések egyes részleteit, a beszélgetők adatait, mobiltelefonok esetében a hívásküldés és fogadás helyét, időtartamát, időpontját.
Az adatrögzítés és -tárolás költségeit a telekommunikációs cégek visszakapják. (A Bizottság szerint a megőrzési rendszer felállítása átlagosan 375 ezer eurójába kerül egy telekommunikációs cégnek, utána évi kb. 10 ezer euróból lehet működtetni a rendszert).
A megőrzési kötelezettség célja, hogy a bűnüldöző hatóságok, a rendőrségek, és az igazságszolgáltatási szervek előre meghatározott indokokkal felhasználhassák az adatokat a nyomozás és a büntetőeljárás során. Az adatokat viszont a cégek őrzik, a hatóságok pedig csak eseti alapon, bírói jóváhagyás után kérhetik le azokat.
Problémák
Az adatmegőrzési irányelvvel kapcsolatban számos probléma vetődött fel a 2006-os hatályba lépése óta. Az adatvédelmi hatóságok kezdettől fogva kritizálták a direktívát az adatvédelmi előírásai miatt. Több tagország felügyelete nyilvánította ki, a keretjogszabály nem biztosít megfelelő védelmet az állampolgároknak, és nem nyújt garanciákat arra, hogy telefonbeszélgetéseik felvételei, levelezésük és a privát adataik kellő biztonságban vannak, azokat megfelelően tárolják, és használják fel a bűnüldözés során.
Maga az Európai Bizottság is elismerte, hogy az adatmegőrzés jelentősen korlátozza a magánélethez való jogot, és fennáll a veszélye annak, hogy egyesek visszaélnek az állampolgárok adataival.
Emiatt 3 tagállamban (Románia, Németország, Csehország) is az alkotmánybíróság megszüntette az irányelvet átültető nemzeti jogszabályt, két tagország (Ausztria, Svédország) pedig eleve nem is vette át határidőre a direktívát. 22 tagállamban viszont semmi probléma nincs – jegyezték meg Brüsszelben bizottsági források, aláhúzva, hogy az adatmegőrzésre igenis szükség van.
Ugyancsak problémát jelent, hogy az irányelv túl általános, így nagy autonómiát biztosít a tagországoknak egyes részletekben. Vannak például tagállamok, ahol csak 6 hónapig kell megőrizniük az információkat a cégeknek, más országokban viszont két évig. Ez megnehezíti a bűnüldöző hatóságok munkáját, de az értékelő jelentésből kitűnik, a költségek megtérítésének tagállamonként különböző rendszere is nehézséget jelent.
Az irányelv működése a gyakorlatban
Az Európai Bizottság az értékelő jelentésben megjegyzi, hogy a tagországok kifejezetten kérték az EU-t, hogy a szabályozás maradjon hatályban, az ugyanis jelentősen megkönnyíti az igazságszolgáltatás munkáját. Cecilia Malmström belügyi biztos szerint egyre több ügynél kérnek le felhasználói adatokat: 2009-ben már több mind kétmillió bírósági vagy rendőrségi kérelem érkezett Európában a telekommunikációs cégekhez, leginkább mobiltelefon-beszélgetések adatai iránt.
A testület szerint ezek az információk hozzá is járultak a sikeres bűnfelderítéshez. Cecilia Malmström azt mondta, többször is ezeknek az adatoknak köszönhetően jutottak hozzá a nyomozók olyan bizonyítékokhoz, amelyek nélkül egy bűnelkövetőt nem lehetett volna felelősségre vonni. A telefonszámok, az internetes IP-címek és a mobiltelefonok azonosító számai alapján nemcsak bűnözőket sikerült elfogni, hanem több esetben ezek alapján tudtak ártatlanokat felmenteni a bíróságok.
Bizottsági felülvizsgálat
Az Európai Bizottság az értékelő jelentés alapján széleskörű konzultációt indít a rendőrségek, az igazságügyi hatóságokkal, az igazságszolgáltatással, az adatvédelmi szervezetekkel és a civil szektorral a majdani módosítás lehetséges irányairól. Ezek alapján a testület hamarosan javaslatot tesz az irányelv reformjára.
|
Kezdőlap