Az ördög pénze? A Bitcoin

Az elmúlt években egyre többször lehetett olvasni, hallani a Bitcoinról, mint egy olyan fizetőeszközről, ami egységesítheti a fizetőeszközöket, ezáltal megkönnyítve a különböző nemű valuták közötti átváltást. De ugyanúgy ennél gyakrabban emlegették, mint az informatikai bűnözők pénzét, amellyel az internet különböző sötét oldalain történő fizetés során biztosíthatja a használója anonimitását.

■ Mi is tulajdonképpen a Bitcoin? – A Bitcoin (BTC) egy olyan virtuális pénz vagy fizetőeszköz, amely 2009-ben történő megjelenése óta számos vitát váltott ki mind a társadalomban, mind pedig a pénzvilágban. A Bitcoin (mint, ahogy a magyar nyelvben is virtuális jelzővel felruházott fizetési eszköz) kézzel nem fogható nyílt forráskódú szoftver, ami bitekből áll. A BTC kibocsátása egy Satoshi Nakamoto – valószí­nű­leg ez csak a felhasználóneve – személyéhez köt­hető, aki közvetlenül a pénzügyi válság kitörését követően bocsátotta ki ezt a digitális pénzt.

Mint fizetési eszköz nem függ egyetlen pénzintézettől vagy hatóságtól sem, ugyanakkor maga a Bitcoin-adatbázis tartalmazza az azzal történő fizetések adatait, így garantálva az elektronikus fizetőeszközökkel szembeni alapvető követelményeket. A biztonságot digitális aláírások és proof-of-work¹ rendszer adja.

A virtuális pénz biztonságosan tárolható egy úgy­nevezett pénztárcában (egy személyre szabott pénztárcában), amelynek elérése egy mobiltelefonos applikáció vagy szoftver segítségével lehetséges. Az app biztosítja, hogy bárki Bit­coint vásároljon vagy fogadjon és napi szinten tisztában legyen a felhasználó azzal, hogy éppen mennyi vagyona van a pénztárcában. Ez azt is jelenti, hogy minden egyes pénzügyi tranz­akciót rögzít, amelyhez tartozik egy digitális aláírás is.

■ A Bitcoin jellemzője  

• virtuális fizetőeszköz, vagyis a valós világban nem lehet vele találkozni,
• decentralizáltság, de csak a szükséges mértékig,
• nyilvánosság,
• anonimitás.

■ A rendszer működése – Minden egyes pénzügyi művelet nyilvános, az bárki számára megtekinthető. Ezt az „egyszerű szabályt” úgy sikerül betartatni, hogy a rendszer minden tranzakción végigfuttat egy hash algoritmust. A hash algoritmusok egyirányú kódolási módszerek, melyet a számítógépes adatok titkosításánál is használnak. Az algoritmus a számítógépes adatokat konvertálja számokká, amit hash értéknek hívunk. Ha ez a szám elég hosszú, akkor teljesen azonosíthatóvá tesz valamilyen egyedi adatot. A hash-szám egyér­telműen utal a titkosított adatra, azonban belőle nem állítható elő visszafejtéssel az adat, amit titkosított².

Tehát ez azt jelenti, hogy nem a tranzakciók lesznek titkosak, hanem a felhasználók azonosítása lesz nehéz vagy egyenesen lehetetlen. A nevek és a bankszámlaszámok helyett az ügyletek hosszúak, értelmetlen karaktersorozatból álló számsorok vannak, ami az egyes pénzügyleteknél változhat. Ez lehetővé teszi, hogy a rendszerben nehezen visszakövethetően, akár teljesen anonim módon tudunk vásárolni³.

■ Alkalmazási területe – Az internet böngészése közben, akár a Bitcoin használatára vonatkozóan, akár az alkalmazási területeit keresve, szinte csak pozitív véleményeket lehet róla találni. Nincs tranzakciós díj, ráadásul nagyon gyors is, és közvetlenül lehetséges az utalást végrehajtani. Mindezt amellett. hogy megmarad a felhasználók anonimitása is.

Egyrészt, ahogyan az elején is írtam, semmilyen hatóságtól vagy pénzintézettől nem függ, ugyanakkor lehetőség van arra, hogy a Bitco­innal különböző árukért, szolgáltatásokért fizetni lehessen, de arra is lehetőség van, hogy a különböző számítógépes játékokban a felhasználók ennek segítségével virtuális fegyvert, életet, bónuszokat vásároljanak.

A számítástechnikai játékokba történő felhasználásán túl lehetőség van ma már arra is, hogy egyes légitársaságoknál akár repülőjegyet is lehessen vele vásárolni, vagy kávézóban fizetni.

■ A BTC jogi szabályozása Magyarországon – Magyarországon a Bitcoin, mint fizetőeszköz még nincs semmilyen törvény által szabályozva, annak megvásárlása, az azzal történő fizetés, kereskedés nem is tiltott. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ugyanakkor egy figyelmeztetést tett közé, amelyben arra hívja fel a Bitcoint vásárolni szándékozókat, hogy „... a fizetésre használható virtuális eszközöket szervező és a kereskedést lebonyolító intézményeket a jegybank nem felügyeli, a szervező fizetésképtelensége esetén a magyarországi garanciaalapok kártalanítási felelőssége nem terjed ki rájuk.”

Az MNB szerint kiemelt kockázattal jár egy befektetés az ilyen típusú eszközökbe, mivel ezek olyan külföldi társaságok és magánszemélyek által kibocsátottak, amelyek mind a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mind az Európai Unió felügyeleti intézményeinek joghatóságán kívül esnek. Azaz, amennyiben egy ilyen „befektetéssel” kapcsolatban a fogyasztókat (számomra a felhasználó helyesebb kifejezés, lévén, hogy teljes mértékben egy virtuális pénzről beszélünk) vagyoni hátrány érne, úgy abban az esetben senki nem kártalanítja őket. Ez azt jelenti, hogy sem az Országos Betétbiztosítási Alap felé (OBA), sem pedig a Befektető-védelmi Alap (Beva) felé nem tudnak kártérítésért folyamodni az esetleges károsultak. Magyarországon a hatályban lévő 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény értelmező rendelkezésében sincs olyan meghatározás, amely lehetővé tenné, hogy a Bitcoint, mint fizetőeszközt besorolják.

Magyarországgal ellentétben ugyanakkor már egyes országokban megjelent egyfajta szabályozása a Bitcoinnak.

■ Nemzetközi kitekintés – Németországban már elismerték a Bitcoint, mint hivatalos fizetőeszközt. Ezzel azt a hiányosságot is sikerült kiküszöbölni, hogy az ilyen társaságokat nem lehet kontrolálni, hiszen a Bitcoinnal kereskedő cégek ettől kezdve már pénzügyi szolgáltatónak minősülnek és már szigorú – ellenőrizhető feltételekkel – működési engedéllyel tudják a tevékenységüket végezni. Működési engedélyüket a BaFin (Bundesanstalt für Finanzdienstleistungsaufsicht)-tól kapják meg, akik folyamatosan ellenőrzik őket. A következő feltételeknek kell megfelelnie a virtuális pénzzel kereskedő társaságoknak:

• 730 000 eurós kezdőtőke,
• Szakképzett vezetés,
• Részletes üzleti terv benyújtása,
• Tőkeadekvátsági szabványoknak való megfelelés,
• Pénzmosásellenes mechanizmusok alkalmazása,
• Rendszeres jelentéstétel a BaFin felé⁴.

Látható, hogy a német szabályozás kitér mindarra, amely egy pénzügyi tevékenységet folytató cég felé elvárható lenne, ahhoz, hogy a befektetőik biztonságba érezzék magukat.

■ Európai Unió Bírósága – Az Európai Unió Bírósága (továbbiakban Bíróság) azzal kapcsolatban hozott egy előzetes határozatot, hogy Svédországban egy svéd szoftverfejlesztő a honlapon keresztül értékesített Bitcoint, amely után a svéd adóhatóság szerint tranzakciós adót kellene fizetnie. Ennek ellentmondott a szoftverfejlesztő, mivel az ő álláspontja szerint a bitcoin után nem kell a tranzakciós jutalékot megfizetni. Ezzel kapcsolatban a Bíróság az előzetes döntéshozatal során arra hivatkozott, hogy a bitcoin nem egy vagyontárgy, hanem egy fizetési eszköz és így az értékesítése után nem is kell forgalmi adót fizetni.
Az EU-ban egyenlőre nincs egységes álláspont azzal kapcsolatban, hogy a Bitcoin után kell-e adót fizetni avagy sem. Így például amíg Belgiumban vagy az Egyesült Királyságban nem kell ÁFA-t fizetni, addig Lengyelországban már/még kell.
Ezzel szemben Oroszországban már azt is tiltanák, ha a virtuális pénz használatához kapcsolódó szoftvert tölt le valaki. Közigazgatási bírsággal sújtanák azt aki bitcoint vásárol, vagy azzal kereskedik. A bírság mértéke a megvásárolt vagy eladott Bitcoin értékétől függ.


■ A Bitcoin és a bűncselekmények – Mint minden újdonság, így a BTC megjelenése is felveti azt a kérdést, hogy vele illetve ellene követhető-e el bármilyen deliktum.

Ez a virtuális fizetőeszköz álláspontom szerint nem kínál nagyobb lehetőséget a bűnözőknek, mint egy kés valaki kezében, vagyis nem jelenti, hogy azok a személyek, akik ilyen fizetőeszközt vásárolnak, feltétlenül bűncselekményt fognak elkövetni, vagy az elkövetett illegális cse­lekményért ezzel fizetnek, de nem zárható ki, hogy épp ezért akarnak hozzájutni.

Lehetőség van arra, épp az anonimitás miatt, hogy a Bitcoin tulajdonsága miatt bűncse­lekményt kövessenek el annak segítségével, így például pénzmosást vagy terrorcselekményt. Ugyanakkor természetesen, akár repülőjegy-vásárlására vagy a Bitcoin-elfogadóhelyeken az elfogyasztott étel vagy ital után a számla kiegyenlítésére is alkalmas.


■ A pénzmosás és a Bitcoin kapcsolata – A Bitcoin jellemzője miatt az egyik legalkalmasabb fizetési eszköz a bűncselekményből származó pénz eltüntetésére, tisztára mosására.

Egyrészt önmagában az, hogy informatikai hálózat útján bárhol-bármikor elérhető, már egy hatalmas előny. Nem függ sem a bankok nyitva tartásától, sem helytől, távolságtól. Szinte két dologgal kell rendelkezni ahhoz, hogy a virtuális fizetőeszközt átutalják, ez pedig internetkapcsolat és a számítástechnikai eszközön lévő szoftver. Mivel, ahogy már fentebb utaltam rá, hazánkban nincs olyan törvény, amely tiltaná, vagy legalábbis szabályozná a Bitcoinnal történő fizetést vagy pénzügyi tevékenységet. Emiatt, valamint az egyébként informatikai bűncselekmények jellemzőit figyelembe véve, a hiányosságok megnehezítik a hatóságok munkáját.
A pénzmosás alatt értünk minden olyan engedély nélküli pénzügyi tevékenységet, amely során a szervezett bűnözésből származó pénz eredetét úgy akarják eltüntetni, hogy az a későbbiekben – főleg a hatóságok előtt – legálisnak tűnjön. Erre a Bitcoin megfelelő, hiszen akár közvetlenül az interneten, akár pedig már létező bitcoinautomaták (BTM) segítségével megoldható az illegális jövedelmek elfedése, azok tisztára mosása.

Ugyanakkor általánosítani sem lehet, hiszen attól, hogy valaki bitcoinnal vásárol, azzal kereskedik, nem jelenti azt, hogy az illető bűncse­lekményből származó bevételével teszi azt.

Nagy kérdés lehetne, hogy a bitcoinautomaták üzemeltetői követnek-e el bűncselekményt? Azt gondolom, hogy nem, ha nem azzal a céllal hozták létre, hogy az üzemeltető a saját, illegálisan szerzett jövedelmét azon keresztül mossa tisztára, vagy nem azzal a kifejezett szándékkal kezdték el üzemeltetni, hogy azzal mások által illegálisan szerzett jövedelmet mossák tisztára.

A pénzmosás a szervezett bűnözéssel valamint a terrorizmussal összefüggő bűncselekmény. Pénzmosás minden olyan tevékenység, amely az illegálisan azaz, bármilyen bűncselekményből származó bevétel eredetét elfedje és azt legális forrásból származónak tűntesse fel. Így egy­ér­telműen látható, hogy a pénzmosás „csak” másodlagos bűncselekmény, amelyet megelőz egy másik deliktum.
A Bitcoin esetében nem szabad kijelenteni, hogy azért jött létre, hogy általa pénzmosást kövessenek el, ugyanakkor a már leírt jellemzői miatt megfelelő eszköz a bűnözők kezében.


■ A terrorizmus és a Bitcoin – Az elmúlt hónapokban megszaporodott terrortámadások miatt látott napvilágot, hogy a terroristák, így az IÁ is Bitcoinnal fizette ki a repülőjegyeket, amelyekkel beléptek Európa területére. Sőt, a fegyverekért és robbanóanyagokért is ezzel a virtuális fizetőeszközzel fizettek. A BTC-t hagyományos fizetőeszközzel megvásárolható majd – épp az anonimitása miatt – szívesen vásárolják meg a számukra szükséges eszközt a virtuális fizetőeszközzel.


■ Bitcoin és a Darknet – Az internet sötét oldalaként nevezett Darknet, az internet egy olyan rejtett szegmense, ahol a felhasználók tudatosan rejtik el az adatokat, és amelyet csak speciális böngésző segítségével lehet elérni.

A Darkneten elérhető szolgáltatásokért – fegyverkereskedelem, kábítószer és más illegális tevékenységért – leginkább BTC-vel történik a fizetés, hiszen emögött a vituális fizetőeszköz mögött egyetlen ország kormánya sem áll, valamint, ha a TORral párosítják a Bitcoint, akkor a vásárlás lenyomozhatatlan!


■ Bitcoin és a magánbiztonság – Az előzőekben leírtakkal kicsit ellentmondásosnak tűnik, hogy hogyan is lehet összekapcsolni a Bitcoint és a magánbiztonságot, ennek ellenére azt gondolom, hogy szükséges arról is beszélni, hogy mit lehet tenni abban az esetben, ha a virtuális pénzt nem legális fizetőeszközként használják.

A magánbiztonság sokak számára csak a kereskedelmi egységek őrzését, a különböző sportrendezvények biztosítását, valamint általában a biztonsági őrök jelenlétét juttatja sokak eszébe. Pedig ha mélyebben belegondolunk, akkor rá kell arra jönni, hogy a magánbiztonság a kezdete az informatikai bűnözések elleni harcban folytatott küzdelemnek. A legelső lépcsőfokok egyike, amikor még a nyomozószervek nem tudnak fellépni a különböző informatikai támadások ellen. Ha nagyon pontosan szeretnénk elválasztani a magán- és a közbiztonság szerepét az ilyen bűncselekmény-típus elleni küzdelemben, akkor ott lehetne meghúzni az éles határvonalat, hogy azoknál az egységeknél töltenek be kiemelkedő szerepet, amikor még sértettek nincsenek az újabb, információsrendszer felhasználásával elkövetett jogellenes cselekménynél, de nagy való­színűséggel veszélyeztethetik a társadalom és a gazdaság biztonságához fűződő biztonságot.

Ma már szinte valamennyi pénzintézet rendelkezik külön, informatikai (bank)biztonsággal foglalkozó részleggel, akik folyamatosan figyelik az ügyfelek és a pénzintézet ellen intézett informatikai támadásokat, gondoskodnak az ügyfelek figyelmeztetéséről, az elhárítás lehetőségéről, valamint az elkövetés módszerének megismerésével és a többi pénzintézet közötti tapasztalatcsere által keresik a megoldást.

Milyen lehetőségek rejlenek a magánbiztonságban?

Először fordítva közelítem meg a kérdést. Min­den esetben csak a nyomozóhatóságok léphetnek fel a számítógépes bűnözők ellen? Csak akkor lehet felvenni a harcot az informatikai bűncselekményekkel szemben, amikor már elkövették a bűncselekményt?
Az elején kezdve a kérdésekre a válaszokat, akkor megállapíthatjuk, hogy attól az időponttól kezdve, amikor már elkövették a bűncselekményt, a hatóságok jogosultak fellépni. Ennek ellenére komoly segítséget nyújthatnak a magánbiztonságban képzett szakemberek a megszerzett tudásukkal és tapasztalataikkal. Ôk azok, akik ma­guknak a pénzintézeteknek a teljes rendszerét átlátják, az esetleges sérülékenységeket, a kü­lönböző meghibásodásokat, a rendszerekben meglévő, vagy keletkezett sérüléseket észlelik, monitorozzák valamint a veszélyre felhívják a figyelmet, megoldást keresnek a problémára. Az ő feladatuk már nem a bekövetkezett jog­ellenes cselekmény felderítése, hanem az eset­leges károk elhárítása, enyhítése, mind a bankszektor oldalán, mind pedig az ügyfelek részéről.

Az Európai Unió egyre sürgetőbben lép fel a különböző informatikai bűncselekményekkel kapcsolatban. Így a gyermekeket érő szexuális abúzusok, az on-line zaklatás, terrorfenyegetettség, internetes csalások stb., melyek ese­tében már javaslatokban, közleményekben hívja fel a figyelmet arra, hogy a bűnüldöző hatóságok fellépése a magánszektor bevonásával szükséges. Ezért mindenképpen fontos, hogy a magánbiztonság területén tevékenykedő cégek figyelemmel kísérjék az informatikai rendszereket érő támadásokat és azokkal kapcsolatban a saját tevékenységi körükkel összehangolva megtegyék a szükséges lépéseket.
 

■ A Bitcoin jövője – Ennek a fizetőeszköznek a jövőjét nehéz lenne megjósolni, egyrészt a jogi szabályozatlansága miatt nem lehet előre megmondani, hogy a törvényalkotók akár a gazdasági, akár a társadalmi hatásait tekintve milyen irányban akarják – ha akarják – szabályozni a virtuális pénz használatát. Másrészt az internet dinamikus fejlődése következtében is kétséges lehet, hogy meddig lesz még Bitcoin vagy helyette egy másik, újabb digitális pénz.

Dr. Gyaraki Réka
(tanársegéd, NKE RTK MÖRT)

1 proof-of-work egy olyan számítástechnikai validáló rendszer, amelyben bármilyen művelet végrehajtásának feltétele valamilyen számításigényes feladat elvégezése.

2 http://ajk.pte.hu/files/file/doktori-iskola/eszteri-daniel/eszteri-daniel-vedes-ertekezes.pdf (letöltve:2015.december 04.)

3 http://bitcoins.hu/ (letöltve: 2015. december 06.)

4 bitcoin.hu/tovabb-konkretizalodik-a-nemet-szabalyozas/ (letöltve: 2015. december 6.)