Termékmonitor

Adat és információvédelem
Elektronikus jelzéstechnika (135)
Gépjárművédelem
Kommunikációtechnika
Mechanikus biztonságvédelem
Szolgáltatások
Tűzvédelem technika (5)

Szaktanulmány

A pénzintézeti biztonsági paradigmaváltás
lehetséges irányai

 

A múlt és a jelen pénzintézeti biztonságának fejlődési sebességét döntően a bűncselekmények, elkövetések elemzésezéséből levont következtetések vezérlik. Érzékelhető, hogy az alkalmazott eszközpark technikailag még fejleszthető, finomítható, de igazi áttörést csak egy paradigmaváltás okozhat. A lehetséges új irányok megfogalmazásához, a felmerülő kérdések megválaszolásához feltétlenül érdemes széles körű és tudományos igényű analízist végezni. A vizsgálatok egy részének az elkövetői magatartási minták értékelésével kell foglalkoznia, a másik irány az aktív beavatkozás eszközeinek és módszereinek keresése felé mutat.

 

A kutatás eredményei a védekezés új korszakát jelenthetik, ami nem más, mint a pénzintézeti biztonság paradigmaváltása.

A rablás elkövetőivel szemben alkalmazható új lehetséges elkövetést gátló humán természetű megoldások a követke­zők (lehetnek):
■ a nyilvánosság szélesebb körű bevonása a felderítésbe (több esetben a lakosság bevonása lényegesen segítette a felderítések eredményességét),

■ a törvények erős szigorítása az elkövetőkkel szemben (az úgynevezett „Há­rom csapás” törvény), ezzel párhuzamosana büntetésvégrehajtás szigorítása az elkövetőkkel szemben (fegyházbüntetés alkalmazása),

■ a fentiek részletes kommunikálása a médiákban – valós eseteken keresztül (az elkövetett cselekmény, az érte járó büntetés, a bűnhődés és a megbánás kapjon széles médianyilvánosságot – elrettentésként),

■ kiváló minőségű, nagyszámú felderítő és dokumentáló eszköz szakszerű alkalmazása az elkövetés helyszínén (technikai fejlesztés, ami kihat az elrettentésre is),

■ időzárak alkalmazása valamennyi lehetséges helyen (csak „kis összeg” elvitelét teszi lehetővé – ugyanakkora büntetési tétel mellett: vagyis „nem éri meg”),

■ tájékoztatótábla a bejáratnál, amely a folyamatos képrögzítésről, és az időzárak alkalmazásáról is tájékoztatja a belépőket (a kockázat aránytalanságát demonstrálja, elrettentés),

■ az intézkedési rend demonstrálása (a belső fegyelem, szakértelem jelzése).


A paradigmaváltás irányába mutat a jelenleg rendelkezésre álló, új fejlesztésű technikai eszközpark széles körű bevonása a banki biztonság alkalmazásába. Ebben a vonatkozásban – megítélésem szerint – a következő új feladatok megjelenésére lehet számítani a pénzintézeti biztonság technikai rendszerében már a közeli jövőben:

■ az érzékelés határainak kiterjesztése (távolság, megvilágítás, biometriai elemek, stb.);

■ az érzékenység, kimutatási sebesség növelése;

■ újabb mérhető paraméterek megjelenése (fizikai, kémiai, biológiai);

■ intelligens értékelő, elemző szoftverek fejlesztése (élettelen és élő környezeti paraméterek változásainak elemző feldolgozása);

■ a biometrikus detektálás legújabb eredményeinek alkalmazása (arcrészlet-, alak-, mozgás alapján történő azonosítás, testhőtérképváltozás-analízis, stb.);

■ a felderítés, elhárítás, beavatkozás eszközeinek fejlesztése és bevezetése (THz-es tartományban működő felderítő eszközök, infraérzékelők, folyadékkristályos biztonsági üvegek, robbanópatron, felcsapódó áthallás és átlövésálló elem, ködgenerátor, stb. alkalmazása).


Mindezeken túlmenően az élőerős védelem vonatkozásában az őrszolgálat szervezése is átalakításra vár, mivel jelenlegi formájában nem kellően hatékony a bankrablások elhárításában. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy jogszabályi előírások és egyéb szabályozók ismeretében a felállításuk, szabályzat szerinti magatartásuk kifigyelhető, kiszámítható és ennek következtében támadáskor kiiktatható. Az őrök elhelyezése, mozgatása, és alkalmazása tekintetében több alternatíva is felvetődött (az őrök bevonása a banki belső területre, több objektum egyszerre történő őrzése, gépjárműves, rendszertelenül mozgó csapat, stb.), de ezeknek a módszereknek a valós értéke – egyelőre – még nem látható (nem keletkezett szignifikánsan számításba vehető adatmennyiség).


A paradigmaváltás kezdetének lehetősége 2010-től

Az európai regresszió hatására – a gazdasági folyamatok átstrukturálódása mellett –  felgyorsultak a nem kívánt bűncselekményi folyamatok is. A bűnözési intelligencia, a bűncselekmények elkövetések erőszakszintje és a végrehajtások gyakoriságának száma látványosan emelkedett. A védekezés jelenlegi technikai színvonala – a fejlettsége ellenére – nem alkalmas ezek teljes mértékű visszaszorítására. Szükséges tehát a védelmi koncepció terén is paradigmaváltást végrehajtani.

A jelenlegi elképzelések döntően a hozzáférés-korlátozás és a dokumentálás modern eszközrendszerének széles körű, integrált alkalmazására alapoz, amelynek kialakítási bázisa a törvényesség és a nagyfokú személybiztonság. A gondolati váltás e tekintetben a bűncselekmény folyamatába történő beavatkozás nagy biztonságú eszközeinek kifejlesztési igényében és azok alkalmazásba vitelében mutatkozik meg.


A biztonságtechnikában alkalmazott eszközök paradigmaváltása

A jelenleg rendelkezésre álló, ismert fizikai beavatkozó eszközök (amelyeket már alkalmaztak banki környezetben) a következők:

■ robbanó festékpatronos eszközök, amelyek az elvett pénzt és az elkövetőt megfestve a rablás „eredményét” teszik tönkre, illetve az elkövető személyének felderítését könnyítik meg. A festék anyaga szerves alapú, nem közömbösíthető, nem kimosható vegyület (például csap­dapénz, robbanótáska, ATM alkalmazások);

■ felcsapódó záróroló, amely kivitelezé-sében erős szerkezetű átlőhetetlen anyagú és a kommunikációt a két oldal között teljes mértékben gátolja. Alkalmazásához a szükséges térgeometriai feltételeket biz­tosítani szükséges, ami egyben az eljárás alkalmazási korlátait is megszabja (alkalmazása eddig leginkább francia és olasz környezetben).

A biztonságtechnika eszközrendszerében meg kell jelenni a bűncselekmény folyamatába történő beavatkozást elősegítő, elvégző eszközöknek. Ennek előfeltétele olyan nagy megbízhatóságú érzékelő, értékelő eszközök bevezetése, amelyek, az elkövetési szán­dék előjeleiről csalhatatlan módon, nagy gyor­sasággal jelzést képesek leadni.


Az elkövetési szándék jelei (lehetnek):

■ az elkövetési előkészület a végrehajtásra (viselkedési forma, illetve annak változása),

■ az elkövetésre alkalmas eszköz (pl. fegyver, vagy annak látszó tárgy) rejtett hordozása,

■ az elkövetés előkészületére jellemző (vagy ráutaló) biológiai paraméterek megjelenése, megváltozása (testhőmérséklet, szívritmus, vérnyomás).


Az elkövetési szándékra jellemző magatartásforma kimutatására – a digitális videotechnika alkalmazásával – intelligens szoftvereket fejlesztettek és fejlesztenek magyar és külföldi szoftverszakemberek jelen pillanatban is – a banki biztonsági szakemberek bevonásával. Ez alkalmas különféle viselkedésminták elkülönítésére és így, a deviánsviselkedés jellemzőit is többnyire képes kiválasztani. Az eredmények azokon a területeken ígéretesek, ahol a jellemző viselkedésforma jól körülhatárolható módon leírható (például repülőtér, de ilyen lehet a bank vagy a postahivatal is).

Az elkövetésre alkalmas eszköz rejtett hordozásának kimutatási korlátai az érzékelés eszközeinek méretében, megbízhatóságában, vagy az érzékelés sebességében keresendők. Fegyver és/vagy bomba felbukkanása esetén az érzékelendő paraméter lehet a fegyver anyaga, alakja, vagy a robbanószer vegyi összetétele. A fegyverre jellemző alakérzékelés „hagyományos módon” átvilágítással történik (például röntgen, impulzusröntgen, rádióhullámú eszközök, infravörös sugárzók), amely egy adóvevő ernyőpár (sugárzó és az elnyelést, visszaverődést felfogó) működtetésével történik. Méretében, elhelyezésének bonyolultságában, mérési idő igényében és a lehetséges egészségi ártalom okozása miatti aggodalom támaszt kétségeket a hétköznapi életben történő esetleges alkalmazásukkor.

Új érzékelési lehetőséget nyújthat az emberi test maga, mint infravörös-sugárforrás (hőkibocsátó anyag). Megvizsgálandó feladat, hogy az elkövetésre alkalmas eszköz (fegyver)rejtett jelenléte kimutatható-e minden esetben ezzel a módszerrel. Ismert, hogy a gyógyászat területén a módszer kiválóan alkalmazható – kórházi, laboratóriumi körülmények között. A módszer előnye, hogy passzív működési elve okán ez egészségre ártalmas kockázati elemeket nem tartalmaz, a mérési eredmények megjelenése kvázi azonnali (így gyors beavatkozási lehetőséget nyújthat egy banki környezetben: pl. zsilipajtó lezárása).

 

Fialka György

 

 

© Detektor Plusz    2010    Minden jog fenntartva.
powered by SiteSet